Towards a better understanding of habit-like behaviors: How automatisms emerge and how can we change them?  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
124148
Type PD
Principal investigator Janacsek, Karolina
Title in Hungarian A szokásjellegű viselkedések jobb megértése felé: Hogyan alakulnak ki automatizmusaink és hogyan tudjuk megváltoztatni azokat?
Title in English Towards a better understanding of habit-like behaviors: How automatisms emerge and how can we change them?
Keywords in Hungarian implicit tanulás, szekvenciatanulás, szokás, végrehajtó funkciók
Keywords in English implicit learning, sequence learning, habit, executive functions
Discipline
Psychology (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Experimental psychology
Panel Psychology and Education
Department or equivalent Institute of Psychology (Eötvös Loránd University)
Starting date 2018-01-01
Closing date 2020-12-31
Funding (in million HUF) 10.146
FTE (full time equivalent) 1.17
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A szokásjellegű viselkedések, rutinok kialakulása a környezetben előforduló konzisztens, ismétlődő, gyakori eseményekre és mintázatokra épül. Amikor változás történik ezekben az eseményekben és mintázatokban, kihívásokkal szembesülünk. A régi automatizmusainkat meg kell változtatni – felül kell írni –, és helyette újakat kialakítani, amelyek jobban megfelelnek a megváltozott környezet követelményeinek. A kutatási projekt fő célja az automatikus, szokásjellegű viselkedések kialakulásának és felülírásának feltérképezése viselkedéses szinten, illetve a hátterében álló agyi hálózatok szintjén. A korábbi kutatások elsősorban a szenzorimotoros feldolgozásra és a szenzorimotoros kérgi területek plaszticitására fókuszáltak. Jelen kutatási projekt tágabb kontextusban vizsgálja a szokásjellegű viselkedéseket, méghozzá figyelembe véve, hogy olyan magasabbszintű kognitív folyamatok mint a végrehajtó- és kontroll-funkciók illetve ezek kölcsönhatásai tanulási folyamatokkal és emlékezeti konszolidációval milyen szerepet játszanak a szokásjellegű viselkedések kialakulásában és felülírásában. A kísérleti pszichológia és kognitív idegtudomány módszereit felhasználva a projekt eredményei hozzájárulhatnak az emberi elme adaptív természetének, illetve az ezt lehetővé tevő álló tanulási, emlékezeti és kontrollfolyamatok valamint a hátterében álló agyi hálózatok jobb megértéséhez.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A szokásjellegű viselkedések, rutinok kialakulása a környezetben előforduló konzisztens, ismétlődő, gyakori eseményekre és mintázatokra épül. Amikor változás történik ezekben az eseményekben és mintázatokban, kihívásokkal szembesülünk. A régi automatizmusainkat meg kell változtatni – felül kell írni –, és helyette újakat kialakítani, amelyek jobban megfelelnek a megváltozott környezet követelményeinek. A kutatási projekt fő célja az automatikus, szokásjellegű viselkedések kialakulásának és felülírásának feltérképezése viselkedéses szinten, illetve a hátterében álló agyi hálózatok szintjén. A tanulás, interferencia és agyi plaszticitás klasszikus elméleti keretén túl a projekt két, viszonylag újabb kutatási vonalra épít, melyek azt hangsúlyozzák, hogy: 1) a ritka eseményekre épülő instabil emlékek jelentősen hozzájárulnak az ember elme adaptivitásához, és 2) a prefrontális-striatális agyi hálózatban egy versengő kapcsolat van jelen, ahol nagyobb prefrontális involváltság gyengébb striatum-függő tanuláshoz vezet. Azonban az nem világos, hogy mi ennek a hálózatnak a szerepe az automatizmusok felülírásában: a prefrontális-kéreghez kötődő kontrollfunkciók gátolhatják új automatizmusok kialakítását, de segíthetnek a régi automatizmusok legátlásában. Tehát a kezdetben versengő kapcsolat együttműködővé válhat a felülírás során. A kísérleti pszichológia és kognitív idegtudomány módszereit használva a projekt teszteli ezeknek a folyamatoknak a szerepét az automatizmusok felülírásában, megvizsgálja, hogy hogyan lehet a felülírást hatékonyabbá tenni, és feltérképezi, hogy a prefrontális-striatális hálózat szerepe hogyan változik az automatizmusok kialakításától azok felülírásáig.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az automatikus, szokásjellegű viselkedések megváltoztatása – felülírása – napjaink egyik legnagyobb tudományos kihívása. A korábbi kutatások elsősorban a szenzorimotoros feldolgozásra és a szenzorimotoros kérgi területek plaszticitására fókuszáltak. Jelen kutatási projekt tágabb kontextusban vizsgálja a szokásjellegű viselkedéseket, méghozzá figyelembe véve, hogy olyan magasabbszintű kognitív folyamatok mint a végrehajtó- és kontroll-funkciók illetve ezek kölcsönhatásai a tanulási folyamatokkal és emlékezeti konszolidációval milyen szerepet játszanak a szokásjellegű viselkedések kialakulásában és felülírásában. A tervezett kutatások segítségével választ kaphatunk arra, hogy a régi automatizmusok milyen mértékben maradnak meg a felülírás során, illetve hogyan tudjuk erősíteni az újonnan elsajátított rutinokat, hogy azok dominánssá váljanak a régiekkel szemben. A projekt alapkutatási jelentősége, hogy hozzájárulhat az emberi elme adaptív természetének, illetve az ezt lehetővé tevő álló tanulási, emlékezeti és kontrollfolyamatok valamint a hátterében álló agyi hálózatok jobb megértéséhez. A projekt alkalmazott területi jelentősége, hogy hozzájárulhat hatékonyabb viselkedéses tréningprogramok, pszichoterápiás és farmakológiai technikák kidolgozásához, amelyek segíthetnek a káros szokásjellegű viselkedések (például viselkedéses addikciók, obszesszív-kompulzív viselkedések) felülírásában, illetve a készségszintű, automatikus viselkedések (például hangszeren játszás, sport, nyelvi készségek) fejlesztésében. A projekt eredményei tehát jelentős érdeklődésre tarthatnak számot a pszichológiai és idegtudományi közösségben, illetve a klinikai és egészségtudományi, valamint a neveléstudományi területeken is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A szokások automatikus, ismétlődő és gyakran nem tudatosan végrehajtott viselkedések. Ezek teszik lehetővé, hogy komplex rutinokat hajtsuk végre anélkül, hogy azokra oda kellene figyelnünk. Néha viszont ezek az automatizmusok káros szokásokhoz is vezethetnek, például kábítószer- és viselkedéses függőségek esetében. Mind Európa-, mind pedig világszerte egyre nagyobb azok száma, akik káros szokásoktól szenvednek, ami nagy kihívást jelent az egészségügyi rendszer és az egészségtudományok számára. Erre a kihívásra válaszolva a jelen kutatási projekt fő célja az automatikus, szokásjellegű viselkedések kialakulásának és megváltoztatásának (vagyis felülírásának) feltérképezése viselkedéses szinten, illetve a hátterében álló agyi hálózatok szintjén. A tervezett kutatások segítségével választ kaphatunk arra, hogy a régi automatizmusok milyen mértékben maradnak meg a felülírás során, illetve hogyan tudjuk erősíteni az újonnan elsajátított rutinokat, hogy azok dominánssá váljanak a régiekkel szemben. A projekt hozzájárulhat hatékonyabb viselkedéses tréningprogramok, pszichoterápiás és farmakológiai technikák kidolgozásához, amelyek segíthetnek a káros szokásjellegű viselkedések (például viselkedéses addikciók, obszesszív-kompulzív viselkedések) felülírásában, illetve a készségszintű, automatikus viselkedések (például hangszeren játszás, sport, nyelvi készségek) fejlesztésében.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The formation of a habitual behavior or routine is supported by consistent, repeatable, and highly frequent features and events in the environment. A habitual behavior is challenged when those events become less likely. In these cases, the old automaticity needs to be overwritten – rewired –, and a new one developed that corresponds to the novel probabilities. The main goal of the project is to gain a better understanding of the evolution of automatic, habitual behaviors from acquisition to rewiring, both at the behavioral and neural level. Although empirical evidence is accumulating on brain plasticity and neurocognition of automatic behaviors, previous work has focused primarily on sensorimotor brain plasticity in local cortical areas. Here we go beyond sensorimotor processing and put the question of rewiring in a wider context by focusing on more general, higher-level cognitive processes, such as executive/control functions, and their relationship with learning and memory consolidation. These processes are essential in understanding the psychological and neural underpinnings of rewiring. Using methods of experimental psychology and cognitive neuroscience, the proposed project sets out to advance our understanding of 1) the adaptivity of the human mind (how we can overwrite our automatized behaviors in response to the changed environment), 2) how learning/memory systems and executive/control functions interact with each other during formation and rewiring of automatic, habitual behaviors, and 3) how the prefrontal-striatal neural circuitry is involved in these processes.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The formation of a habitual behavior or routine is supported by consistent, repeatable, and highly frequent features and events in the environment. A habitual behavior is challenged when those events become less likely. In these cases, the old automaticity needs to be overwritten – rewired –, and a new one developed that corresponds to the novel probabilities. The main goal of the project is to gain a better understanding of the evolution of habitual behaviors from acquisition to rewiring. Beyond the classical models of learning, interference and neural plasticity, the project relies on two more recent theoretical approaches: one claiming that unstable memories of infrequent events are vital for adaptivity, and the other showing a competitive relationship in the prefrontal-striatal network, with more prefrontal involvement leading to weaker habit formation. Yet, it is unclear how this network is involved in rewiring. While prefrontal-related control functions may hinder learning new routines, they can help inhibit automatic responses when the underlying knowledge is no longer valid. Thus, the initially competitive relationship may become cooperative during rewiring. However, a new routine has to be learned during rewiring as well, supporting the competitive view. Using methods of experimental psychology and cognitive neuroscience, here we aim to test 1) how these separate processes (inhibiting the old knowledge vs. acquiring the new routines) contribute to rewiring, 2) how we can boost one process or the other to improve the efficiency of rewiring, and 3) how the involvement of the prefrontal-striatal circuitry changes from acquisition of habitual behaviors to rewiring.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Overwriting automatic, habitual behaviors or routines is one of the most important scientific challenges today. Beyond its basic scientific significance of understanding brain plasticity, it has important implications for the health sciences aiming to overcome harmful behaviors such as addictions and obsessive-compulsive behaviors, and training programs targeting the improvement of automatic behaviors, including skills involved as in playing musical instruments, sport activities, or communication. Although empirical evidence is accumulating on brain plasticity and neurocognition of automatic behaviors, previous work has focused primarily on sensorimotor brain plasticity in local cortical areas. Here we go beyond sensorimotor processing and put the question of rewiring in a wider context by focusing on more general, higher-level cognitive processes, such as executive/control functions, and their relationship with learning and memory consolidation. These processes are essential in understanding the psychological and neural underpinnings of rewiring. By focusing on these processes, the proposed project sets out to gain mechanistic insight into the evolution of habitual behaviors from acquisition to rewiring, both at the behavioral and neural level. The project will provide a deeper insight into the longstanding issue of whether and to what extent the old habitual routines survive the rewiring process, and how we can strengthen the newly learned routines to effectively overwrite the old ones. The outcome of the project can contribute to translational solutions, providing essential community benefits via potential public applications, such as the development of new, more efficient behavioral training programs, psychotherapy techniques, and new pharmacological therapies in order to overcome old habitual routines and rewire automatic behaviors. Thus, it will interest professionals from within the psychology and neuroscience communities as well as those in the fields of medical and educational sciences.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Habits are automatic, recurring, and often unconscious behaviors. They are written into the fabric of our lives allowing us to perform complex routines automatically, while our thoughts, attention, and deliberate actions are directed to other tasks. Yet, at times, habits can be immensely destructive, supporting maladaptive behaviors, such as drug use and behavioral addictions. The healthcare system and the health sciences are facing an increasing number of people suffering from these maladaptive habitual behaviors. Overwriting – rewiring – automatic, habitual behaviors is thus one of the most important scientific challenges today. The main goal of the project is to gain a better understanding of how rewiring occurs at the behavioral level and how it is reflected in the underlying neural networks. The proposed project will provide a deeper insight into the longstanding issue of whether and to what extent the old habitual routines survive the rewiring process, and how we can strengthen the newly learned routines to effectively overwrite the old ones. The outcome of the project can contribute to translational solutions such as the development of new behavioral training programs, psychotherapy techniques, and new pharmacological therapies in order to overcome old habitual routines and rewire automatic behaviors.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatási projekt a procedurális tanulás (elsajátítás, konszolidáció és átírás) folyamatának illetve az elsajátított tudás jellemzőinek valamint agyi hátterének feltérkepezésére fókuszált. Összességében, az elvégzett kutatásokban kapott eredmények felhívják a figyelmet a szokások hátterében álló procedurális memória stabilitására és robusztusságára mind egyének között, mind egyéneken belül, különböző helyzetekben. A procedurális tanulás agyi hátterének feltárására elvégzett kutatások pszichofiziológiai, neuropszichológiai és egyéb idegtudományi módszerek segítségével történtek. Ezek a kutatások a fronto-striatális hálózatok procedurális memóriában betöltött kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet.
Results in English
The main goal of this project was to better understand the characteristics and neural background of procedural memory (including learning, consolidation and rewiring). Overall, the project results highlight the stability and robustness of procedural memory—which underlies habits—both within and across individuals. Beyond the behavioral measurements, we used psychophysiological, neuropsychological and neuroscientific methods to explore the neural background of procedural memory. These studies highlighted the central role of fronto-striatal networks in aspects of procedural memory.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124148
Decision
Yes





 

List of publications

 
Janacsek Karolina, Shattuck Kyle F, Tagarelli Kaitlyn M, Lum Jarrad AG, Turkeltaub Peter E, Ullman Michael T: Sequence learning in the human brain: A functional neuroanatomical meta-analysis of serial reaction time studies, NEUROIMAGE 207: p. 116387., 2020
Janacsek K, Borbély-Ipkovich E, Nemeth D, Gonda X: How can the depressed mind extract and remember predictive relationships of the environment? Evidence from implicit probabilistic sequence learning, PROGRESS IN NEURO-PSYCHOPHARMACOLOGY & BIOLOGICAL PSYCHIATRY 81: pp. 17-24., 2018
Takács Á, Kóbor A, Chezan J, Éltető N, Tárnok Zs, Nemeth D, Ullman M T, Janacsek K: Is procedural memory enhanced in Tourette syndrome? Evidence from a sequence learning task, CORTEX: A JOURNAL DEVOTED TO THE STUDY OF THE NERVOUS SYSTEM AND BEHAVIOR 100: pp. 84-94., 2018
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Csépe Valéria, Nemeth Dezso, Janacsek Karolina, Kóbor Andrea: Error Processing During the Online Retrieval of Probabilistic Sequence Knowledge, JOURNAL OF PSYCHOPHYSIOLOGY 35: (2) pp. 61-75., 2021
Tóth-Fáber Eszter, Janacsek Karolina, Németh Dezső: Statistical and sequence learning lead to persistent memory in children after a one-year offline period, SCIENTIFIC REPORTS 11: (1) 12418, 2021
Tóth-Fáber Eszter, Janacsek Karolina, Szőllősi Ágnes, Kéri Szabolcs, Nemeth Dezso: Regularity detection under stress, PLOS ONE 16: (6) e0253123, 2021
Toth-Faber Eszter, Tarnok Zsanett, Takacs Adam, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: Access to Procedural Memories After One Year: Evidence for Robust Memory Consolidation in Tourette Syndrome, FRONTIERS IN HUMAN NEUROSCIENCE 15: 7125254, 2021
Ambrus Géza Gergely, Vékony Teodóra, Janacsek Karolina, Trimborn Anna B.C., Kovács Gyula, Nemeth Dezso: When less is more: Enhanced statistical learning of non-adjacent dependencies after disruption of bilateral DLPFC, JOURNAL OF MEMORY AND LANGUAGE 114: 104144, 2020
Horváth Kata, Török Csenge, Pesthy Orsolya, Nemeth Dezso, Janacsek Karolina: Divided attention does not affect the acquisition and consolidation of transitional probabilities, SCIENTIFIC REPORTS 10: (1) 22450, 2020
Kóbor Andrea, Horváth Kata, Kardos Zsófia, Nemeth Dezso, Janacsek Karolina: Perceiving structure in unstructured stimuli: Implicitly acquired prior knowledge impacts the processing of unpredictable transitional probabilities, COGNITION 205: 104413, 2020
Ullman Michael T, Earle F Sayako, Walenski Matthew, Janacsek Karolina: The neurocognition of developmental disorders of language, ANNUAL REVIEW OF PSYCHOLOGY 71: pp. 389-417., 2020
Vékony Teodóra, Marossy Hanna, Must Anita, Vécsei László, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: Speed or accuracy instructions during skill learning do not affect the acquired knowledge, CEREBRAL CORTEX COMMUNICATIONS 1: (1) tgaa041, 2020
Vékony Teodóra, Török Lilla, Pedraza Felipe, Schipper Kate, Pleche Claire, Tóth László, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: Retrieval of a well-established skill is resistant to distraction: Evidence from an implicit probabilistic sequence learning task, PLOS ONE 15: (12) e0243541, 2020
Zavecz Zsófia, Horváth Kata, Solymosi Péter, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: Frontal-midline theta frequency and probabilistic learning: A transcranial alternating current stimulation study, BEHAVIOURAL BRAIN RESEARCH 393: 112733, 2020
Zavecz Zsófia, Nagy Tamás, Galkó Adrienn, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: The relationship between subjective sleep quality and cognitive performance in healthy young adults: Evidence from three empirical studies, SCIENTIFIC REPORTS 10: 4855, 2020
Guttengeber A., Horváth K., Solymosi P., Gergely Á., Mikó K., Németh D., Janacsek K.: INHIBITORY CONTROL HINDERS THE REWIRING OF HABIT-LIKE PROCEDURAL KNOWLEDGE, In: ESCoP2019 : 21st Conference of the European Society for Cognitive Psychology, (2019) p. 217., 2019
Janacsek K., Juhasz D., Németh D.: IS THERE MORE ROOM TO IMPROVE? THE LIFESPAN TRAJECTORY OF PROCEDURAL LEARNING AND ITS RELATIONSHIP TO THE BETWEEN- AND WITHIN-GROUP DIFFERENCES IN AVERAGE RESPONSE TIMES, In: ESCoP2019 : 21st Conference of the European Society for Cognitive Psychology, (2019) PS4.97., 2019
Kata Horváth, Ábel Gergely, Anna Guttengéber, Kristóf Mikó, Péter Solymosi, Dezso Nemeth, Karolina Janacsek: Inhibitory control hinders the rewiring of implicit statistical knowledge, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-2.26, 2019
Kiss M., Németh D., Janacsek K: THE ROLE OF EXTENDED PRACTICE IN PROCEDURAL LEARNING, In: ESCoP2019 : 21st Conference of the European Society for Cognitive Psychology, (2019) PS3.102., 2019
Szegedi-Hallgató Emese, Karolina Janacsek, Dezső Németh: Different levels of statistical information in the Alternating Serial Reaction Time Task, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-2.30, 2019
Horváth K., Németh D., Janacsek K: THE EFFECT OF INTENTION TO LEARN ON THE ACQUISITION AND CONSOLIDATION OF STATISTICAL AND SEQUENCE KNOWLEDGE, In: ESCoP2019 : 21st Conference of the European Society for Cognitive Psychology, (2019) PS4.3., 2019
Janacsek, K., Borbely-Ipkovich, E., Gonda, X., & Nemeth, D.: How can the depressed mind extract and remember predictive relationships of the environment? Evidence from implicit probabilistic sequence learning, Progress in Neuropsychopharmacology & Biological Psychiatry, 81, 17-24., 2018
Andrea Kóbor, Kata Horváth, Zsófia Kardos, Zsófia Zavecz, Borbála German, Karolina Janacsek, Dezso Nemeth: Structure detection in pseudorandom sequences: Implicit memory transfer of transitional statistics, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-3.2, 2019
Bence Csaba Farkas, Eszter Tóth-Fáber, Zsanett Tárnok, Andrea Kóbor, Karolina Janacsek, Alexandra Rádosi, Eszter Dóra Szabó, Dóra Merkl, Szabina Oláh, Orsolya Hegedűs, Péter Nagy, Réka Vidomusz, Ádám Takács, Dezső Németh: Executive Functions and Procedural Learning in Tourette Syndrome, In: International Convention of Psychological Science (ICPS) 2019, (2019) VI-124, 2019
Éltető Noémi, Janacsek Karolina, Kóbor Andrea, Takács Ádám, Tóth-Fáber Eszter, Németh Dezso: Do adolescents take more risks? Not when facing a novel uncertain situation, COGNITIVE DEVELOPMENT 50: pp. 105-117., 2019
Eszter Tóth-Fáber, Karolina Janacsek, Ágnes Szőllősi, Szabolcs Kéri, Dezső Németh: Stress Boosts Statistical Learning but Not Sequence Learning, In: International Convention of Psychological Science (ICPS) 2019, (2019) VI-121, 2019
Gergely Ábel, Guttengéber Anna, Mikó Kristóf Simon, Horváth Kata, Németh Dezső, Janacsek Karolina: A gátlási kontroll szerepe a szokásjellegű viselkedések megváltoztatásában, In: Lippai, Edit (szerk.) Összetart a sokszínűség, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet (2019) pp. 132-132., 2019
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Németh Dezső, Kóbor Andrea: A procedurális tanulás EEG korrelátumai, In: Lippai, Edit (szerk.) Összetart a sokszínűség, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet (2019) pp. 90-91., 2019
Juhász Dóra, Németh Dezső, Janacsek Karolina: Is there more room to improve? The lifespan trajectory of procedural learning and its relationship to the between? The within-group differences in average response times, PLOS ONE 14: (7) e0215116, 2019
Kóbor Andrea, Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Csépe Valéria, Nemeth Dezso: Tracking the implicit acquisition of nonadjacent transitional probabilities by ERPs, MEMORY & COGNITION 47: (8) pp. 1546-1566., 2019
Mariann Kiss, Dezso Nemeth, Karolina Janacsek: The dynamic nature of learning: Evidence from extended practice on an implicit probabilistic sequence learning task, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-3.22, 2019
Nemeth D., Janacsek K.: Different learning trajectories in statistical and sequence learning - from neurodevelopment to stress induction, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) OS-1.3., 2019
Noémi Éltető, Péter Pajkossy, Karolina Janacsek, Mihály Racsmány, Dezső Németh: Looking ahead: Oculomotor anticipations in a manually controlled probabilistic sequence learning task, In: The 27th ISFN Annual Meeting - Program, (2019) p. 111., 2019
Noémi Elteto, Péter Pajkossy, Karolina Janacsek, Mihály Racsmány, Dezső Németh: Oculomotor anticipations in a manually controlled probabilistic sequence learning task, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-1.17, 2019
Simor Peter, Zavecz Zsofia, Horvath Kata, Elteto Noemi, Torok Csenge, Pesthy Orsolya, Gombos Ferenc, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: Deconstructing procedural memory: Different learning trajectories and consolidation of sequence and statistical learning, FRONTIERS IN PSYCHOLOGY 9: 2708, 2019
Szegedi-Hallgató E., Janacsek K., Nemeth D.: Different levels of statistical learning-Hidden potentials of sequence learning tasks, PLOS ONE 14: (9) p. e0221966., 2019
Teodora Vekony, Hanna Marossy, Reka Sefcsik, Lucia Nemes, Soma Beres, Karolina Janacsek, Dezso Nemeth: Speed vs. accuracy instructions in temporally distributed statistical learning: do they have an effect on competence or performance?, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-3.23, 2019
Tóth-Fáber E., Janacsek K., Szőllősi Á., Kéri S., Németh D.: DISSOCIATION WITHIN PROCEDURAL LEARNING UNDER STRESS: BOOSTED STATISTICAL LEARNING BUT UNAFFECTED SEQUENCE LEARNING, In: ESCoP2019 : 21st Conference of the European Society for Cognitive Psychology, (2019) PS2.32., 2019
Zavecz Z., Simor P., Janacsek K., Cohen M.X., Németh D.: SIMILARITY OF BRAIN ACTIVITY PATTERNS DURING ON-LINE AND OFF-LINE PERIODS OF PROCEDURAL LEARNING PREDICTS MEMORY CONSOLIDATION, In: ESCoP2019 : 21st Conference of the European Society for Cognitive Psychology, (2019) PS2.106., 2019
Zavecz Zs., Simor P., Janacsek K., Nemeth D.: Brain dynamics during the consolidation of procedural learning in quiet rest vs. sleep, In: The 27th ISFN Annual Meeting - Program, (2019) p. 165., 2019
Farkas Bence Csaba, Tóth-Fáber Eszter, Tárnok Zsanett, Janacsek Karolina, Kóbor Andrea, Nagy Péter, Németh Dezső: Tanulási folyamatok Tourette-szindrómában, In: Lippai, Edit (szerk.) Összetart a sokszínűség, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet (2019) p. 92., 2019
Horvath, K., Torok, C., Pesthy, O., Nemeth, D. & Janacsek, K.: Explicit instruction differentially affects subcomponents of procedural learning and consolidation, bioRxiv, doi: https://doi.org/10.1101/433243, 2018
Park, J., Janacsek, K., Nemeth, D., & Jeon, H.: Role of the Executive Functions in Statistical Learning, 48th Annual meeting of Society for Neuroscience, 3-7 November, San Diego, USA, 2018
Horvath, K., Solymosi, P., Abel, G., Petrencsik, L., Guttengeber, A., Nemeth, D., & Janacsek., K.: The role of inhibitory control and learning processes in overwriting procedural knowledge, 48th Annual meeting of Society for Neuroscience, 3-7 November, San Diego, USA., 2018
Janacsek, K., Shattuck, K. F., Tagarelli, K. M., Lum, J. A. G., Turkeltaub, P. E. & Ullman, M. T.: Revealing the neural basis of sequence learning by a series of coordinate-based activation likelihood estimation meta-analyses, 48th Annual meeting of Society for Neuroscience, 3-7 November, San Diego, USA., 2018
Takács, A., Kóbor, A., Chezan, J., Elteto, N., Tarnok, Z., Nemeth, D., Ullman, M. T., & Janacsek, K.: Is procedural memory enhanced in Tourette syndrome? Evidence from a sequence learning task, Cortex, 100, 84-94, 2018
Kóbor, A., Takács, A., Kardos, Z., Janacsek, K., Horváth, K., Csépe, V., & Nemeth, D.: ERPs differentiate the sensitivity to statistical probabilities and the learning of sequential structures during procedural learning, Biological psychology 135, 180-193., 2018
Kóbor A., Takács Ádám, Kardos Z., Janacsek Karolina, Horváth Kata, Csépe V., Nemeth Dezső: ERPs differentiate the sensitivity to statistical probabilities and the learning of sequential structures during procedural learning, BIOLOGICAL PSYCHOLOGY 135: pp. 180-193., 2018
Farkas Bence Cs., Tóth-Fáber Eszter, Janacsek Karolina, Nemeth Dezso: A Process-Oriented View of Procedural Memory Can Help Better Understand Tourette’s Syndrome, FRONTIERS IN HUMAN NEUROSCIENCE 15: p. 683885., 2022




Back »