 |
Regional and sectoral features of the labour market integration of vocational training, with special regard to peripheries and early school leaving
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
125110 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Velkey, Gábor |
| Title in Hungarian |
A szakképzés munkapiaci illeszkedésének területi és ágazati jellemzői, kiemelt figyelemmel a periférikus térségekre és a korai iskolaelhagyás problémájára |
| Title in English |
Regional and sectoral features of the labour market integration of vocational training, with special regard to peripheries and early school leaving |
| Keywords in Hungarian |
oktatás, szakképzés, periférikus térségek, területi és társadalmi egyenlőtlenségek, korai iskolaelhagyás |
| Keywords in English |
education, vocational traning, pheripherization, social and spatial inequality, early school leaving (ESL) |
| Discipline |
| Regional Studies (Council of Complex Environmental Sciences) | 40 % | | Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 40 % | | Ortelius classification: Sociology | | Education (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Teaching science |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute for Regional Studies (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Participants |
Bodor, Ákos
Horn, Dániel
Sós, Tamás
|
| Starting date |
2017-10-01 |
| Closing date |
2021-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
7.534 |
| FTE (full time equivalent) |
3.27 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk a szakképzés eredményességét vizsgálja a munkapiaci illeszkedésre koncentrálva. Munkapiaci illeszkedés alatt azt értjük, hogy a képzési rendszer mennyiben képes kielégíteni a gazdaság munkaerőigényét. Kutatásunk tehát egyszerre elemzi a szakképzésből kikerülő fiatalok elhelyezkedési esélyét (1), a gazdaság munkaerőigényének kielégítését (2) a munkaadók által keresett szakmák (hiányszakmák), végzettségek körének alakulását. Kutatásunk a szakképzés általánosabb fogalmát a középfokú végzettséget adó iskolarendszerű képzésekre szűkíti.
A képzési szintek (a) és irányok (b) szétválogatása kutatásunk szempontjából azért is fontos, mert épp e két szempont alapján különülnek el a gyakorlati képzések megszervezésének típusai, és a gazdasági szereplők bekapcsolódásának formái is. Kutatásunk a munkapiaci illeszkedést tehát külön vizsgálja az egyes szakmacsoportok illetve a duális képzésszervezés, a megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés és a teljes egészében iskolai keretek között folyó szakképzés esetében.
Kutatásunk területi bontásban (járások szintje) vizsgálja a folyamatokat és konkrét területi összehasonlításra is törekszik. A gazdaság térszerkezete ugyanis érdemi hatással van a szakképzés képzési kínálatára, a gazdasági szereplők képzési aktivitására és a végzett munkaerő iránti keresletre, illetve az azt befolyásoló tényezőkre (munkabér, lakhatás, egyéb juttatások, stb.).
Kutatásunk külön foglalkozik a korai iskolaelhagyás kérdésével. Feltételezésünk szerint a képzések térbeli centralizációja, a településhálózati sajátosságok kiemelten fontos tényezők a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek középfokú oktatásba történő bekapcsolódásában.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A képzések munkapiaci illeszkedésének kulcskérdése, hogy a képzési kínálat mennyiségi és tartalmi elemei mennyiben felelnek meg a gazdaság területileg differenciált és időben változó munkaerő-igényének.
A szakképzés hazai rendszerének 2011 utáni radikális átalakítása a fenntartói irányítás centralizációjával és egységes állami irányítás alá vonásával, a kamarák és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szerepének erősítésével megnövelte a gazdaság szereplőinek befolyását a képzési irányok és a képzési tartalmak meghatározásában, a duális képzési modell kiemelt támogatásával pedig a képzési folyamatban való közvetlen bekapcsolódásukat is nagyban segítette. A gazdasági szereplők és a képzésben részt vevő szervezetek kapcsolatainak intézményesülése, majd ezen intézményes formák szerepének érdemi növekedése azonnal felveti a gazdaság súlyos térbeli egyenlőtlenségeinek szakképzési rendszerben történő leképeződésének kérdését. És azt is, hogy mindez milyen hatással van a szakképzés modern társadalmakban elvárható fentebb sorolt funkcióink érvényesülésére, illetve a szakiskolai képzésben kiugróan nagy arányban részt vevő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportba tartozó diákok helyzetére.
Kutatásunk így kiemelt hangsúlyt fordít a térbeli egyenlőtlenségek értelmezésére azok szakképzési rendszerben történő leképeződésére, illetve az intézményes szolgáltatások (konkrétan a középfokú iskolarendszerű szakképzés) területi és társadalmi egyenlőtlenségeket növelő, újratermelő hatásaira.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A magyarországi folyamatokra fókuszáló kutatás nemzetközi jelentősége részint abban rejlik, hogy hazánk az állami szerepvállalás, az ahhoz kapcsolódó normák és gyakorlatok többszöri változása miatt egyfajta "laboratóriumnak" tekinthető.
Kutatásunk hozzájárulhat a földrajzi lépték kérdését boncolgató tudományos vitákhoz, hiszen a centralizált fenntartói szerkezet döntései a lokális szereplők térbeli-gazdasági-társadalmi összefüggéseket figyelembe vevő válaszaiban jelennek meg.
Kutatásunk interdiszciplináris megközelítése hozzájárulhat a kapitalizmus sokszínűségének, válságjelenségeinek, átalakulásának megértéséhez, a térbeli hatások és válaszok elemzésével pedig a periferializálódás, marginalizálódás jelenségének árnyaltabb megközelítéséhez.
A kutatás fontos következménye, hogy hangot ad azoknak a társadalmi csoportoknak, melyek már az iskolarendszerű szakképzéshez való hozzájutásban súlyos hátrányokat szenvednek el, mely hátrányok életük egészére érdemi kihatással bírhat.
A kutatás fontos – a közpolitikai döntések során is hasznosítható – várható eredménye az iskolarendszerű szakképzés hatékonyságnak, teljesítményének, esetleges diszfunkcióinak, a területi és ágazati szempontokra külön figyelmet fordító részletes feltárása, és a feltárt problémákat kezelni képes konkrét javaslatok megfogalmazása.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A hazai szakképzési rendszer működési zavarait és annak egyes elemeit illetően az elméleti és gyakorlati szakemberek teljes összhangban, immár hosszú évek óta sorolják a tüneteket: gond van a pályaválasztás rendszerével, a képzési kínálattal, a képzések konkrét tartalmával, a szakképzettek felkészültségével (szaktudásával, szemléletével, hozzáállásával) és a képzés utáni elhelyezkedés szervezeti rendszerével, hatékonyságával. Mindez a szakképzés eredményét, vagyis a képzett munkaerőt kereső gazdaság oldaláról úgy fogalmazódik meg, hogy a gazdaság igényei nem, vagy alig érvényesülnek a képzési kínálat meghatározásában és a képzés tartalmi kialakításában. Az elmúlt évtized szakképzési rendszert érintő változtatásai minden esetben e tényezőkre hivatkozva kezdeményezték a rendszer egyes részelemeit érintő kiigazításokat, illetve a radikálisabb átalakításokat célzó átfogóbb reformokat. Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a szakképzési rendszer több lépésben történő átalakítása, azon belül is a gazdasági szereplők és a szakképző intézmények kapcsolatainak erősítése, a gazdasági kamarák szerepének érdemi növekedése az iskolarendszerű szakképzés szervezésében és irányításában hozott-e előrelépést a fentebb sorolt zavarok oldásában, s ha igen, mely térségekben, ágazatok esetében tapasztalhatók előrelépések, mire vezethetők vissza a feltárt eltérések és a rendszer milyen további átalakítása képes kezelni a problémákat.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our study examines the effectiveness of vocational training focusing on the issue of labour market integration, by which we understand the extent to which the training system manages to satisfy the economy’s demand for labour. Consequently, our research will analyse the probability of youths graduating from vocational education finding employment (1), the extent to which the economy’s demand for labour is satisfied (2) and the changes in the vocations and qualifications sought-after by employers.
Differentiating between training levels (a) and areas (b) is crucial from the point of view of our research because these are the dividing lines along which the types of organising practical trainings and the types of including economic actors therein are separated. Our research will therefore examine the labour market integration of vocational trainings pertaining to different vocational groups separately and trainings organised in the dual training model.
Our research will offer an analysis on these processes in regional breakdowns and it aims to provide for particular regional comparisons. The spatial structure of the economy has a direct and significant effect on the vocational trainings offered locally by the education system, the activity of the economic actors’ participation and the local demand for labour and the factors affecting it.
The research pays special attention to the issue of early school-leaving. Our hypothesis claims that the spatial centralisation of trainings and the features of the settlement network are eminently important factors in terms of the inclusion of children coming from disadvantaged families into the system of secondary education.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The key question in the matter of the integration of vocational trainings into the labour market is the extent to which the quantitative and substantial (material) components of the offered trainings satisfy the changing and spatially varied demands of the market and of the economy.
The radical transformation of the Hungarian system of vocational education which took place in 2011 has increased the influence of economic actors over the available trainings and their substantial (material) components as a result of the centralization of funding and ownership (and management related thereto) and strengthening the role of chambers and county level development and training committees. Simultaneously, the transformation significantly fostered the direct involvement of economic actors by means of the strong support given to the dual training model. The formalization (institutionalization) of the relationship between these economic actors and the organisation participating in the trainings, and the subsequent substantial growth or expansion of these now formalized relationships raises the question whether this had led therefore to the transposition or reproduction of the severe spatial inequalities characterizing the economy within the vocational training system. Another related question concerns the possible effect of the formalization of relationships on the fulfilment of the functions of publicly financed education expected in modern societies as mentioned above – (a)-(f) –, and the situation of the outstandingly high ratio of students pertaining to disadvantaged and highly disadvantaged groups participating in vocational training programs.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The international relevance of the proposed research focusing on Hungarian processes lies in the fact that as a result of the State’s role and related norms and practices, Hungary may be considered a kind of “laboratory” for similar policy interventions.
Our research may contribute to the scientific debate on geographical scales as the decisions of a centralised maintenance structure will be manifested in the responses of local actors taking into account spatial, economic and social contexts.
The transdisciplinary approach of our research may contribute to understanding capitalism’s diversity, crises and transformations, and, through analysing spatial effects and responses, it may offer a more detailed view of the phenomenon of marginalisation.
As an important expected outcome of the research, social groups which have already suffered major disadvantages in access to school-based vocational training with potentially substantial lifelong consequences for their members, will be given a voice.
An important expected result of the research, one which may also be used in the course of public policy decision-making, is the planned exploration of the efficiency, performance and possible dysfunctions of school-based vocational training with special focus on territorial and sectoral considerations. The findings are expected to lead to the formulation of specific proposals suited to address the identified problems.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Regarding disturbances in the operation and certain components of vocational training in Hungary, both theoreticians and practitioners have been pointing out symptoms for long years now: neuralgic points include career choices, available training courses, the content of training, the knowledge of tradesmen (professional capabilities, attitues and perspectives) and the organisational system and efficience of employment after training. This may prompt those seeking to employ skilled labour, i.e. the output of vocational training to conclude that the needs of the economy are not or hardly reflected in the available training courses and the content of vocational training. Changes seen in the past decade and affecting vocational training cited the above factors when urging adjustments to certain sub-components of the system and comprehensive reforms aimed at more radical transformation. The objective of our research is to study whether the staggered restructuring of the system of vocational training and, within that, the strengthening of the relationships between economic actors and institutions of vocational training and increase in the importance of the role that commercial chambers play in the organisation and management of formal vocational training have brought about any progress in resolving the above disturbances, and if yes, what are the regions and sectors where such progress can be experienced, what are the underlying reasons for the identified differences and what transformation of the system can handle the problems.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
