 |
A jó mobiltelefon: az emberi kapcsolatok előmozdítása egy etológiailag megalapozott kötödésmodell segítségével
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124458 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kampis György |
| magyar cím |
A jó mobiltelefon: az emberi kapcsolatok előmozdítása egy etológiailag megalapozott kötödésmodell segítségével |
| Angol cím |
The Good Mobile: Facilitating Human Relations Using an Ethologically Grounded Attachment Model |
| magyar kulcsszavak |
beágyazott_rendszerek, mobil_interfész, kötődés, proaktivitás |
| angol kulcsszavak |
embedded systems, mobile interface, proactivity, attachment |
| megadott besorolás |
| Informatika (Élettelen Természettudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Alkalmazott informatika | | Etológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Humán etológia |
|
| zsűri |
Ökológia és evolúció |
| Kutatóhely |
Etológiai Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Jurányi Zsolt
Konok Veronika
Miklósi Ádám
Peres Krisztina
Ujfalussy Dorottya Júlia
|
| projekt kezdete |
2017-10-01 |
| projekt vége |
2021-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
32.727 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.23 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az utóbbi időben a gyerekek körében robbanásszerűen elterjedt a mobiltelefon, és egyre korábbi életkorban kezdik el használni. Ez más tevékenységektől veheti el az időt, mint a kortársakkal és a szülőkkel való játék; de akár pozitív hatásai is lehetnek a gyerekek mozgásos és kognitív készségeire. Ugyanakkor a mobilhasználat fontos pedagógiai/tanító jellegű interakciókat is megszakíthat a szülő és a gyerek között.
Fontos, hogy a mobiltelefon jelenleg passzív eszköz, nem ad útmutatást és nem mutat proaktivitást. A létező mobil-applikációk sokszor szülői feladatokat vesznek át, ahelyett, hogy serkentenék a szülő-gyerek kötődést. Egy olyan új típusú mobilt szeretnénk kifejleszteni, amely megoldja ezeket a problémákat.
Célunk, hogy egy proaktív és interaktív mobilt hozzunk létre, amely etológiailag megalapozott kötődési viselkedést mutat felhasználója, a gyerek felé és arra ösztönzi, hogy vegyen fel közvetlen, élő kapcsolatot másokkal (a kortársakkal, szülőkkel). Az etorobotikai kutatások szerint a mesterséges ágensek élőlényszerűbbek, ha érzelmeket és kötődést mutatnak, és mi szeretnénk erre a megfigyelésre alapozni.
Várakozásaink szerint ez az interaktív mobil majd javítja a szülő-gyerek kapcsolatot azáltal, hogy növeli a minőségi, együtt töltött időt, egyensúlyt teremt az online és az offline tevékenységek között és fejleszti a gyerekek társas-érzelmi, motoros és kognitív készségeit.
Ez Magyarországon az első ilyen témájú projekt, és az ezen a területen való kutatást elengedhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy az információs technológiában újszerű alkalmazásokat fejlesszenek ki. Egy post-doc kutatót szeretnénk alkalmazni, aki PhD hallgatókat ösztönözne a részvételre.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatási projekt a következő kiinduló hipotézisekre és kérdésekre épül:
(1) A gyerekeknek aktív, saját élményen alapuló felfedezésre és a szülőkkel és kortársakkal való társas interakciókra van szükségük ahhoz, hogy kognitív, mozgásos és társas-érzelmi készségeik megfelelően fejlődjenek. Erre a feltételezésre alapozva, egy segítő, proaktív interfészt szeretnénk tervezni és megvalósítani, valamint a következő kérdésekre választ kapni: (i) Képes-e egy mobiltelefon serkenteni a társas interakciókat és az offline tevékenységeket? (ii) Képes-e fejleszteni a mobiltelefon olyan készségeket (pl. nagymozgások, társas-érzelmi készségek, fenntartott figyelem, stb.), amiket egyébként a hagyományos mobiltelefonok nem fejlesztenek/ rontanak?
(2) A mesterséges ágensek élőlény-szerűbbnek tűnnek akkor, ha érzelmeket és kötődést mutatnak, és ezért így jobban tudnak hatni a felhasználó viselkedésére, mint ha csak egyszerű üzeneteket közvetítenének, mindenféle társas kontextus nélkül. Erre a feltételezésre és a fent említett mobil eszköz kifejlesztésére alapozva, a következő kérdéseket vizsgáljuk: (i) Lehet-e egy etológiailag megalapozott kötődési viselkedést sikeresen átültetni egy mobiltelefonba? (ii) Az így létrehozott kötődési viselkedés segíthet-e a szülő és a gyerek közötti interakciók ösztönzésében? (iii) Képes-e egy kötődést mutató mobiltelefon a gyerekek társas-érzelmi, kognitív és mozgásos készségeit jobban fejleszteni, mint a hagyományos, pl. tanító jellegű mobil-applikációk?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Korábbi kutatásaink jelentősen hozzájárultak az ember-robot interakciók (human-robot interaction, HRI) fejlődéséhez azáltal, hogy egy etológiailag megalapozott viselkedési modelt fejlesztettünk ki az intelligens rendszerek számára.
Az általunk létrehozandó mobiltelefon interfész, mely egy etológiai érzelmi modullal és egy etológiai kötődés modullal rendelkezik, alapját képezheti a HRI (nem csak a mobiltelefon interfészek) jövőbeni fejlődésének. Ezek a modulok átültethetőek különböző fizikai megvalósításokba, általuk a mesterséges ágensek élőlényszerűbbek és hatékonyabbak lennének. Reményeink szerint ezzel a HRI egy egész új irányvonalát teremtenénk meg, mely a robotok viselkedésének fejlesztéséhez állati modelleket használna, ellentétben a manapság szokásos törekvéssel, hogy minél emberszerűbb robotokat építsenek.
A ma elérhető mobil alkalmazásokkal szemben a mi ágensünk, a “Jó Mobil” célja nem a szülői funkciók átvállalása lenne, hanem éppen hogy a gyerek és a szülő közötti interakciók serkentése. Ez megnyitná az utat más hasonló törekvések előtt, melyek kompenzálni igyekeznének azt a tendenciát, hogy a mobiltelefon és egyéb információs és kommunikációs technológiák (ICT) leváltsanak más, offline tevékenységeket. A Jó Mobil egy proaktív, „személyiséggel” bíró ágensként kézelhető el, mely számos területen segíti a gyereket. Ezért jelentős előnyei lennének a közegészségügy és az oktatás terén is.
Ezen kívül, bár sokféle vélemény megjelenik a mobiltelefonok gyerekekre kifejtett hatásával kapcsolatban, gyakorlatilag semmilyen kutatás nem született még ezeknek a véleményeknek az alátámasztására vagy megcáfolására. Előkísérleteinkben ezért azt vizsgáljuk, hogy a sokat illetve egyáltalán nem mobilozó gyerekek milyen készségekben különböznek egymástól. Kutatásaink ezért a mobilhasználat fejlődési következményeit vizsgáló alapkutatáshoz is jelentősen hozzájárulnak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.
A gyerekek egyre többet használják a mobiltelefont, és egyre korábbi életkorban kezdik el használni. Ez olyan más tevékenységektől veheti el az időt, mint a kortársakkal és a szülőkkel való játék; de ugyanakkor pozitív hatásai is lehetnek a gyerekek fejlődésére (pl. fejlesztheti a kézügyességet).
A mobiltelefon jelenleg azonban egy passzív eszköz, amely nem kezdeményez társas kapcsolatfelvételt. A mobil alkalmazások sokszor szülői feladatokat látnak el, például szórakoztatják, tanítják a gyereket, vagy biztonsági céllal korlátokat szabnak, hogy mit nézhet/csinálhat a gyerek. Ezzel szemben a mi újszerű megközelítésünk, a „Jó Mobil” szerint a mobiltelefonnak serkenteni kellene a szülő-gyerek kötődést és az offline tevékenységeket. Annak érdekében, hogy hatékonyan elérjük ezt a célt, a mobilnak úgy kell tennie, mintha érzelmei lennének, és mintha kötődne a gyerekhez, hiszen ezek a tulajdonságok sokkal élőlényszerűbbé teszik, és a tapasztalat szerint így jobban tud hatni a gyerekre.
Célunk, hogy egy interaktív, “személyiséggel” bíró mobilt hozzunk létre, amely viselkedéses érzelmi kötődést mutat felhasználója, a gyerek felé és arra ösztönzi, hogy vegye fel a kapcsolatot másokkal (pl. a kortársakkal, szülőkkel).
Arra számítunk, hogy a „Jó Mobil” gyerekek körében történő alkalmazásának köszönhetően javul majd a szülő-gyerek kapcsolat, egyensúlyba kerülnek az online és az offline tevékenységek, és fejlődnek a gyerekek érzelmi, társas, mozgásos és intellektuális képességei.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
We experience a rapid expansion in mobile phone use at an increasingly early age in young children. This habit may replace other activities, such as playing with peers and parents, but it may also have positive effects on cognitive and motor skills. In addition, mobile use may disrupt important pedagogical interactions between the parent and the child.
Importantly, the mobile is currently a passive device, as it gives no guidance and shows no proactivity. Applications are designed to replace parental functions, instead of facilitating parent-child attachment. Our goal is to develop new kinds of mobiles (default interfaces) that may overcome this problem.
We aim to create a proactive and interactive mobile phone, which shows ethologically grounded attachment behaviour towards the child and facilitates direct (face to face) personal interaction between the child and other partners (parents, peers). Ethorobotic research has shown that artificial agents showing attachment are perceived more lifelike and we want to build on this observation.
We expect that our interactive mobile phone strengthens the social bond between parents and their children by (1) increasing the quality time they spend together, (2) balancing children’s online-offline activity, and (3) improving the development of cognitive, motor and socio-emotional skills.
This is the first project on this topic in Hungary, and we expect that research in this area is unavoidable to allow and support industrial development of novel applications in information technology. We plan to employ a post-doc researcher who facilitates the involvement of dedicated PhD students.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our project revolves around the following core hypotheses and questions:
(1) Children need hands-on exploration and social interactions with parents and peers to develop cognitive, motor and socio-emotional skills. Based on this assumption, we design and implement a helpful, proactive interface, and answer the following: (i) Could a mobile phone facilitate social interactions and offline activities? (ii) Could a mobile phone improve skills (gross motor skill, socio-emotional skills, sustained attention, etc.) which may be otherwise challenged by using traditional mobile phones?
(2) Artificial agents showing emotions and attachment are perceived more lifelike and hence, they could have more influence on the user’s behaviour than e.g. simple instructions received in the absence of any sociality. Based on this assumption, and our implementation of the above device, we study the following questions: (i) Can an ethologically grounded attachment behaviour successfully implemented into a mobile phone? (ii) Does the resulting attachment behaviour help in facilitating social interactions between the child and the parents? (iii) Could a mobile phone with attachment behaviour improve cognitive/motor/socio-emotional skills above other, e.g. educational mobile applications?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our earlier studies made an important advance in the research of human-robot interaction (HRI) by developing a novel ethologically grounded behavioural model for an intelligent system with validated social properties.
Our mobile phone agent which will contain an ethological emotion module and an ethological attachment module is aimed to form the basis of future developments in HRI, not just in the design of mobile interfaces. The modules can be implemented into different embodiments, making artificial agents more lifelike and efficient. We thus hope to develop the basis of a new direction in HRI, which builds robots’ behaviour on the basis of animal models, instead of striving to make robots as human-like as possible, as is currently the case.
Compared to recent Mobile Apps, our mobile phone agent (‘Good Mobile’) does not meant to replace parental functions, but to facilitate social interactions with parents and peers. This paves the way for similar efforts to compensate for the displacement effect of mobiles and other ICTs (Information and Communication Technologies). Our Good Mobile will be a proactive, personalized agent, which can help children in several ways. Thus it may have considerable gains in terms of public health and education.
In addition, while there are many opinions about the effects of mobile phones on children, there has been almost no research undertaken to support or refute these claims. In our preliminary experiment, we will investigate which skills are different between heavy mobile users and non-users. Thus, our study will contribute also to the basic research about the developmental effects of mobile usage.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.
Children use mobile phones more and more, starting at an increasingly early age. This usage may replace other activities, such as playing with peers and parents, but it may have also positive effects on the child’s development (for example, dexterity).
In all this, the mobile is currently a passive device, as it does not initiate social interactions. Applications are designed to replace many parental roles, like educating, entertaining or providing safety by controlling what the child watches/uses. In contrast, our novel, so-called ‘Good Mobile’ concept implicates that the mobile should facilitate parent-child attachment and offline activities. To effectively achieve this goal, the mobile should act as if it had emotions and a bond to the child, because these features make it more lifelike and therefore more influential on the child’s behaviour.
We aim to create an interactive, personalized mobile interface, which shows the above kind of attachment behaviour towards the child and facilitates a personal relationship between the child and other persons (parents, peers).
Our expectation is that the deployment of the proposed „Good Mobile” agent among children leads to improved parent-child relationship, and there will be a better balance between online and offline activities, as well as that the emotional, social and cognitive skills of the child improves.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Konok, V., Liszkai-Peres, K., Bunford, N., Ferdinandy, B., Jurányi, Z., Ujfalussy, D. J., Réti, Zs., Pogány, Á., Kampis, G. & Miklósi, Á.: Mobile use induces local attentional precedence and is associated with limited socio-cognitive skills in preschoolers, Computers in Human Behavior, 120, 106758., 2021 | | Konok, V., Bunford, N., & Miklósi, Á.: Associations between child mobile use and digital parenting style in Hungarian families., Journal of Children and Media, 14(1), 91–109., 2020 | | Miklósi, Á.: A ’Mobil-bolygó’ lakói: A szülő-gyermek kapcsolat új kihívásai a digitális korszakban, Élni a kultúrát! – Játék, művészeti nevelés és tudomány. 4. Művészetpedagógiai Konferencia. Budapest, 2021.05.20-21., 2021 | | Konok, V.: Játék a mobilon: a digitális játék hatása a kognitív fejlődésre és egy gyerek-barát applikációcsomag bemutatása, Élni a kultúrát! – Játék, művészeti nevelés és tudomány. 4. Művészetpedagógiai Konferencia. Budapest, 2021.05.20-21., 2021 | | Konok, V, Peres, K., Ujfalussy, D.J., Jurányi, Zs., Kampis, Gy., Miklósi, Á.: Short term exposure to fast and slow mobile games influences attentional control in preschoolers, BCCCD20. Budapest CEU Conference on Cognitive Development. 9-11 January, 2020, Budapest., 2020 | | Konok, V., Bunford, N., Ferdinandy, B., Réti, Zs. Á., Miklósi, Á.: Top-down attentional and socio-cognitive processes are impaired in mobile user preschoolers, BCCCD20. Budapest CEU Conference on Cognitive Development. 9-11 January, 2020, Budapest, 2020 | | Peres, K., Konok, V., Ujfalussy, D., Jurányi, Zs., Kampis, Gy., Miklósi, Á.: Különböző sebességű digitális játékok rövid távú hatása óvodás korú gyermekek végrehajtó funkcióra és figyelmére, PECMH, Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Kora Gyermekkorig – Prevenció és Klinikai Gyakorlat, Budapest, 2019.5.8-11., 2020 | | Konok, V., Miklósi, Á.: Digital parenting style and role modelling: parental influences on children’s use of mobile touch screen devices, Journal of Children and Media, megjelenés alatt, 2018 | | Konok, V., Bunford, N., Ferdinandy, B., Réti, Zs. Á., Miklósi, Á.: Mobile touch screen device use is associated with local-to-global interference in a divided attention task and poorer theory of mind skills in pre-schoolers., Developmental Science, benyújtva, 2019 | | Miklósi, Á., Konok, V.: Runaway processes in modern human culture: Evolutionary approach to exaggerated communication in present human societies., In: Barkow, J.H., Workman, L. & Reader, W. (eds). Cambridge Handbook of Evolutionary Perspectives on Human Behavior. Cambridge University Press, 2018 | | Konok, V., Ferdinandy, B., Réti, Zs. Á., Bunford, N., Miklósi, Á.: Mobile device usage is associated with cognitive skills in preschool children., Magyar Etológiai Társaság XVIII. konferenciája. 2017. Dec 1.-3., Debrecen., 2017 | | Konok, V., Ferdinandy, B., Réti, Zs. Á., Bunford, N., Miklósi, Á.: Mobile device usage is associated with cognitive skills in preschool children., BCCCD19. Budapest CEU Conference on Cognitive Development. 3-5 January, 2018, Budapest., 2018 | | Konok, V., Ujfalussy, D., Peres, K., Jurányi, Zs., Miklósi, Á., Kampis, Gy.: Jó mobil/ rossz mobil? A digitális eszközök használatának hatásai a gyerekekre és egy új irányvonal kezdő lépései., Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakmai Napja, 2018.április 16, 2018 | | Réti Zsófia Ágnes: A mobiltelefon használat etológiai vizsgálata, ELTE TTK, Biológia BSc szakdolgozat, 2017 | | Csányi Evelin: A digitális eszköz-használat (mobiltelefon, tablet) humánetológiai vonatkozásai, ELTE TTK, Biológia BSc szakdolgozat, 2018 | | Konok, V., Bunford, N., Miklósi, Á.: Associations between Child Mobile Use and Digital Parenting Style in Hungarian Families, Journal of Children and Media, megjelenés alatt., 2019 | | Konok, V., Peres, K., Ferdinandy, B., Jurányi, Zs., Bunford, N., Ujfalussy, D.J., Réti, Zs., Kampis, G., Miklósi, Á.: Hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív készségeire?, Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 13-31., 2020 | | Konok, V., Bunford, N., & Miklósi, Á.: Associations between child mobile use and digital parenting style in Hungarian families. Konok, V., Bunford, N., & Miklósi, Á. (2020, Journal of Children and Media, 14(1), 91–109., 2020 | | Miklósi, Á., Konok, V.: Runaway processes in modern human culture: Evolutionary approach to exaggerated communication in present human societies., In: Barkow, J.H., Workman, L. & Reader, W. (eds). Cambridge Handbook of Evolutionary Perspectives on Human Behavior. Cambridge University Press., 2020 | | Antus Antónia: Digitális eszközök és pszichés egészség, ELTE TTK, Biológia BSc szakdolgozat, 2021 | | Pauleczki-Varga Anita: Digitális eszközök és társas kompetenciák kamaszkorban, ELTE TTK, Biológia tanári szakdolgozat, 2021 | | Kocsis Adrienn: Digitális eszközhasználat és társas-érzelmi készségek, ELTE TTK, Biológus MSc szakdolgozat, 2021 | | Petkes Csaba Balázs: A gyermekkori digitális eszközhasználat mérési módszerei, ELTE TTK, Biológia BSc szakdolgozat, 2021 | | Kocsis Adrienn: Mobilapplikációk hatásának vizsgálata a gyerekek kognitív készségeire, ELTE TTK, Biológia BSc szakdolgozat, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
