Növények kisléptékű együttélését meghatározó tényezők gyepekben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124548
típus PD
Vezető kutató Miglécz Tamás
magyar cím Növények kisléptékű együttélését meghatározó tényezők gyepekben
Angol cím Exploring fine-scale plant coexistence patterns in grasslands
magyar kulcsszavak vegetáció fényképezés, növényi tulajdonságok, homoki gyep, legeltetés
angol kulcsszavak plant trait, sandy grassland, grazing, assembly rules
megadott besorolás
Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)80 %
Ortelius tudományág: Növény-ökológia
Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
Ortelius tudományág: Természetmegőrzés
zsűri Ökológia és evolúció
Kutatóhely TTK Ökológiai Tanszék (Debreceni Egyetem)
projekt kezdete 2017-10-01
projekt vége 2020-09-30
aktuális összeg (MFt) 15.219
FTE (kutatóév egyenérték) 2.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A gyepterületek számos növény- és állatfajnak adnak otthont és fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, így jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. A még megmaradt gyepterületek védelme ezért kiemelt fontosságú, amelyhez nélkülözhetetlen azok megfelelő kezelése. Ezen célokat gyakran hátráltatja a tudáshiány, pedig a hatékony természetvédelmi kezelések és beavatkozások tervezéséhez és kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges a gyepeket kialakító és fenntartó mechanizmusok minél pontosabb megismerésére. Célunk, hogy újszerű módszerekkel vizsgáljuk a növényfajok együttélését befolyásoló kölcsönhatásokat. A kompetíció szerepét már régóta vizsgálják az ökológusok, de a pozitív interakciókkal, így például a facilitációval foglalkozó tanulmányok csak az utóbbi időben kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába. Ezen biotikus kölcsönhatások nagyban függnek a fajspecifikus növényi jellegektől és meghatározzák a fajok együttélési mintázatait. Célunk az együttélési mintázatok és növények közötti kölcsönhatások megismerése, ami feltétlenül szükséges a hatékony gyepkezelési stratégiák kialakításához. Tervezett kutatásainkban vizsgáljuk a biotikus refúgiumok biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepét. Továbbá feltárjuk a gyepek növényfajainak együttélési mintázatait és a gyepregenerálódás dinamikáját. Eredményeink alapján a növények közötti kölcsönhatásoknak és a fajok együttélésének új összefüggéseit tárhatjuk fel. Jelentős természetvédelmi vonatkozásai miatt, a vázolt kutatások széles körű figyelemre tarthatnak számot.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen hatása van a jelenleg is zajló kezelésnek (legelés) illetve az egykori szántóföldi művelésnek a a gyepek növényfajai közötti kölcsönhatásokra.

A kutatás első részében a legelőkön található nehezen fogyasztató, védelmező növények facilitáló hatását vizsgáljuk, azaz azt ahogy fizikailag megvédik a legelő állatok által kedvelt növényeket a legeléstől. A következő vizsgálatokat tervezzük:

(i) A lágyszárú védelmező növényfajok tömegesség-függő hatásának vizsgálata. Hipotézis: A védő növény facilitáló hatása annak közepes tömegességénél a legnagyobb.

(ii) Hogyan befolyásolja a legelő állat típusa a facilitációt? Hipotézis: A biotikus refúgiumok facilitatív hatása erősebb juhokkal legelt területeken, mint szarvasmarhával legelt területeken, legelési intenzitástól függetlenül.

(iii) A védelmező növény abiotikus környezetet befolyásoló hatása. Hipotézis: Az abiotikus körülmények a legtöbb faj számára kedvezőbbek a biotikus refúgiumokban, mint a nyílt legelőn.

A kutatás második részében a növények kisléptékű együttélési mintázatait vizsgáljuk természetes és regenerálódó gyepekben.

(i) A természetes homoki gyepek fajainak kisléptékű együttélési mintázatai. Hipotézis: Azok a fajok, amelyek tulajdonságai nagy mértékben eltérnek egymástól nagyobb valószínűséggel élnek együtt, mint az egymáshoz hasonló fajok.

(ii) Spontán gyepregeneráció hatékonyságának vizsgálata. Hipotézis: A homoki gyepekre jellemző fajkészlet és dominancia viszonyok sikeresebben helyreálltak parlagokon, mint a növényfajok együttélési mintázatai. Vizsgálatunkban meghatározzuk a visszagyepesedett parlagok „sötét diverzitását” (dark diversity).

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a gyepek kiterjedése, így egyre sürgetőbb feladat a megmaradt gyepfoltok védelme, amihez elengedhetetlen a megfelelő kezelés. A hatékony természetvédelmi beavatkozásokhoz létfontosságú a gyepek működését befolyásoló folyamatok ismerete. Ezért kiemelten fontos megismernünk a fajok együttélési viszonyaira és a növények közötti kölcsönhatásokra ható tényezőket. A kisléptékű együttélési mintázatok megismerésével pontosabban meghatározhatjuk a gyepek célállapotát is gyeprekonstrukciók során. A legelőkön zajló facilitációs vizsgálatainkban olyan eddig megválaszolatlan kérdésekre adunk választ a növények közötti pozitív kölcsönhatásokkal kapcsolatban, melyek nagyban hozzájárulnak a legelt gyepek diverzitásának fenntartásához. A meszes homoki gyepeken tervezett vizsgálataink várható eredményei alapján jobban megérthetjük a gyepképződést irányító folyamatokat és hozzájárulhatunk a Natura2000 hálózat kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyei közé tartozó homoki gyepek védelméhez. A vázolt kutatások a közösségi ökológia vizsgálatok frontvonalába tartoznak, így eredményeink széleskörű nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Több síkvidéki gyepektípus hazánkban éri el elterjedési területének nyugati határát, így ezek sok unikális növény- és állatfaj élőhelyei, ezért megőrzésük a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata. Az utóbbi évtizedekben sok gyepterület megsemmisült, vagy állapota jelentősen leromlott. Ezért egyre sürgetőbb a megmaradt gyepfoltok védelme, amihez elengedhetetlen azok megfelelő kezelése. Az ismeretek hiánya gyakran hátráltatja a természetvédelmi beavatkozások hatékony kivitelezését. Ezért van szükség további, a gyepek működését befolyásoló folyamatokat vizsgáló kutatásokra. A kompetíció és a környezeti tényezők természetes közösségeket befolyásoló szerepét már régóta kutatják az ökológusok, de újabban a pozitív interakciók (pl. facilitáció) vizsgálata is előtérbe került. Ezen interakciók az egyes növényfajok tulajdonságaitól függnek és meghatározzák, hogy mely fajok tudnak együtt élni. Ezen összefonódásokat kutatva az a célunk, hogy felfedjük a gyepeket érintő jelenlegi (legelés) és múltbeli (szántóföldi művelés) hatások növények közötti kölcsönhatásokra és a fajok együttélésére gyakorolt hatásait. Egyrészt a legelő állatok által elkerült növények egyéb fajokra gyakorolt védő hatására fókuszálunk. Másrészt megvizsgáljuk a természetes homoki gyepek kisléptékű együttélési mintázatait és azok felhagyott szántóterületeken történő regenerálódását. Ezen folyamatok megismerése elengedhetetlen a bizonyíték alapú, hatékony gyepkezelési stratégiák kialakításához. Az hogy további ismereteket szerezzünk ezekben a témákban nem csak a tudomány számára fontos, de a természetvédelem és a mezőgazdaság számára is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The importance of grasslands is beyond dispute as they harbour a diverse flora and fauna and provide important ecosystem services for people. Therefore there is an urgent need to preserve remnant grassland stands, for which proper grassland management is essential. The lack of knowledge often hampers these efforts, so further studies focusing on mechanisms shaping grassland functioning are needed for evidence based, effective biodiversity conservation. It is crucial to study biotic interactions between species from novel viewpoints in order to close this gap of knowledge. The roles of competition are being studied a long ago by ecologists, but the research of positive interactions (i.e. facilitation) just nowadays got into spotlight. These biotic interactions depend on species-specific traits and determine the patterns of species coexistence. Exploring the effects shaping species coexistence and plant-plant interactions is essential to plan effective grassland management strategies. In line with the above-mentioned theoretical background we identified some gap of knowledge and planned detailed studies to close these. In the planned studies we aim to assess the role of biotic refuges in maintenance of biodiversity of pastures. Moreover we would like to reveal the coexistence patterns of plant species and regeneration dynamics of grasslands. Based on the expected results of our studies we can understand the underlying mechanisms shaping plant-plant interactions and species coexistence in grasslands. Because of their high conservation relevance, the proposed studies and the expected results can count on a broad interest for the international ecologist society.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our aim is to explore the effects of recent (grazing) and past (cultivation as cropland) disturbances on fine scale plant-plant interactions in grasslands. In the first part of the research plan, we focus on the effects of facilitation achieved by unpalatable plants (benefactors) as they physically protect palatable ones (beneficiaries) from herbivores. We will study the following topics:

(i) Facilitative effect of herbaceous benefactor species according to their density. We hypothesise that the facilitative effect is most pronounced at the medium density of the benefactor.

(ii) Effects of livestock type on facilitation. We hypothesise that the facilitative effect of benefactor species is higher in sheep pastures than in cattle pastures, regardless of the grazing intensity.

(iii) Amelioration of abiotic environment by benefactor species. We hypothesise that the abiotic conditions under benefactor species are more beneficial than that on the open pasture.

In the second part we are planning to reveal the fine-scale species coexistences and their regeneration during old-field succession via the following research topics:

(i) Revealing the species coexistence patterns in natural sandy grasslands. We hypothesise that the dissimilarity in trait syndromes of species increases with the increasing probability of their fine-scale coexistence.

(ii) Evaluation of the efficiency of grassland regeneration. We hypothesize that the species pool and dominance structure of grasslands are recovered more successfully than the coexistence patterns in sandy old-fields. In this study we will identify the dark diversity for regenerated grasslands.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the past decades the area of grasslands has decreased seriously, so there is an urgent need to preserve remnant grassland stands, for which proper grassland management is essential. For effective biodiversity conservation evidence-based knowledge is needed about mechanisms shaping grassland functioning. Therefore, exploring the effects shaping species coexistence and plant-plant interactions is of special importance. Moreover, with the exploration of fine-scale plant coexistence patterns of natural vegetation we can identify the target state during grassland restorations. In our studies related to facilitation in pastures we will unfold some of the unanswered questions about positive plant-plant interactions, which interactions contribute considerably to the maintenance of diversity of grazed grasslands. Based on the expected results of studies about calcareous sandy grasslands we can understand the underlying mechanisms of grassland recovery and we can enhance the nature conservation in sandy grasslands which are listed in the Natura 2000 system as Sites of Community Importance. The proposed studies are in the mainstream of community ecological research; therefore, we expect high attention from conference organizers and journal editors to presentation and publishing of our results.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Grasslands are very important as they are harbour a lot of valuable and interesting plant and animal species, furthermore they provide important ecosystem services for people. In the past decades many grasslands disappeared or degraded, so there is an urgent need to preserve remnant grassland stands, for which proper grassland management is essential. The lack of knowledge often hampers effective biodiversity conservation. Therefore further studies focusing on mechanisms shaping grassland functioning are crucial to close this gap of knowledge. The role of competition and environmental stress factors in shaping natural communities are being studied a long ago by ecologists, but are still popular themes. In addition, the research of positive interactions (i.e. facilitation) is getting into spotlight nowadays. These interactions of plant species depend on their specific traits and determine what species can live together. In line with this scientific context our aim is to explore the effects of recent (grazing) and past (cultivation as cropland) management on plant-plant interactions and coexistence in grasslands. On the one hand we focus on the effects of positive effects of unpalatable plants as they physically protect palatable ones from herbivores. On the other hand we are planning to reveal the species coexistences in sandy grasslands and their regeneration after abandonment of former croplands. Exploring these phenomena is essential to plan evidence based, effective grassland management strategies. Gaining further knowledge related to these topics is highly important not only for scientific purpose but also for nature conservation and agriculture.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Azon tényezők megismerése, melyek a fajok együttélését és interakcióit befolyásolják, nélkülözhetetlen a hatékony gyepkezelési stratégiák kidolgozásához. Ezen felül, fontos megismernünk a természetes vegetáció kisléptékű növényi együttélési mintázatait, hogy pontosan meghatározhassuk a gyepek helyreállításakor azok célállapotát. Kutatásainkban a jelenlegi (legelés) és múltbeli (szántóföldi művelés) zavarások hatását vizsgáltuk a gyepek finomléptékű növény-növény kölcsönhatásaira nézve. Kiemelt figyelmet fordítottunk a nem legelt növények által indukált facilitációra, mely során fizikailag védik az ehető növényeket a legelő állatoktól, illetve a növények kisléptékű együttélési mintázatváltozásainak vizsgálatára a felhagyás utáni szekunder szukcesszió során. Összességében a munkatervben vázolt kutatásokat sikeresen elvégeztük. A támogatás három éve alatt 10 impakt faktoros publikációban, 2 angol nyelvű referált publikációban és 2 magyar nyelvű publikációban voltam szerző. Ezen felül eredményeink 4 nemzetközi és 3 magyar konferencián is bemutatásra kerültek.
kutatási eredmények (angolul)
Exploring the effects shaping species coexistence and plant-plant interactions is essential to plan effective grassland management strategies. Moreover, the exploration of fine-scale plant coexistence patterns of natural vegetation is crucial for identifying the target state of grassland restoration. In our studies our aim is to explore the effects of recent (grazing) and past (cultivation as cropland) disturbances on fine scale plant-plant interactions in grasslands. On one hand, we focused on the effects of facilitation achieved by unpalatable plants as they physically protect palatable ones from herbivores. On the other hand, we planned to reveal the fine-scale species coexistences and their regeneration during old-field succession. Overall, the research outlined in the workplan has been carried out successfully. During the three years of the fund, 10 impacted journal papers, 2 papers in English peer reviewed journals and 2 papers in Hungarian journals were published. Our results were presented at 4 international and 3 Hungarian conferences and workshops.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124548
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Valkó O, Tóth K, Kelemen A, Miglécz T, Radócz S, Sonkoly J, Tóthmérész B, Török P, Deák B: Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds, NATURE CONSERVATION-BULGARIA 24: pp. 65-80., 2018
Valkó O, Kelemen A, Miglécz T, Török P, Deák B, Tóth K, Tóth JP, Tóthmérész B: Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands, SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 622-623: pp. 783-789., 2018
Török P, Kelemen A, Valkó O, Miglécz T, Tóth K, Tóth E, Sonkoly J, Kiss R, Csecserits A, Rédei T, Deák B, Szűcs P, Varga N, Tóthmérész B: Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands, RESTORATION ECOLOGY 26:(Suppl/Special Issue 2) pp. S134-S140., 2018
Kiss R, Sonkoly J, Török P, Tóthmérész B, Deák B, Tóth K, Lukács K, Godó L, Kelemen A, Miglécz T, Radócz S, Tóth E, Balogh N, Valkó O: Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration, ACTA BOTANICA HUNGARICA 60:(1) pp. 357-368., 2018
A. Kelemen, O. Valkó, B. Deák, T. Miglécz, K. Tóth, C. Tölgyesi, P. Török, R. Fekete, Z. Molnár, C. Vadász, B. Tóthmérész: New aspects of grazing-mediated facilitation: small-scale edge effect and density dependence, IAVS 2018 Symposium, Bozeman, 2018
B. Tóthmérész, A. Kelemen, O. Valkó, T. Miglécz, K. Tóth, E. Tóth, J. Sonkoly, R. Kiss, A. Csecserits, T. Rédei, B. Deák, P. Török: Soil seed bank and secondary succession dynamics in sand grassland ecosystems, IAVS 2018 Symposium, Bozeman, 2018
O. Valkó, K. Lukács, B. Deák, R. Kiss, K. Tóth, L. Godó, T. Miglécz, J. Sonkoly, S. Radócz, A. Kelemen, P. Török, B. Tóthmérész: A new aspect of plant dispersal: human-dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle, IAVS 2018 Symposium, Bozeman, 2018
Kelemen A., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Tóth K., Tölgyesi C., Török P., Kun R., Fekete R., Molnár Z., Vadász C., Tóthmérész B.: Legelés által kiváltott facilitáció új aszpektusai: mikroléptékű szegélyhatás és sűrűségfüggés, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza, 2018
Miglécz T., Donkó Á., Drexler D., Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Körmöczi Zs., Tóthmérész B.: Biodiverzitás és ökológiai gazdálkodás – Fajgazdag takarónövényzet tokaji szőlőültetvényekben, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza, 2018
Sonkoly J., Kelemen A., Valkó O., Deák B., Kiss R., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P.: Az egyenletesség és a domináns fajok szerepe kísérleti gyepközösségek biomassza produkciójának meghatározásában, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza, 2018
Tóth E., Deák B., Valkó O., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B., Török P.: Hortobágyi szikes gyepek növényzetének funkcionális változásai hagyományos legeltetés hatására, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza, 2018
Valkó O., Lukács K., Deák B., Kiss R., Miglécz T., Tóth K., Godó L., Radócz S., Sonkoly J., Török P., Kelemen A., Tóthmérész B.: Az ember szerepe a magok terjesztésében - Túlélik-e a ruháinkon terjedő magok a mosógépi mosást?, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza, 2018
Balogh N., Tóthmérész B., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Tóth K., Molnár Z., Vadász C., Tóth E., Sonkoly J., Török P., Kiss R., Kelemen A.: Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza, 2018
Kelemen, A., Tölgyesi, C., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Fekete, R., Török, P., Balogh, N., Tóthmérész, B.: Density-dependence of plant-plant interactions triggered by grazing., Frontiers in Plant Science, 2019
Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B.: Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds., Nature Conservation 24: 65-80., 2018
Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J.P., Tóthmérész, B.: Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands., Science of the Total Environment 622-623: 783-789., 2018
Fantinato, E., Sonkoly, J., Silan, G., Valkó, O., Tóthmérész, B., Deák, B., Kelemen, A., Miglécz, T., Del Vecchio, S., Bettiol, F., Buffa, G., Török, P.: Pollination and dispersal trait spectra recover faster than growth form spectrum during the spontaneous succession in sandy old-fields., Applied Vegetation Science 22 (3): 435-443., 2019
Miglécz, T., Donkó, Á., Drexler, D., Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Körmöczi, Zs., Tóthmérész, B.: Biodiversity and organic agriculture – Species rich cover crops in vineyards of Hungary (Tokaj wine region)., European Geosciences Union General Assembly 2019, Bécs, 2019. április 7-12., 2019
Kiss, R., Tóthmérész, B., Deák, B., Török, P., Miglécz, T., Tóth, K., Kelemen, A., Radócz, Sz., Godó, L., Körmöczi, Zs., Lukács, K., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O.: Establishment gaps: New and successful tool to overcome propagule- and microsite limitations in grasslands., Eurasian Grassland Conference, Graz, 2019. május 29. – június 2., 2019
Valkó, O., Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, K., Godó, L., Sonkoly, J., Radócz, S., Kelemen, A., Tóthmérész, B.: Alien species on tourists' cloths as novel threats for island floras: Human-dispersed seeds survive and can disperse after laundry washing., 3rd International Conference on Island Ecology, Evolution & Conservation, La Réunion, 2019. július 8-13., 2019
Valkó, O., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Lukács, K., Kiss, R., Kelemen, A., Godó, L., Deák, B.: Environmental heterogeneity is a major driver of community assembly – Lessons from the restoration of landscape scars., 49th Annual Meeting of the Ecological Society of Germany, Austria and Switzerland, Münster, 2019. szeptember 9-13., 2019
Miglécz, T., Donkó, Á., Drexler, D., Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Körmöczi, Zs., Tóthmérész, B.: Őshonos növényfajokból álló takarónövényzet szőlősorközökben – tapasztalatok magas diverzitású magkeverékek vetése után., Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása Workshop, Debrecen, 2019. március 8., 2019
Kelemen, A., Miglécz, T., Valkó, O., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóthmérész, B.: A homoki parlagok spontán vegetációfejlődésének kérdései., Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása Workshop, Debrecen, 2019. március 8., 2019
Kelemen, A., Valkó, O., Miglécz, T., Tóth, K., Sonkoly, J., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B.: Gyepek fitomassza adatait tartalmazó adatbázis létrehozása., Növényi stratégiák és jellegek szerepe az ökológiai kutatásokban workshop, Debrecen, 2019. április 12., 2019
Valkó, O., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Kelemen, A., Godó, L., Kiss, R., Lukács, K., Kapocsi, I., Borza, S., Deák, B.: Növényzeti és talajtani változások a hortobágyi Bombázó-lőtér tájléptékű élőhely-rekonstrukcióját követően., VIII. Magyar Tájökológiai Konferencia, Kisvárda, 2019. augusztus 29-31., 2019
Kiss Réka, Deák Balázs, Tóthmérész Béla, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Török Péter, Lukács Katalin, Godó Laura, Körmöczi Zsófia, Radócz Szilvia, Kelemen András, Sonkoly Judit, Kirmer Anita, Tischew Sabine, Švamberková Eva, Valkó Orsolya: Establishment gaps in species‐poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species, RESTORATION ECOLOGY IN PRESS:, 2021
Kovácsné Koncz Nóra, Béri Béla, Deák Balázs, Kelemen András, Tóth Katalin, Kiss Réka, Radócz Szilvia, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya: Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional breeds and crossbred beef cattle in marshes and grasslands, APPLIED VEGETATION SCIENCE 23: (2) pp. 139-148., 2020
Sonkoly Judit, Valkó Orsolya, Balogh Nóra, Godó Laura, Kelemen András, Kiss Réka, Miglécz Tamás, Tóth Edina, Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Jiménez‐Alfaro Borja: Germination response of invasive plants to soil burial depth and litter accumulation is species‐specific, JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE 31: (6) pp. 1081-1089., 2020
Kelemen András, Tölgyesi Csaba, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Fekete Réka, Török Péter, Balogh Nóra, Tóthmérész Béla: Density-Dependent Plant–Plant Interactions Triggered by Grazing, FRONTIERS IN PLANT SCIENCE 10: 876, 2019
Sonkoly Judit, Kelemen András, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kiss Réka, Tóth Katalin, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter: Both mass ratio effects and community diversity drive biomass production in a grassland experiment, SCIENTIFIC REPORTS 9: 1848, 2019
Kiss R, Sonkoly J, Török P, Tóthmérész B, Deák B, Tóth K, Lukács K, Godó L, Kelemen A, Miglécz T, Radócz S, Tóth E, Balogh N, Valkó O: Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration, ACTA BOTANICA HUNGARICA 60: (3-4) pp. 357-368., 2018
Török P, Kelemen A, Valkó O, Miglécz T, Tóth K, Tóth E, Sonkoly J, Kiss R, Csecserits A, Rédei T, Deák B, Szűcs P, Varga N, Tóthmérész B: Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands, RESTORATION ECOLOGY 26: pp. S134-S140., 2018
Tóth E, Deák B, Valkó O, Kelemen A, Miglécz T, Tóthmérész B, Török P: Livestock type is more crucial than grazing intensity: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes, LAND DEGRADATION & DEVELOPMENT 29: pp. 231-239., 2018
Valkó O, Kelemen A, Miglécz T, Török P, Deák B, Tóth K, Tóth JP, Tóthmérész B: Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands, SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 622-623: pp. 783-789., 2018
Valkó O, Tóth K, Kelemen A, Miglécz T, Radócz S, Sonkoly J, Tóthmérész B, Török P, Deák B: Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds, NATURE CONSERVATION-BULGARIA 24: (24) pp. 65-80., 2018



vissza »