Management Practices and Wage Inequality  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
125135
Type PD
Principal investigator Reizer, Balázs
Title in Hungarian Menedzsment gyakorlatok és bérengyenlőtlenség
Title in English Management Practices and Wage Inequality
Keywords in Hungarian béregyenlőtlenség, menedzsment, versenyképesség
Keywords in English Inequality, Management, Competitiveness,
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Labour market studies
Panel Economics
Department or equivalent Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies)
Starting date 2017-12-01
Closing date 2018-06-30
Funding (in million HUF) 0.000
FTE (full time equivalent) 0.00
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az elmúlt harminc évben nem csak a világgazdaság növekedett, hanem vele együtt a béregyenlőtlenség is. Atkinson, Piketty and Saez (2011) kimutatta, hogy fejlett országokban a leggazdagabbak jövedelme gyorsan növekedett, míg a relatív szegénységben élők jövedelme stagnált. Ez a kedvezőtlen trend nem csak az iparágak és a cégek között figyelhető meg, hanem cégeken és szűken meghatározott foglalkozásokon belül is. A legújabb kutatások megmutatták azt is, hogy a cégeken belüli jövedelem-egyenlőtlenség különösen rossz hatással van a munkavállalók moráljára és termelékenységére.
A szakirodalomban jelentős vita alakult ki a növekvő béregyenlőtlenség okairól. Három magyarázat tűnik különösen fontosnak: a magas végzettségűeknek kedvező technológiai változások (Acemoglu, 2002), a globalizáció és a nemzetközi értékláncok elterjedése (David et al 2013) valamint a gazdaságpolitikai fejlemények, mint például a minimálbér alakulása (DiNardo et al 1996). Ezek a vizsgálatok azonban csak a cégek és az iparágak közötti különbségeket magyarázzák. Ezzel szemben a vállalatokon belüli béregyenlőtlenség okait sokkal kevésbé térképezte fel a szakirodalom. Ezen a területen csak pár esettanulmányt emelhetünk ki, amelyek vállalaton belüli kísérleteket mutattak be (Banderia et al 2009).
A kutatásom ehhez az irodalomhoz csatlakozik: (i) új elméleti és empirikus eredményeket mutatok be a cégen belüli béregyenlőtlenség okairól, (ii) megvizsgálom milyen hatással vannak az egyes menedzsment gyakorlatok és az innováció a cégen belüli béregyenlőtlenségre. Emellett a kutatási eredményeim segítséget nyújthatnak menedzsereknek és gazdaságpolitikai döntéshozóknak a béregyenlőtlenségek elleni küzdelemben.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatást három egymáshoz kapcsolódó projektre bontom. A projekteket összeköti, hogy mindegyik a cégen belüli egyenlőtlenség egy-egy mechanizmusát vizsgálja: a bérszerkezetet és a munkavállalók ösztönzését, a technológiai fejlődést illetve az esetleges vállalaton belüli diszkriminációt. Az első projekt bemutatja, hogy hat a béregyenlőtlenségre ha a menedzsment úgy dönt, hogy kiegészítő bérelemeket ad az alapbér mellett (túlóra, bónuszok stb.). A kutatás jelentőségét az adja, hogy a munkavállalók közel fele kap valamilyen kiegészítő jövedelmet az alapbér mellett mégsem ismerjük pontosan ezek hatásait. Ebben a projektben egy egyedülálló adatbázis segítségével térképezem fel, hogy a kiegészítő bérelemek mennyire befolyásolják a cégek versenyképességét és a cégen belüli egyenlőtlenséget. A második projekt a vállalatok szintjén vizsgálja meg a technológiai fejlődés hatásait. Egy speciális innovációs felmérés segítségével bemutatom, hogy milyen módon érintették a vállalatokon belüli béregyenlőtlenségeket a különböző (például termék- vagy folyamat-) innovációk. A harmadik projektemben megvizsgálom, hogy milyen mértékben tér el a kognitív képesség szükséglete a férfiak és a nők által ellátott munkahelyi feladatokban. Ebben a projektben megvizsgálom a nőkkel szembeni statisztikai diszkrimináció lehetőségét is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatásom három jelentős területen járul hozzá az eddigi szakirodalomhoz. Először is, nagyméretű adminisztratív adatbázisokat kötök össze specializált kérdőíves felmérésekkel. Ezzel olyan adatbázist hozok létre, amellyel nemzetközi összehasonlításban is különlegesnek mondható részletességgel vizsgálhatom a cégen belüli egyenlőtlenség okait. Másodszor, a béregyenlőtlenség olyan fontos és jól elkülöníthető okait mérem fel, amelyek nagyon széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. Az eredményeim jelentősen újítóak mind a munkagazdaságtan, az üzleti tudományok, a szerződéselmélet és az innovációs kutatások területein is. Végezetül, az eredményeim kiindulópontjául szolgálhatnak elméleti modellek kalibrációjához, és új, az eddiginél hatékonyabb szakpolitikai intézkedésekhez.
Abban bízom, hogy a vizsgálat újszerűsége miatt az alapbér melletti kiegészítő elemekről szóló kutatásomat egy nemzetközileg is kiemelkedő folyóiratban fogom tudni publikálni. Tudomásom szerint az én kutatásom az első, amely képes egyéni szintű bérstruktúrára vonatkozó adatokat kapcsolni a cégek versenyképességére és a cégen belüli béregyenlőtlenségre vonatkozó mérőszámokhoz. Az innováció és a béregyenlőségek vizsgálata is újszerű, és ha adatok lehetővé teszik a pontos becslést, ez is rangos publikációhoz vezethet. Végezetül, szintén nagy érdeklődésre tart számot, hogy milyen különbségeket figyelhetünk meg a munkaerőpiaci kimenetekben azok férfiak és nők között, akiknek ugyanaz a foglalkozásuk. A legújabb tanulmányok szerint ugyanis a férfiak és nők közötti különbségek sokkal nagyobb foglalkozáson belül, mint foglalkozások között. Én ehhez az irodalomhoz járulok hozzá újonnan elérhető felmérések összekapcsolásával és a nőkkel szembeni statisztikai diszkrimináció vizsgálatával.
Az eredményeimnek a gazdaságpolitika szempontjából is rendkívül fontosak. Például az eredményeim segítenek felmérni azoknak az adó- és támogatáspolitikai döntések áttételes hatásait, amelyek a vállalatok innovációs tevékenységét vagy a teljesítménybérezést (pl. a bónuszfizetést) támogatják. Hasonló módon a diszkrimináció elleni harc is rendkívül fontos. A nők elleni statisztikai diszkriminációt vizsgáló kutatásom segíthet a diszkrimináció ellenes szabályok javításában.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az elmúlt harminc évben nem csak a világgazdaság növekedett hanem vele együtt a béregyenlőtlenség is. Atkinson, Piketty and Saez (2011) megmutatta, hogy fejlett országokban a leggazdagabbak jövedelme gyorsan növekedett, míg a relatív szegénységben élők jövedelme stagnált. Ez a kedvezőtlen trend nem csak az iparágak és a cégek között figyelhető meg, hanem cégeken és szűken meghatározott foglalkozásokon belül is. A legújabb kutatások megmutatták azt is, hogy a cégeken belüli jövedelemegyenlőtlenség különösen rossz hatással van a munkavállalók moráljára és termelékenységére.
A szakirodalom kiemelten érdeklődik a növekvő béregyenlőségek okai iránt. A korábbi kutatások jelentős sikereket értek el a cégek és foglalkozások közötti bérkülönbségek megértésében. Ezzel szemben sokkal kevésbé ismert az, hogy miért tér el az egy cégen belül, azonos foglalkozásban alkalmazott emberek bére. A kutatásom egyedi kérdőíves felméréseket köt össze az adminisztratív adatokkal, hogy bemutattassam különböző menedzsment gyakorlatok cégen belüli béregyenlőtlenségre kifejtett hatását.
A kutatásomat három kapcsolódó projektre bontom. Először bemutatom. hogy változik a béregyenlőtlenség, ha a menedzsment kiegészítő jövedelemelemek (pl. bónuszok) bevezetése mellett dönt. Megvizsgálom azt is, hogy ezek a jövedelem elemek javítják-e a cégek versenyképességét. A második projektekben megvizsgálom, hogy befolyásolja a technológiai fejlődés, ezen belül pedig az innováció a cégen belüli jövedelemegyenlőtlenséget. A harmadik projekt az azonos foglalkozást űző férfiak és nők által elvégzett részfeladatok különbségeit vizsgálja, és hogy ezek a különbségek mennyire befolyásolják a nők bérhátrányát.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

While most developed economies have grown steadily over the past three decades, benefits from this growth have not been equally shared. The seminal work of Atkinson, Piketty and Saez (2011) show that top incomes have risen rapidly while the earnings at the bottom of the wage distribution have stagnated. This phenomenon is not confined to inequality across industries, firms or occupations: the earnings distribution has also widened considerably within firms, even within narrowly defined occupations. One reason why within-group inequality deserves specific interest is that it has particularly strong detrimental effects on job satisfaction and the productivity of workers.
The rise in inequality has been the subject of much debate as well as theoretical and empirical work for decades. Some proposed explanations include skill-biased technical change (Acemoglu et al., 2011), globalization and outsourcing (David et al., 2013) and changes in economic policy, for example, declining minimum wages (Dinardo et al., 1999). However, this literature has mainly focused on inequality across sectors or firms, while the contribution of within-firm dynamics to the rise in overall wage inequality has received only limited attention except for a cluster of case studies (Banderia et al., 2009).
This research project will contribute to this growing literature by providing novel theoretical and empirical evidence on the impact of specific management practices and innovation on wage inequality. The proposed research will yield recommendations both for managers and policymakers with the potential of reducing the negative effects of such inequality without negatively affecting firm performance.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The aim of the research outlined herewith is twofold. First, I use large scale datasets that represent every industry and occupation to examine the effects of innovation activities and management practices, such as performance incentives, on firm performance. Second, it aims to investigate how innovation activities and management practices contribute to within-firm inequality.
I pursue three separate but interrelated projects. Each of them examines the role of one specific factor of income inequality. The first project examines how managerial decisions about paying flexible wage elements over and above the base wage affect inequality. Although a large share of workers receives flexible wage elements, our empirical knowledge about their consequences is limited. I use a unique database to show novel evidence on the effects of these elements onwage inequality and on the performance of firms. The second project examines technological change at the firm level. Using the Community Innovation Survey, my research colleagues and I look at how product and process innovations affect within-firm wage inequality. Third, I show that the tasks performed by women are, on average, less skill-intensive than those performed by men in the same occupation, and this difference can be partly explained by statistical discrimination against women.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The causes of rising wage inequality have become a central question for economic research. Previous literature made a large progress in explaining wage inequality across firms and occupations, but little is known about wage inequality among workers having the same occupation when employed by the same firm. My research projects combine highly specialized surveys with administrative datasets to give a novel insight into specific management practices which lead to wage inequality within firms. As the databases represent the whole economy, these research projects would be the first that are able to compare the effects and efficiency of the same managerial decisions across industries and occupations.
The project on the effects of flexible wage elements may be published in a leading journal because I am the first who links managerial decisions about wage structure to within-firm wage inequality and the performance of firms. Furthermore, the issue of the relationship between innovation and within-firm inequality is novel in the literature. Depending on the actual results this project may also be published in a highly ranked journal. Finally, within-occupation gender differences are also of great interest in the literature as such. Recent studies show that within-occupation gender wage differences are much larger than across-occupation differences. I add to this string of literature by combining newly available surveys and showing evidence of statistical discrimination against women.
The results have direct policy relevance as well. For example, policy makers can subsidize innovation activities or specific wage elements (e.g. performance payments); the results of my research may underpin economic policies aimed at eliminating unjustified wage differences. Similarly, fighting discrimination is of the first order of importance. My research on gender-based discrimination may facilitate new policies in this area, too.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

While most developed economies have grown steadily over the past three decades, benefits from this growth have not been equally shared. The seminal work of Atkinson, Piketty and Saez (2011) show that top incomes have risen rapidly while the earnings at the bottom of the wage distribution have stagnated. Recent research shows that this phenomenon is not confined to inequality across industries, firms or occupations: the earnings distribution has also widened considerably within firms, even within narrowly defined occupations. One reason why within-group inequality deserves specific interest is that it has particularly strong detrimental effects on job satisfaction and the productivity of workers.
The causes of rising wage inequality have become a central issue in economic research. Previous literature made great progress in explaining wage inequality across firms and occupations, but less is known about wage inequality among workers that have the same occupation and are employed by the same firm. My research projects combine highly specialized surveys with administrative datasets to give a novel insight into specific management practices which lead to wage inequality within firms.
I pursue three separate but interrelated projects. First, I show how managerial decisions about side payments over and above the base wage (e.g. paying bonuses) affect within-firm inequality. I also test whether these side payments can incentivize workers. The second project examines how technological progress, in particular firm-level innovation, affects wage differences within firms. The third project asks why women tend to use their cognitive skills less than men having the same occupation.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Az NKFIH 125135 PD azonosítójú posztdoktori pályázatról a megkezdés előtt lemondtam, így munkavégzés nem történt, a pályázati összegből pénzt nem használtam fel. Az ehhez kapcsolódó nyilatkozatot feltöltöttem. Sajnos nem tudom lezárni az összefoglalót 500 karakter nélkül Az NKFIH 125135 PD azonosítójú posztdoktori pályázatról a megkezdés előtt lemondtam, így munkavégzés nem történt, a pályázati összegből pénzt nem használtam fel. Az ehhez kapcsolódó nyilatkozatot feltöltöttem. Az NKFIH 125135 PD azonosítójú posztdoktori pályázatról a megkezdés előtt lemondtam, így munkavégzés nem történt, a pályázati összegből pénzt nem használtam fel. Az ehhez kapcsolódó nyilatkozatot feltöltöttem.
Results in English
I declined the NKFIH 125135 PD grant before the starting date that is why I have not made any research activity in this project. I do not used any financial support either. I also uploaded the regardning declaration. Unfortunatelly I cannot close the report below 500 characters I declined the NKFIH 125135 PD grant before the starting date that is why I have not made any research activity in this project. I do not used any financial support either. I also uploaded the regardning declaration. I declined the NKFIH 125135 PD grant before the starting date that is why I have not made any research activity in this project. I do not used any financial support either. I also uploaded the regardning declaration.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125135
Decision
Yes




Back »