Az epiteliális-mezenchimális átmenetet szabályozó fehérje-RNS komplexek szerkezeti és funkcionális jellemzése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
125340
típus K
Vezető kutató Tantos Ágnes
magyar cím Az epiteliális-mezenchimális átmenetet szabályozó fehérje-RNS komplexek szerkezeti és funkcionális jellemzése
Angol cím Structural and functional characterisation of the protein-RNA complexes in the epithelial-mesenchymal transition
magyar kulcsszavak Epiteliális-mezenchimális átmenet, hosszú nem kódoló RNS, RNS-fehérje komplex, PRC2
angol kulcsszavak Epithelial mesenchymal transition, long non-coding RNA, RNA-protein complex, PRC2
megadott besorolás
Szerkezeti biológia (krisztallográfia és elektronmikroszkópia) (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)100 %
zsűri Molekuláris és Szerkezeti Biológia, Biokémia
Kutatóhely Molekuláris Élettudományi Intézet (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Ács Veronika
Bodor Andrea
Buday László
Farkas Anna
Horváth Tamás
Kelemenné Dr. Nagy Kinga
Leveles Ibolya
Murvai Nikoletta
Neha Singh
Némethné Szabó Beáta
Schád Éva
Szeder Bálint
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2022-08-31
aktuális összeg (MFt) 47.898
FTE (kutatóév egyenérték) 19.78
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az epiteliális-mezenchimális átmenet (EMT) olyan élettani folyamat, melynek során a hámsejtek mozgékony, fibroblasztos sejtekké alakulnak át. Ez a folyamat fontos az egyedfejlődés során, azonban amennyiben daganatos szövetekben játszódik le, a metasztázis képzés első lépését biztosítja. Az EMT molekuláris hátteréről és szabályozásáról számos információval rendelkezünk, sok részlet azonban még ma is tisztázásra vár. Az egyik legfontosabb EMT marker az E-cadherin szintjének csökkenése, melynek szabályozója a Polycomb Repressive Complex 2 (PRC2), a Snail1 transzkripciós faktor segítségével. A legfrissebb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a HOTAIR hosszú nem-kódoló RNS is szerepet játszik ebben a szabályozásban. Sejtes kísérletekkel sikerült igazolni, hogy fizikai kapcsolat jön létre mind a Snail és a HOTAIR, mind pedig a PRC2 és a HOTAIR között, ám egyik kölcsönhatás molekuláris alapjai sem ismertek. A helyzetet bonyolítja, hogy a HOTAIR feltehetően több PRC2 alegységgel (az Ezh2-vel és a Suz12-vel) is képes kölcsönhatásba lépni. Tervezett kutatásom célja, hogy rekombinánsan előállított fehérjékkel meghatározzam a Snail1-HOTAIR az Ezh2-HOTAIR, valamint a Suz12-HOTAIR kölcsönhatás szerkezeti és biofizikai jellemzőit és sejtes környezetben igazoljam a megfigyelések élettani jelentőségét. A sejtes kísérletekhez olyan rákos sejtvonalak tesztelésére kerül sor, ahol a Tks4 állványfehérje kiütésével EMT-jellegű átalakulást lehet indukálni. A kapott eredmények fontos adalékkal szolgálhatnak az EMT hátterében álló folyamatok megértéséhez, és megteremthetik az alapját új, metasztázis gátló gyógyszerek kifejlesztésének.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Annak ellenére, hogy az EMT jelensége kiemelkedően fontos a rákos áttétek kialakulása szempontjából, és hatalmas erőfeszítések történnek a mögöttes szabályozó mechanizmusok megértésére, számos fontos kérdés még ma is megválaszolásra vár. Az egyik legizgalmasabb nyitott kérdés, hogy pontosan milyen módon fejtik ki a hatásukat az EMT kialakulásában szerepet játszó RNS molekulák. Ugyanígy nem teljes az ismeretanyagunk azokról a jelátviteli útvonalakról, melyek az EMT kiváltásáért felelősek.
Kutatásunk elsődleges célja, hogy feltárjuk a HOTAIR hosszú nem-kódoló RNS fehérje partnereihez történő kötődésének szerkezeti hátterét annak érdekében, hogy alaposan megismerhessük hatásmechanizmusát. Célunk továbbá, hogy feltárjuk a kapcsolatot a Tks4 állványfehérje és az EMT szabályozása között, melynek során az EGF jelpályához való kapcsolódást feltételezzük.

Céljaink elérése érdekében a következő kérdésekre keressük a választ:

1. Mik a HOTAIR és fehérjepartnerei közötti kölcsönhatás kialakulásának kinetikai jellemzői?
2. Milyen jellegzetességek határozzák meg a kötődés specificitását?
3. Mi a szerkezete a HOTAIR-fehérje komplexeknek?
4. Milyen a foszforilációs állapota a Snail1 és az Ezh2 fehérjéknek a vad típusú és Tks4 hiányos HTC116 sejtvonalakban?
5. Mi a szerepe a Snail1-HOTAIR-PRC2 útvonalnak a Tks4 hiánya által kiváltott EMT-jellegű átalakulásban?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A hosszú nem kódoló RNS-ek (lncRNS) az utóbbi néhány évben kerültek a kutatás homlokterébe, amikor kiderült, hogy fontos szabályozó szerepet töltenek be több élettani folyamatban is. Az egyik legismertebb ilyen lncRNS a HOTAIR, melyet a rákos folyamatokban betöltött szerepe miatt onkogén lncRNS-nek neveznek. Az elmúlt néhány évben igazolást nyert, hogy az epiteliális-mezenchimális átmenet (EMT) egyik kulcslépését, az E-cadherin anyagcserét a Snail1 transzkripciós faktor és a Polycomb Repressive Complex (PRC2) együttesen szabályozza, és ehhez nélkülözhetetlen a HOTAIR, mely fizikai kapcsolatot létesít mind a Snail1 fehérjével, mind pedig a PRC2 több komplexalkotójával. Ezek a vizsgálatok sejtes környezetben készültek, és rávilágítottak arra, milyen fontos ez a szabályozási útvonal az EMT, és végső soron a rákos daganatok áttétkéződése szempontjából. Annak megértése tehát, hogy pontosan hogyan történik meg az egyes alkotóelemek kapcsolódása, nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy átlássuk az áttétképződés mögött álló biokémiai folyamatokat. Ugyanilyen fontos megérteni azt is, hogy milyen jelátviteli útvonalak irányítják ezt a szabályozó lépést. A kutatómunka, melyet jelen pályázatban tervezünk nélkülözhetetlen információval fog szolgálni a Snail1-HOTAIR-PRC2 kölcsönhatás szerkezeti hátteréről és sejten belüli szabályozásáról, amely megteremtheti az alapját a jövőbeni gyógyszerfejlesztési kutatásoknak. Ez a terület jelenleg a tudományos érdeklődés homlokterében van, ezért az eredmények igen jelentős nemzetközi visszhangra számíthatnak. Az eddig közölt számos publikáció egyike sem tartalmaz azonban szerkezeti információt a kialakuló kölcsönhatásokról, aminek az egyik magyarázata lehet, hogy a kötő régiók feltehetően rendezetlenek, vagy nagy flexibilitással rendelkeznek. Mindez megnehezíti a hagyományos szemléletű szerkezet meghatározást. A Rendezetlen Fehérje Kutatócsoportban azonban nagy tapasztalattal rendelkezünk az ilyen flexibilis komplexek vizsgálata terén, ami megkönnyíti a végső cél elérését. Szintén erőssége a pályázatnak, hogy a sejtes vizsgálatokhoz már rendelkezésre áll a Tks4 hiányos HTC116 vastagbélrák sejtvonal, mely EMT-szerű fenotípussal jellemezhető és kimutatható benne a Snail1 túltermelése.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A rákos daganatok áttét-képzésének egyik első lépése epiteliális-mezenchimális átmenet (EMT) olyan élettani folyamat, melynek során a hámsejtek mozgékony, fibroblasztos sejtekké alakulnak át. Mivel az áttét képződés az egyik legnagyobb probléma a rákos betegségek kezelésében, komoly tudományos erőfeszítés irányul a hátterében álló molekuláris mechanizmusok megértésére, melyeken keresztül beavatkozhatunk a folyamatba. Az egyik jól ismert jelenség az EMT hátterében az E-cadherin szint csökkenése, melyet a Snail1 transzkripciós faktor a Polycomb Repressive Complex (PRC2) segítségével irányít. Az azonban csak az utóbbi években vált ismertté, hogy ebben a folyamatban a HOTAIR hosszú nem-kódoló RNS is szerepet játszik, mely képes mind a Snail1-t, mind pedig a PRC2 komplex alkotóit kötni. Jelen pályázat fő célkitűzése a HOTAIR és különböző fehérje partnerei (Snail1, Ezh2 és Suz12) között kialakuló komplexek részletes szerkezeti jellemzése és a Snail1-HOTAIR-PRC2 kötődés kialakulásához vezető szabályozó jelátviteli utak alaposabb feltérképezése. A fehérje-RNS komplexek megismerése és a nem-kódoló RNS molekulák szabályozó szerepének alaposabb megértése szempontjából is fontos eredmények megszületése várható a pályázatban tervezett munkából, ám ezen túlmutató haszon is származhat a kutatásokból. Mivel a tanulmányozni kívánt komplexek kiemelt jelentőségűek a rákos daganatok metasztázis képződésében, pontos megismerésük új gyógyszerfejlesztési célpontokkal szolgálhat.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

During the process of epithelial mesenchymal transition (EMT), the differentiated epithelial cells gain migratory and invasive properties and become mesenchymal cells. It is important during embryonic development, but in the case of tumor tissues, it represents the first step in metastasis. Many details of the molecular processes in the background of EMT are known, but many open questions remain still. One of the most important markers of EMT is the loss of E-cadherin, a main component of the extracellular matrix holding epithelial cells together. The level of E-cadherin is regulated by the Polycomb Repressive Complex 2 (PRC2) with the aid of Snail1 transcription factor. Recent scientific results point to the involvement of HOTAIR, a long noncoding RNA molecule in the regulation of E-cadherin metabolism. Cellular experiments proved that physical contact is established between Snail1, the PRC2 and HOTAIR, but the structural background of these interactions is not known. The picture has become even more complex since it was shown that not only one, but two PRC2 components (Ezh2 and Suz12) are able to bind HOTAIR. The proposed work is aimed at the structural and biophysical characterisation of the Snail1-HOTAIR, the Ezh2-HOTAIR and the Suz12-HOTAIR complexes in vitro and to verify the physiological relevance of the findings in cellular context. A colorectal cancer cell line that acquires EMT-like phenotype upon the knockdown of the scaffold protein Tks4 will be used for the cellular experiments. The results will provide important insight into the processes behind EMT and establish the basis of the development of new metastasis inhibitors.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Even though the process of EMT is of extreme importance in the metastasis of cancer and immense effort is exerted toward understand the intricate regulatory mechanisms behind it, many important aspects remain to be elucidated. One of the most intriguing open questions regards the exact mode of action of RNA molecules that are involved in the regulation of the molecular changes behind EMT. Knowledge of the regulatory pathways through which EMT can be induced is not complete either, leaving ample room for new discoveries. In our proposal we attempt to determine the structural background of the interaction of HOTAIR with its various protein partners in order to give a detailed description about its mode of action. We also aim to understand the connection between Tks4 and the regulation of EMT, where a link between the EGF pathway and EMT is hypothesised.

In order to achieve our goals, the following questions will be addressed:

1. What are the kinetic parameters of the binding of HOTAIR to each protein partner?
2. What are the parameters that define the specificity of the binding?
3. What is the structure of the protein-HOTAIR complexes?
4. What is the phosphorylation state of Snail and Ezh2 in the HTC116 wild type and Tks4-/- cells?
5. Is the Snail-HOTAIR-PRC2 pathway involved in the EMT-like changes induced by the loss of Tks4?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Long non-codin RNAs (lncRNAs) play important regulatory roles in many physiological processes. One of the most well-known lncRNAs is HOTAIR, also called oncogenic lncRNA because its involvement in different cancers. One of the key steps in epithelial-mesenchymal transition (EMT), the level of E-cadherin is regulated by the coordinated actions of the transcription factor Snail1 and the Polycomb Repressive Complex 2 (PRC2). It also turned out that HOTAR, that is capable of directly binding to both Snail1 and several components of PRC2 is an essential factor in this process. These experiments were performed in cellular environments and revealed the fundamental role of these interactions in the process of EMT and finally in the metastasis forming of cancer tissues. Thus, in order to understand the detailed biological mechanism behind metastasis formation, it is necessary to explore the precise mechanism of the interactions between Snail1, PRC2 and HOTAIR. It is equally important to understand the regulatory signal transduction pathways behind this interacton. Experimental work planned in the current proposal will provide essential knowledge about the structural background and cellular regulation of the interaction of Snail1, HOTAIR and PRC2, which will also create the possibility to develop specific inhibitors of this pathway. This field has attracted increased scientific attention, thus it is expected that the published results will attract great international interest. Nevertheless none of the several papers published about HOTAIR and its protein partners contain any structural information. One of the reasons behind this might be the presumable disorder or high flexibility of the binding regions that makes structure determination by traditional approaches difficult. Members of the Research Group of Intrinsically Disordered Proteins have extensive experience in working with these kinds of interactions which makes the achievement of the goals more realistic. Another strength of the proposal is that we already established the Tks4 knockout colorectal carcinoma HTC116 cell lines which we plan to use. These cells show EMT-like phenotype and we have certified the overexpression of Snail1.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The first step in the metastasis formation of cancer tissues is the epithelial-mesenchymal transition (EMT), a physiological process during which the epithelial cells turn into motile fibroblast-like cells. Since the metastasis formation is one of the most challenging fields in the treatment of different cancers, high scientific interest is directed on understanding the underlying molecular mechanisms to find ways we can intervene with the process. One well known phenomenon in the background of EMT is the reduction in the E-cadherin level, achieved by the concerted actions of the Snail transcription factor and the Polycomb Repressive Complex 2 (PRC2). It has only become known it he last few years that this process involves a long non-coding RNA, HOTAIR, that is capable of binding both Snail and several components of the PRC2. The main goal of the current proposal is to give a detailed structural characterisation of the complexes of HOTAIR and its different partners (Snail, Ezh2 and Suz12) and the deeper understanding of the signal transduction pathways that regulate them. The results will help to understand the structural characteristics of the protein-RNA complexes and also the molecular mechanisms behind the regulatory roles of the long non-coding RNAs in general, but will have more specific benefits too. Since the studied complexes play crucial roles in the metastasis forming of cancer tissues, their detailed structural characterisation will also provide new drug development targets.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Pályázatunkban azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk az Ezh2 fehérje rendezetlen RNS kötő régió RNS felismerésének szerkezeti hátterét, valamint hogy megértsük, mi a jelentősége az Ezh2-HOTAIR kölcsönhatásnak a TKS4 gén kiütése által előidézett epiteliális-mezenchimális tranzíció (EMT) során. Sikerült megállapítani, hogy a loop régió szabad és RNS-komplexált állapotban is nagy mértékben rendezetlen, tehát az RNS partnereivel úgynevezett fuzzy komplexeket alakít ki. A vizsgálatokhoz az Ezh2 ismert RNS partnere, a HOTAIR különböző szakaszait, egy másik igazolt partner RNS-t, a MEG3-at és egy biológiailag nem releváns szekvenciájú RNS-t (R50) használtunk. Eredményeink alapján sikerült azonosítani a loop régió azon szakaszát, amely a kötődés kialakulásáért felel, valamint meg tudtuk állapítani, hogy a régióban korábban leírt foszforilációs esemény RNS-specifikusan változtatja meg a kötődési affinitást, elsősorban az RNS szerkezetére gyakorolt hatáson keresztül. Vad típusú és Tks4 hiányos HCT116 sejteken végzett vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a Tks4 fehérje számos jelátviteli útvonal szabályozásában vesz részt, és hiányában ezeken keresztül egy átmeneti EMT jelenség indukálódik. Azonosítottuk ebben a folyamatban az Ezh2 túlzott aktivitásának jelentőségét, és Ezh2 inhibitor adagolásával a folyamatot vissza tudtuk fordítani. Vizsgálataink ugyanakkor azt mutatták, hogy az eredeti feltételezéseinkkel ellentétben, ebben a folyamatban a HOTAIR nem vesz részt.
kutatási eredmények (angolul)
In our project we aimed at studying the RNA recognition mechanism of the disordered RNA-binding loop of Ezh2 and to understand the role of the HOTAIR-Ezh2 interaction in the epithelial-mesenchymal transition (EMT) induced by the deletion of Tks4. We could determine that the Ezh2 loop is highly disordered in the free, but also in the RNA-complexed form, rendering the interaction a so-called fuzzy complex. For our studies we used different regions of HOTAIR, a known RNA partner of Ezh2, MEG3, a different Ezh2-bound RNA and R50, a random, non-relevant RNA sequence. Based on our results we were able to identify the exact region within the Ezh2 loop that is responsible for the RNA binding and that the previously described phosphorylation event within the loop influences RNA binding in an RNA-specific manner, most probably through affecting the RNA structure. Through the study of wild type and Tks4 knock-out HCT116 cells we could determine that Tks4 participates in the regulation of several signaling pathways and in its absence the observed EMT-like behavior is induced through these dysregulated pathways. We also identified the role of the increased Ezh2 activity in the process and we could revert the EMT by the application of a specific Ezh2 inhibitor. Contrary to the original hypothesis, our results indicate that HOTAIR does not actively participate in this process.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125340
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szabó, Csenge Lilla ; Szabó, Beáta ; Sebák, Fanni ; Bermel, Wolfgang ; Tantos, Agnes ; Bodor, Andrea: The Disordered EZH2 Loop: Atomic Level Characterization by 1HN- and 1Hα-Detected NMR Approaches, Interaction with the Long Noncoding HOTAIR RNA, INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 23 : 11 Paper: 6150, 2022
Zeke, A. ; Schád, É. ; Horváth, T. ; Abukhairan, R. ; Szabó, B. ; Tantos, A.: Deep structural insights into RNA-binding disordered protein regions, WILEY INTERDISCIPLINARY REVIEWS-RNA 13 : 5 Paper: e1714, 2022
Micsonai András, Moussong Éva, Wien Frank, Boros Eszter, Vadászi Henrietta, Murvai Nikoletta, Lee Young-Ho, Molnár Tamás, Réfrégiers Matthieu, Goto Yuji, Tantos Ágnes, Kardos József: BeStSel: webserver for secondary structure and fold prediction for protein CD spectroscopy., NUCLEIC ACIDS RESEARCH 50 : W1 pp. 90-98., 2022
Micsonai, András ; Moussong, Éva ; Murvai, Nikoletta ; Tantos, Ágnes ; Tőke, Orsolya ; Réfrégiers, Matthieu ; Wien, Frank ; Kardos, József: Disordered–Ordered Protein Binary Classification by Circular Dichroism Spectroscopy, FRONTIERS IN MOLECULAR BIOSCIENCES 9 Paper: 863141, 2022
Piovesan Damiano, Tabaro Francesco, Mičetić Ivan, Necci Marco, Quaglia Federica, Oldfield Christopher J, Aspromonte Maria Cristina, Davey Norman E, Davidović Radoslav, Dosztányi Zsuzsanna, Elofsson Arne, Gasparini Alessandra, Hatos András, Kajava Andrey V, Kalmar Lajos, Leonardi Emanuela, Lazar Tamas, Macedo-Ribeiro Sandra, Macossay-Castillo Mauricio, Meszaros Attila, Minervini Giovanni, Murvai Nikoletta, Pujols Jordi, Roche Daniel B, Salladini Edoardo, Schad Eva, Schramm Antoine, Szabo Beata, Tonello Fiorella, Tsirigos Konstantinos D, Veljković Nevena, Ventura Salvador, Vranken Wim, Warholm Per, Uversky Vladimir N, Dunker A Keith, Longhi Sonia, Tompa Peter, Tosatto Silvio CE, Agnes Tantos: DisProt 7.0: a major update of the database of disordered proteins, NUCLEIC ACIDS RES 1: 1-9, 2017
Piovesan Damiano, Tabaro Francesco, Mičetić Ivan, Necci Marco, Quaglia Federica, Oldfield Christopher J, Aspromonte Maria Cristina, Davey Norman E, Davidović Radoslav, Dosztányi Zsuzsanna, Elofsson Arne, Gasparini Alessandra, Hatos András, Kajava Andrey V, Kalmar Lajos, Leonardi Emanuela, Lazar Tamas, Macedo-Ribeiro Sandra, Macossay-Castillo Mauricio, Meszaros Attila, Minervini Giovanni, Murvai Nikoletta, Pujols Jordi, Roche Daniel B, Salladini Edoardo, Schad Eva, Schramm Antoine, Szabo Beata, Tonello Fiorella, Tsirigos Konstantinos D, Veljković Nevena, Ventura Salvador, Vranken Wim, Warholm Per, Uversky Vladimir N, Dunker A Keith, Longhi Sonia, Tompa Peter, Tosatto Silvio CE, Agnes Tantos: DisProt 7.0: a major update of the database of disordered proteins, NUCLEIC ACIDS RES 1: 1-9, 2017
Pancsa, Rita ; Schad, Eva ; Tantos, Agnes ; Tompa, Peter: Emergent functions of proteins in non-stoichiometric supramolecular assemblies, BIOCHIMICA ET BIOPHYSICA ACTA-PROTEINS AND PROTEOMICS 1867 : 10 pp. 970-979., 2019
Szabo, Beata ; Horvath, Tamas ; Schad, Eva ; Murvai, Nikoletta ; Tantos, Agnes ; Kalmar, Lajos ; Chemes, Lucía Beatriz ; Han, Kyou-Hoon ; Tompa, Peter: Intrinsically Disordered Linkers Impart Processivity on Enzymes by Spatial Confinement of Binding Domains., INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 20 : 9, 2019
Szabó, Beáta ; Murvai, Nikoletta ; Abukhairan, Rawan ; Schád, Éva ; Kardos, József ; Szeder, Bálint ; Buday, László ; Tantos, Ágnes: Disordered Regions of Mixed Lineage Leukemia 4 (MLL4) Protein Are Capable of RNA Binding., INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 19 : 11, 2018
Murvai Nikoletta, Kalmar Lajos, Szalaine Agoston Bianka, Szabo Beata, Tantos Agnes, Csikos Gyorgy, Micsonai András, Kardos József, Vertommen Didier, Nguyen Phuong N., Hristozova Nevena, Lang Andras, Kovacs Denes, Buday Laszlo, Han Kyou-Hoon, Perczel Andras, Tompa Peter: Interplay of Structural Disorder and Short Binding Elements in the Cellular Chaperone Function of Plant Dehydrin ERD14, CELLS 9 : 8 Paper: 1856, 2020
Mészáros Bálint, Erdős Gábor, Szabó Beáta, Schád Éva, Tantos Ágnes, Abukhairan Rawan, Horváth Tamás, Murvai Nikoletta, Kovács Orsolya P, Kovács Márton, Tosatto Silvio C E, Tompa Péter, Dosztányi Zsuzsanna, Pancsa Rita: PhaSePro: the database of proteins driving liquid-liquid phase separation., NUCLEIC ACIDS RESEARCH 48 : D1 pp. D360-D367., 2020
Hatos András, Hajdu-Soltész Borbála, Monzon Alexander M, Palopoli Nicolas, Álvarez Lucía, Aykac-Fas Burcu, Bassot Claudio, Benítez Guillermo I, Bevilacqua Martina, Chasapi Anastasia, Chemes Lucia, Davey Norman E, Davidović Radoslav, Dunker A Keith, Elofsson Arne, Gobeill Julien, Foutel Nicolás S González, Sudha Govindarajan, Guharoy Mainak, Horvath Tamas, Iglesias Valentin, Kajava Andrey V, Kovacs Orsolya P, Lamb John, Lambrughi Matteo, Lazar Tamas, Leclercq Jeremy Y, Leonardi Emanuela, Macedo-Ribeiro Sandra, Macossay-Castillo Mauricio, Maiani Emiliano, Manso José A, Marino-Buslje Cristina, Martínez-Pérez Elizabeth, Mészáros Bálint, Mičetić Ivan, Minervini Giovanni, Murvai Nikoletta, Necci Marco, Ouzounis Christos A, Pajkos Mátyás, Paladin Lisanna, Pancsa Rita, Papaleo Elena, Parisi Gustavo, Pasche Emilie, Barbosa Pereira Pedro J, Promponas Vasilis J, Pujols Jordi, Quaglia Federica, Ruch Patrick, Salvatore Marco, Schad Eva, Szabo Beata, Szaniszló Tamás, Tamana Stella, Tantos Agnes, Veljkovic Nevena, Ventura Salvador, Vranken Wim, Dosztányi Zsuzsanna, Tompa Peter, Tosatto Silvio C E, Piovesan Damiano: DisProt: intrinsic protein disorder annotation in 2020, NUCLEIC ACIDS RESEARCH 48 : D1 pp. D269-D276., 2020
Bokor M., Tantos Á., Tompa P., Han K.-H., Tompa K.: WT and a53t α-synuclein systems: Melting diagram and its new interpretation, INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 21 : 11 Paper: 3997 , 16 p., 2020
Van Lindt J., Bratek-Skicki A., Nguyen P.N., Pakravan D., Durán-Armenta L.F., Tantos A., Pancsa R., Van Den Bosch L., Maes D., Tompa P.: A generic approach to study the kinetics of liquid–liquid phase separation under near-native conditions, COMMUNICATIONS BIOLOGY 4 : 1, 2021
Murvai, N. ; Kalmar, L. ; Szabo, B. ; Schad, E. ; Micsonai, A. ; Kardos, J. ; Buday, L. ; Han, K.-H. ; Tompa, P. ; Tantos, A.: Cellular chaperone function of intrinsically disordered dehydrin erd14, INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 22 : 12, 2021
Bokor, M.; Tantos, A.: Secondary Structures of Proteins: A Comparison of Models and Experimental Results, JOURNAL OF PROTEOME RESEARCH 20 : 3 pp. 1802-1808., 2021
Bokor, M.; Tantos, Á.: Protein–protein connections—oligomer, amyloid and protein complex—by wide line1 h nmr, BIOMOLECULES 11 : 5, 2021
Wachtl, G. ; Schád, É. ; Huszár, K. ; Palazzo, A. ; Ivics, Z. ; Tantos, Á. ; Orbán, T.I.: Functional Characterization of the N-Terminal Disordered Region of the piggyBac Transposase, INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES 23 : 18 Paper: 10317, 2022
Avramov, M. ; Schád, É. ; Révész, Á. ; Turiák, L. ; Uzelac, I. ; Tantos, Á. ; Drahos, L. ; Popović, Ž.D.: Identification of Intrinsically Disordered Proteins and Regions in a Non-Model Insect Species Ostrinia nubilalis (Hbn.), BIOMOLECULES 12 : 4 Paper: 592, 2022





 

Projekt eseményei

 
2023-01-13 17:26:59
Résztvevők változása
2021-07-05 19:40:15
Résztvevők változása
2020-02-03 12:24:05
Résztvevők változása




vissza »