 |
Empirizmus és atomizmus a huszadik századi angolszász filozófiában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124970 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Kocsis László |
| magyar cím |
Empirizmus és atomizmus a huszadik századi angolszász filozófiában |
| Angol cím |
Empiricism and atomism in the twentieth-century Anglo-Saxon philosophy |
| magyar kulcsszavak |
Empirizmus, analitikus filozófia, logika, nyelvfilozófia, ismeretelmélet, logikai atomizmus, logikai empirizmus, Russell, Ayer, Sellars |
| angol kulcsszavak |
Empiricism, analytic philosophy, logic, philosophy of language, epistemology, logical atomism, logical empiricism, Russell, Ayer, Sellars |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Filozófia | | Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Filozófia Tanszék (Pécsi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Pete Krisztián
Tuboly Ádám
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2022-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
7.558 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.75 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk alapvető célja a huszadik századi analitikus filozófia első felében uralkodó empirizmus és logikai atomizmus kialakulásának, dominanciájának és hatásának részletes és kritikai vizsgálata leginkább három filozófus, nevezetesen Bertrand Russell, Alfred J. Ayer és Wilfrid Sellars nézeteinek tanulmányozásán keresztül. Vitathatatlan, hogy nemcsak egymásra, de a huszadik századi analitikus filozófia további fejlődésére is óriási hatással voltak, azonban az talán kevésbé világos, hogy életműveik mely pontokon kapcsolódnak össze vagy éppen térnek el egymástól. Két fontos szempontból kerültek a vizsgálódásaink középpontjába:
1. Jól kimutatható, hogy akár explicit, akár implicit módon, de Russell, Ayer és Sellars is az empirizmus legtarthatóbb verziójának kidolgozására vállalkozik, éppen ezért nézeteinek alapjait nagyban meghatározza, hogy miképp viszonyulnak a klasszikus brit empirizmus tradíciójához. Azonban nem minden részletében világos, hogy egész pontosan mely pontokon ragaszkodnak és mely pontokon változtatnak a tradíción az általuk propagált modern empirista nézetekben.
2. Úgy látjuk, hogy van egy világos ív, amely Russell logikai atomista nézeteinek kidolgozásával veszi kezdetét, Ayer logikai empirista elméletében bontakozik ki és Sellars empirizmus-kritikájához vagy kritikai empirizmusához vezet. A hazánkban jól ismert wittgensteini logikai atomizmus, Carnap és a Bécsi Kör logikai empirizmusa, illetve Quine empirizmus-kritikája mellett az analitikus filozófia alakulásáról alkotott kép teljességéhez indokoltnak látjuk az általunk vizsgált atomista-empirista irányvonal és kritika minél részletesebb feltérképezését és közreadását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdését az empirizmus történeti és filozófiai problémái adják a huszadik századi angolszász filozófiában. Az empirizmus különböző értelmeinek változó kritikáit három központi jelentőségű szerző művének fordításán és kommentálásán keresztül vizsgáljuk.
Bertrand Russell kétségkívül lelkes empirista volt, amikor kidolgozta a pluralista realizmusát, azaz a logikai atomizmusát. Ehhez Russell az ismertség elvét alkalmazta, azonban az, hogy mivel lehetünk közvetlen ismertségbe, megnehezíti Russellnek az empirizmushoz fűződő viszonyát. Korántsem világos, hogy például csupán az atomi tények elemei lehetnek-e érzetadatok, vagy maguk az atomi tények is, ahogy azt Wilfrid Sellars javasolta.
Egyre többször merül fel a szakirodalomban, hogy Ayer munkája a logikai empirizmus, és kiváltképp a Bécsi Kör leegyszerűsített és sematizált képét nyújtja. Mostanáig azonban senki nem mutatta ki részletesen és átfogóan azt, hogy miben tér el történetileg és filozófiailag Ayer története a logikai empirizmustól. Válaszunk Russellhez is kapcsolódik (mivel Ayer szerint Russell egy tipikus empirista), illetve Sellarshoz is (hiszen Ayer hatott Sellars-empirizmus felfogására).
Sellars alapvető elképzelése az, hogy a logikai atomizmus és logikai empirizmus ugyanazokon a téziseken nyugszik, mint a klasszikus empirizmus: az érzékletek/benyomások/érzetadatok töltik be a legfontosabb szerepet a megfigyelési hiteink igazolásában, a megfigyelési beszámolók tartalmát adják, miközben ők maguk nem fogalmiak. Mindazonáltal könnyen felmerülhet bennünk a gyanú, hogy a klasszikus empirizmustól a logikai atomizmuson át a logikai empirizmusig haladó empirista hagyomány folytonosságát illetően.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A mai magyar filozófiában az egyébiránt alulreprezentált angolszász analitikus filozófiai hagyomány egyes ágai már korábban is megjelentek és fontos klasszikus írások váltak hozzáférhetővé a matematikafilozófiai, szemantikai és tudományfilozófia kutatások köréből. A közelmúltban több kutatás is célba vette e hagyomány más hagyományokkal való viszonyát (történeti vagy elmefilozófiai vonatkozásban), azonban e filozófiai hagyomány egyéb (például ismeretelméleti) vonatkozásaiban leginkább empirista gyökerű. Az angolszász analitikus filozófia eme empirista gyökerét és tradícióját kívánjuk elérhetővé tenni a magyar olvasóközönség számára rövid ámde klasszikus írások magyar nyelven való közreadásával (Bertrand Russell – A logikai atomizmus filozófiája; Alfred J. Ayer – Nyelv, igazság és logika; Wilfrid Sellars – Empirizmus és elmefilozófia).
Ugyanakkor fontosnak érezzük, hogy e művek befogadását, megértését és filozófiai kontextusba helyezését részletes és ennek megfelelő hosszúságú kommentárok hozzáfűzésével könnyítsük meg. E szövegek magyar nyelven való közreadása és a hozzájuk fűzött kommentárok lehetővé tennék e filozófiai hagyomány felsőoktatásban és a filozófiai szakmában való markánsabb megjelenését. Ez jó kezdő lépés lehet annak irányába is, hogy tudatosítsuk a filozófia alapvető tudományokhoz való közelségét, és hogy elérjük, a filozófia világosabb beszédként jelenjen meg a magyar társadalmi nyilvánosságban is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A huszadik századi filozófiát két tradícióval szokás jellemezni: a kontinentális Európához kötődő ún. kontinentális filozófiával, illetve az angolszász országokhoz kötődő analitikus filozófiával. Noha az előbbi legfontosabb művei magyar nyelven is hozzáférhetőek, az analitikus filozófia monografikus munkái néhány kivételtől eltekintve máig nem férhetőek hozzá. Vállalásunknak megfelelően három kötetet fordítanánk le, illetve látnánk el olyan szerkesztői bevezetésekkel, amelyek a szélesebb olvasóközönség számára is befogadhatóvá tennék ezeket a könyveket.
Ezek a munkák az analitikus filozófiának azt a tradícióját elevenítik meg, amely szerint a tudásunk fő forrása a tapasztalat, és tárgya az érzékszerveinkkel hozzáférhető, minket körülvevő világ: ezt nevezzük empirizmusnak. Másrészt e szerint a tapasztalatunk elemeit önmagukban, gyakorlatilag környezetükből kiszakítva és elszigetelve kell tekintenünk, majd ezeket összeillesztve kell felépítenünk a tudásunkat: ezt nevezzük atomizmusnak. Az első két könyv az empirizmus és az atomizmus klasszikus kifejtését adja, míg a harmadik az atomizmust kritizálja az empirizmus egy új szemszögéből.
A kérdés azért is tarthat számot az olvasóközönség figyelmére, mert az empirizmusnak a tapasztalatot és a kísérleti tudományokat hangsúlyozó álláspontja a hétköznapok (és a természettudományok) világszemléletének is egyik sarokpontját képezi a tudományos ismeretterjesztés világában. Ám, ha empirizmus és atomizmus együttesen nem tarthatóak, akkor el kell számolnunk azokkal a módosításokkal, amik mentén az empirizmus (vagy az atomizmus) továbbra is védhető. A három fordítás és a hozzájuk kötődő kommentárok ehhez nyújtanak segítséget.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our main research interest is a critical and throughout investigation of the emergence, dominance, and influence of empiricism and logical atomism that has been dominated the early decades of the 20th-century analytic philosophy by studying the works of Bertrand Russell, Alfred J. Ayer, and Wilfrid Sellars. It is undeniable that they had an enormous impact not only on each other but also onto the further development of the twentieth-century analytic philosophy, although it is probably less known how and where are their oeuvres connecting or departing. They are getting into our focus for two important reasons:
1. That Russell, Ayer, and Sellars equally undertake to develop the most tenable version of empiricism – either implicitly or explicitly – is well detectable, therefore their fundamental views were greatly determined by the way they considered themselves being related to the traditional (British) empiricism. However, it is not entirely clear what are points of the tradition they are preserving and what are the ones they are trying to modify in order to draw up their “empiricism.”
2. We are sensing a definite arch ranging from Russell’s logical atomists theses through Ayer’s logical empiricist theory to Sellars’ critique of empiricism or critical empiricism. Besides the Wittgensteinian logical atomism, the logical empiricism of Carnap and the Vienna Circle, and the Quinean critique of empiricism, all well known in Hungary, there is an atomist-empiricist tradition which has to be throughout investigated, mapped and published according to our opinion to get a more detailed and complete picture of the evolution of the analytic philosophy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question of our research is related to the historical and philosophical problems of empiricism in the twentieth-century Anglo-Saxon philosophy. We will study the various meanings and critiques of empiricism through the translation and commentary of three classic works.
Russell was an enthusiastic empiricist when he worked out his pluralistic realism, mainly his logical atomism. He used the principle of acquaintance, but the question of what can be known by acquaintance might undermine his relation to empiricism. Further it is also very controversial whether only the constituents of atomic facts can be sense data or the whole atomic facts too as Sellars assumed.
It is recurrently surfacing in the contemporary literature that Ayer’s work provides a quite oversimplified and schematized account of logical empiricism, especially of its Vienna Circle. Up to now, however, no one has given detailed story of how precisely did Ayer’s book missed his philosophical and historical points regarding logical empiricism. Our answer will be related also to Russell (since according to Ayer, he is a typical empiricist) and Sellars as well (as Ayer influenced Sellars’ understanding of empiricism).
One major tenet of Sellars is that logical atomism and logical empiricism shared the same mistakes as classical empiricism. Accordingly, their fundamental presuppositions suffers from the same inconsistency: that sensations/impressions/sense data play the main role in justifying observational beliefs. However, one easily can raise doubts against this alleged continuity of the empirical tradition from the British Empiricist through logical atomism to logical empiricism.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Some branches of the otherwise underrepresented Anglo-Saxon analytic philosophical tradition have some kind of presence in contemporary Hungarian philosophy due to the fact that important classics have already published in Hungary from the field of philosophy of mathematics, semantics, and philosophy of science. In recent years several research projects have been aimed to investigate the relation of this philosophy to other traditions (from the perspective of the history of philosophy or philosophy of mind), however, this philosophical tradition (at least in some other respects, say, epistemologically) has a strong empirical root. It is this very empirical root of the tradition we want to bring close to the Hungarian audience (let it be professional or unprofessional) with the Hungarian publishing of these short although undoubtedly classic works (B. Russell – The Philosophy of Logical Atomism; A. Ayer – Language, Truth and Logic; W. Sellars – Empiricism and the Philosophy of Mind).
Furthermore, we feel inevitable adding detailed and accordingly lengthy commentaries to them in order to facilitate the reception, comprehension, and contextualization of these classic texts. Publishing these seminal works with commentaries would also be beneficial for the education of prospective Hungarian philosophers as it would instantly engender a stronger presence of this tradition in higher education. A successful achievement of our project would also amount to an initiatory step towards making the Hungarian philosophical scene aware of the intimate relation of philosophy to the natural sciences on the one hand and attaining that philosophy appears to the Hungarian public sphere as a plain language.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Philosophy in the twentieth century is often characterized by the existence of two traditions: one of them is the so-called continental philosophy of the European Continent; the other is the so-called analytic philosophy of Anglo-Saxon countries. Though the most important books of the former are available in Hungarian, the monograph-length works of the analytic tradition are not translated yet (there are a few exceptions, of course). In our research we aim to settle this debt. We will translate three books, and provide such editorial introduction for each of them, which makes them accessible to a wider range of possible readers.
These works document that tradition of analytic philosophy which claims that the source of our knowledge is experience and its subject is the world around us that is available to the various senses: this is called empiricism. On the other hand, these elements of experience should be considered in themselves and isolated, taken out from their overall context: this is called atomism. The first two books provide the classic presentation of empiricism and atomism, while the third one criticizes atomism from a new perspective of empiricism.
The project might be important for a wider range of readers because the experience-based and experiential-scientific oriented basic stance of empiricism that surfaces as a cornerstone of the common-sense (and natural scientific) worldview. If empiricism and atomism however, are not tenable at once, then one has to account for those modifications which help to maintain empiricism (or atomism) after all. The three translations and the commentaries will provide the required help to achieve that goal.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Kocsis László: Az igazság elméletei, L'Harmattan Kiadó, 2018 | | Kocsis László: Bevezetés az igazságelméletekbe, In: Kocsis, László (szerk.) Az igazság elméletei, L'Harmattan Kiadó (2018) pp. 13-129., 2018 | | Tuboly Ádám Tamás: Egység és tolerancia: A logikai empirizmus tudományos világfelfogása, MTA BTK: Filozófiai Intézet, 2018 | | Pete Krisztián: Mit válaszolna Descartes a Kő-paradoxonra?, András, Csaba; Fenyő, Dániel (szerk.) Alumni Nova : 25 éves a Szakkollégium Pécs, Magyarország: PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégium, pp. 23-37., 2018 | | Tuboly Ádám Tamás és Jordi Cat: Neurath Reconsidered: New Sources and Perspectives, Cham: Springer., 2019 | | Tuboly Ádám Tamás: United by Action. Otto Neurath in England, Tuboly and Cat (eds.), Neurath Reconsidered: New Sources and Perspectives. Cham: Springer. 89-113, 2019 | | Tuboly Ádám Tamás és Jordi Cat: Introduction, Tuboly and Cat (eds.), Neurath Reconsidered: New Sources and Perspectives. Cham: Springer. 1-20., 2019 | | Tuboly Ádám Tamás és Jordi Cat: The 1940-45 Neurath-Carnap Correspondence, Tuboly és Cat (eds.),Neurath Reconsidered: New Sources and Perspectives. Cham: Springer. 521-694, 2019 | | Tuboly Ádám Tamás és Jordi Cat: Editorial introduction to the Neurath-Carnap correspondence, Tuboly and Cat (eds.) Neurath Reconsidered: New Sources and Perspectives. Cham: Springer. 512-520, 2019 | | Tuboly Ádám Tamás: Advocatus Diaboli - Quine és a modális logika, Budapest: L'Harmattan, 2019 | | Pete Krisztián: George Berkeley: immaterializmussal a józan észért, KORUNK, 2019 | | Demeter Tamás, Pete Krisztián: Hume's Science of Human Nature: Scientific Realism, Reason, and Substantial Explanation, HOPOS: The Journal of the International Society for the History of Philosophy of Science 9: 2, 415-419., 2019 | | Tuboly Ádám Tamás: A cricket game, a train ticket and a vacuum to be filled: Ayer’s logical positivism as a focal point for post-war British cultural struggles, British Journal for the History of Philosophy, 2020 | | Tuboly Ádám Tamás: Review of Sanford Shieh’s Necessity Lost, History and Philosophy of Logic 41 (1): 97-100, 2020 | | Pete Krisztián: Kocsis László: Az igazság elméletei, BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 32: 1, 71-74., 2020 | | Tuboly Ádám Tamás: Building a New Thursday Circle: Carnap and Frank in Prague, Christian Damböck and Gereon Wolters (eds.): Young Carnap in an Historical Context: 1918-1935/Der junge Carnap im historischen Kontext: 1918-1935. Cham: Springer, 264–243, 2021 | | Pete Krisztián: Knowledge in Early Modern Philosophy, Wolfe, Charles T.; Jalobeanu, Dana (szerk.) Encyclopedia of Early Modern Philosophy and the Sciences, Springer International Publishing, 2021. pp. 1031-1041., 2021 | | Tuboly Ádám Tamás: To the Icy Slopes in the Melting Pot: Forging Logical Empiricisms in the Context of American Pragmatisms, HOPOS: The Journal of the International Society for the History of Philosophy of Science 11 (1): 27–71, 2021 | | Tuboly Ádám Tamás: The Historical and Philosophical Significance of Ayer’s Language, Truth and Logic, Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2021 | | Tuboly Ádám Tamás: Introduction: From Spying to Canonizing—Ayer and his Language, Truth and Logic, Tuboly (ed.), The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth and Logic, Basingstoke: Palgrave Macmillan, 1–37, 2021 | | Bernáth László, Kocsis László: Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra, Kalligram, 2021 | | Kocsis László: Definition versus Criterion: Ayer on the Problem of Truth and Validation, In: Tuboly, Ádám Tamás (szerk.) The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth, and Logic, Palgrave Macmillan (2021) pp. 279-303., 2021 | | Pete Krisztián: Ayer and Berkeley on the Meaning of Ethical and Religious Language, Tuboly, Ádám Tamás (szerk.), The Historical and Philosophical Significance of Ayer’s Language, Truth and Logic. Basingstoke: Palgrave Macmillan. pp 307-332., 2021 | | Kocsis László: Definition versus Criterion: Ayer on the Problem of Truth and Validation, In: Tuboly, Ádám Tamás (szerk.) The Historical and Philosophical Significance of Ayer's Language, Truth, and Logic, Palgrave Macmillan (2021) pp. 279-303., 2021 | | Kocsis László: Filozófiai konkluzív érvek nélkül: beérhetjük-e azzal, hogy episztemikus egyensúlyra törekszünk?, In: Bernáth, László; Kocsis, László (szerk.) Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra, Kalligram (2021) pp. 72-92., 2021 | | Kocsis László, Tuboly Ádám Tamás: The liberation of nature and knowledge : A case study on Hans Reichenbach’s naturalism, SYNTHESE, 2021 | | Bernáth László, Kocsis László: Bevezetés: szkepticizmus a metafilozófiában, In: Bernáth, László; Kocsis, László (szerk.) Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra, Kalligram (2021) pp. 11-19., 2021 | | Pete Krisztián: Józan ész és a filozófia szerepe, Bernáth, László; Kocsis, László (szerk.), Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra. Budapest: Kalligram. 38-54., 2021 | | Kocsis László, Tuboly Ádám Tamás: The liberation of nature and knowledge : A case study on Hans Reichenbach’s naturalism, SYNTHESE, 2021 | | Kocsis László: A logikai empirizmus nem halt meg!, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 65: (3) pp. 276-283., 2021 | | Demeter Tamás, Kocsis László, Iulian Toader: Humeanisms, Synthese, 2021 | | Kocsis László, Demeter Tamás, Toader Iulian D.: Varieties of Humeanism, SYNTHESE 199: pp. 15069-15086., 2021 | | Kocsis László, Pete Krisztián: The Sellarsian fate of mental fictionalism, In: Demeter, Tamás; Parent, T.; Toon, Adam (szerk.) Mental Fictionalism, Routledge (2022) pp. 127-146., 2022 | | Tuboly Ádám Tamás: The constitution of Geistige Gegenstände in Carnap’s Aufbau and the importance of Hans Freyer, Damböck, Christian – Sandner, Günther – Werner, Meike G. (Eds.), Logischer Empirismus, Lebensreform und die deutsche Jugendbewegung. Cham: Springer, 181-204., 2022 | | Tuboly Ádám Tamás (fordító); Alfred J. Ayer: Nyelv, igazság és logika, Gondolat Kiadó, 2022 | | Tuboly Ádám Tamás: Oxfordi pozitivizmus: A. J. Ayer és a Nyelv, Igazság és Logika kontextusai, Alfred, J. Ayer: Nyelv, igazság és logika, Gondolat Kiadó (2022) pp. 203-298., 2022 | | Kocsis László; Tuboly Ádám Tamás: Lehetséges világok, Typotex, 2022 | | Tuboly Ádám Tamás: A modalitástól a lehetséges világokig és vissza, Kocsis László; Tuboly Ádám Tamás: Lehetséges világok, Typotex (2022) pp. 13-44, 2022 | | Kocsis László: Lehetséges individuumok: világokon átívelő azonosság és hasonmáselmélet, Kocsis László; Tuboly Ádám Tamás: Lehetséges világok, Typotex (2022) pp. 137-183, 2022 | | Kocsis László (fordító); Bertrand Russell: A logikai atomizmus filozófiája, Gondolat Kiadó (megjelenés előtt), 2022 | | Kocsis László: Bertrand Russell logikai atomizmusa, In: Kocsis, László; Bertrand, Russell (szerk.) A logikai atomizmus filozófiája, Gondolat Kiadó (2022), 2022 | | Pete Krisztián (fordító); Wilfrid Sellars: Empirizmus és elmefilozófia, Gondolat Kiadó (megjelenés előtt), 2022 | | Pete Krisztián: Kommentár Sellars Empirizmus és elmefilozófiájához, Sellars W. Empirizmus és elmefilozófia. Budapest: Gondolat Kiadó (megjelenés előtt), 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
