Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
125378
típus K
Vezető kutató Hollán Miklós
magyar cím Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban
Angol cím Novelties of Criminal Law in Legal Consciousness
magyar kulcsszavak jogtudat, büntetőjog
angol kulcsszavak Legal Consciousness, Criminal Law
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Jogtudomány
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Jogtudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Venczel Tímea
projekt kezdete 2017-10-01
projekt vége 2020-09-30
aktuális összeg (MFt) 20.964
FTE (kutatóév egyenérték) 3.30
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A korábbi kutatások a jogtudatot egy mainál jóval stabilabb jogi környezetben vizsgálták, ahol a büntető kódex kisebb korrekcióira is öt vagy tíz évenként került sor. Napjainkban azonban a módosítások a büntetőjogban is jóval gyorsabban mennek végbe, a változtatások mértéke pedig a korábbiaknál nagyobb.
Jelen kutatás azon szabályozási újdonságokra koncentrál, amelyek nemcsak a jogász szakma, hanem a közvélemény érdeklődésére is számot tarthatnak. Ezek között egyaránt szerepelnének az új bűncselekmények megjelenésével, a büntethetőség megszűnésével, illetve a korábban is büntetendő cselekmények szigorúbb vagy enyhébb megítélésével kapcsolatos kérdések.
A kutatás egyedisége más kutatásokhoz képest az, hogy a jogtudat és a jogváltozás kapcsolatára koncentrál egy olyan modern szabályozási környezetben, amelyet lassan a szakemberek számára is követhetetlen változások jellemeznek. A kutatás másik egyedi lehetősége a laikus és „félszakértő” minta eltéréseinek összevetése, természetesen nem elsősorban a jogismeret nyilvánvalóan eltérő szintje, hanem az újdonságokkal kapcsolatos attitűdök tekintetében.
A kutatást vezető büntetőjogász mellett egy újonnan felvett szociológus kutató közreműködése is szükséges a kérdőív megszövegezésében és az empirikus adatok elemzésében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás elsősorban az egyes szabályozási újdonságok ismeretét vizsgálná, így egyúttal természetesen azt is, hogy mely kérdésekben élnek tovább a jogtudatban a régi szabályozás megoldásai.
Másodsorban arra a kérdésre kívánunk válaszolni, hogy az újdonságok megítélését befolyásolja-e a szakmai képzettség, azaz vannak-e olyan jogintézmények, amelyeket a válaszadók szakmai képzettségtől függetlenül helyesléssel vagy elutasítással fogadtak.
Harmadsorban természetesen megvizsgáljuk azt is, hogy az adott célcsoporton (laikusok, félszakértők stb.) belül a jogismeret eltérő szintje milyen társadalmi-gazdasági tényezőkkel függ össze.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás lehetővé teszi a büntetőjog ismeretének eddig hazánkban példátlan mélységű elemzését, a korábbi kutatásoknál nagyobb számú, részletesen kidolgozott és szakmai szempont alapján válogatott kérdések segítségével. A kutatás legfontosabb eredménye várhatóan a szabályozási újdonságokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök megismerése, amely tartalmi és módszertani tekintetben is nyitánya lehet a jogtudat vizsgálatok új irányának. A kutatás alkalmas lehet azon hagyományosan vizsgált kérdéskör újbóli elemzésére is, hogy a különféle társadalmi tényezők (nem, kor stb.) miként befolyásolják a jogtudatot, különös figyelemmel a szakmai képzettség és az attitűdök kapcsolatára.
A jogtudat vizsgálata azonban nem öncélú: figyelembe véve a büntetőjogi normák társadalmi és szakmai recepcióját segíthet azt megérteni, hogy milyen jellegű és mértékű változásoknak van nagyobb esélye a gyakorlati érvényesülésre. A kutatás eredményei ezen felül segítséget nyújthatnak a jogszabályokkal kapcsolatos előzetes és utólagos hatásvizsgálatok megtervezésénél, illetve abban, hogy az új szabályozások mindenhatóságába vetett hit ésszerű mértékűre csökkenjen. A kutatás végül, de nem utolsósorban hozzájárulhat az esetközpontú büntetőpolitika megértéséhez, amikor egy új jogintézményt vélt vagy valós lakossági igényekre hivatkozással vezetnek be.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az új büntető törvénykönyv számos változást hozott büntetőjogunkba. Ezek közé tartozik a 13 éves rablók büntethetősége, az, hogy a lakásba csoportosan bemászó tolvajokat büntetlenül meg lehet ölni, az, hogy azok a kábítószer fogyasztók, akik gyógykezelésben részesülnek, csak egy alkalommal mentesülhetnek a felelősség alól két éven belül, az, hogy büntetendő lett a teljesítményfokozó szerrel való visszaélés, de nem büntetendő az a tizenhat éves fiatal, aki tizenhárom éves partnerével közösül. Jelen kutatás arra koncentrál, hogy ezek a változások képesek-e az állampolgárok és a jogászok magatartását befolyásolni, vagy azok csak holt betűk maradnak a törvénykönyvben.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The earlier researches examined legal consciousness in a much more steady legal environment, where only smaller corrections of the Criminal Code were adopted in every five or ten years. Nowadays modifications are made faster in criminal law, and the rate of change has got higher than before.
The present research, therefore, would concentrate on those novelties in the regulation which might be interesting both for the legal profession and for the public. We will deal with new offences in the HCC, the new regulation of justifications and excuses, as well as stricter or lenient level of maximum punishments.
The research is unique because it focuses on the relation between legal consciousness and novelties in such a modern legal environment that is featured by changes untraceable even for experts. The other distinctive scope of the research is its capability of comparing non-expert and quazi-expert samples, regarding the attitudes towards new regulations rather than the obvious difference in the knowledge of legal norms.
Besides the leading researcher (criminal lawyer), a newly employed sociologist is needed within the framework of the project to participate in framing the questionnaire and in analysing empirical data.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research would primarily analyse the knowledge about the novelties of criminal law, and at the same time in which questions the solutions of the old regulation are still in force only in the legal consciousness.
Secondly, we would like to find an answer to the question whether the judgement of new legal instruments depends on professional qualification, i.e. whether there are any legal instruments which were favoured or rejected independent of the professional qualification of the respondent.
Finally, we also examine social and economical factors which correlate within the target group (non-experts, quazi-experts etc.) with regard to the differing levels of knowledge regarding legal norms.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

With its broad spectrum of elaborated and professionally chosen questions, the research gives a unique opportunity for an outstandingly thorough analysis, which is without precedent in Hungary so far. The most important expected result of the research is that it will give information on the knowledge and attitudes regarding the novelties of regulations. Both in respect of content and methodology this might serve as an opening chapter of a new direction when analysing legal consciousness. The research, furthermore, might be suited for reviewing the traditionally studied problematics of how the varying social factors (gender, age etc.) affect legal consciousness, with a specific attention to the relationship of professional qualification and attitudes.
Taking the social and professional reception of the criminal law norms into consideration, the proposed research on legal consciousness can help to understand which changes regarding aspect and measure have a greater chance to operate in practice. The results of the research might also be useful when planning the prior and posterior impact assessments in relation to law, and to reduce the belief that new regulations are omnipotent to a rational level. Last but not least, the research may contribute to a thorough comprehension of case-focused criminal policy, namely when the legislator initiates a legal instrument with regards to the putative or real public demands.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

New Criminal Code (Act No. C in 2012, thereinafter HCC), which came into effect in 2013 and brought several essential changes in Hungarian criminal law. Among these are the following, the culpability of 13-year-old robbers, that a group of thieves entering a flat can be killed with impunity, involvement in drug-prevention programs may terminate criminal responsibility of drug users only one occasion in two years, that misuse of prohibited doping substances is to be punished, while a sixteen-year-old young copulating with their partner is not. In the framework of the proposed research we would like to analyse whether these new legal regulations remain a dead letter in several cases or embodied in the legal consciousness as well as for ordinary citizens and lawyers.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kérdőíves jogtudat vizsgálatunk a büntetőjogi szabályozásra (annak újdonságaira) vonatkozó ismeretek és vélemények feltérképezésére vállalkozott. Megállapítottuk, hogy a laikusok jogismeretének szintje a büntetőjog tekintetében sem igazán magas: az átlagos állampolgár alig több, mint minden második esetben volt azzal tisztában, hogy egy cselekmény büntetendő-e. A laikusok büntetőjoghoz való hozzáállása punitív. A legtöbb vizsgált cselekményt büntetnék, és ha a hatályos jog is ezt teszi, akkor találkozik a legnagyobb mértékben azzal a véleményük. Az ismeretek és vélemények összefüggésének részletes elemzése alapján megállapítottuk, hogy az ismeretekre vonatkozó válaszok jelentős mértékben véleményvezéreltek. A válaszadók nagy részének a véleménye megegyezik azzal, amit (helyesen vagy tévesen) a tételes jogi szabályozásnak vélnek. Az adatok alapján nem erősíthető meg, hogy a jogtudatot a társadalmi-gazdasági tényezők, a médiafogyasztás, illetve a bűnözési érintettség lényegesen befolyásolná. Igazolódott az a hipotézisünk, hogy a szabályozás hatálybalépésétől eltelt idő együtt jár a jogismeret magasabb szintjével. A szabályozás újdonságának mértéke azonban csak egy olyan alárendelt jelentőségű faktor, amely belesimul a büntetőjogra vonatkozó jogtudatot befolyásoló tényezők fentiekben leírt általános törvényszerűségeinek rendszerébe.
kutatási eredmények (angolul)
Our empirical research project focused on the question whether and how novelties of criminal law are mirrored in legal consciousness. It was established that legal knowledge of common people is not really high even when questions of criminal law are concerned. The average citizen in slightly more than every second case was able to answer correctly the questions related to whether certain behaviours are punishable according to Hungarian Criminal Code. It was confirmed that the attitudes of Hungarian population towards criminal law are vigorously punitive. Laymen would punish most of the acts mentioned in the questionnaire, and the legislation was generally supported by respondents if it criminalizes certain behaviours. With regard to the relationship between knowledge and opinions, we found that responses concerning knowledge are largely opinion-driven. The majority of respondents agree with what they (rightly or wrongly) consider to be the content of the Hungarian Criminal Code. It has not been confirmed that legal awareness is influenced by socio-economic factors, media consumption and every day experiences regarding criminality. Our main hypothesis was confirmed: the novelty of the regulation influences the correctness of the answers. The older the law, the more likely it is to be known. However, the impact of novelty of the regulation plays only a subordinate role compared to the above described general patterns of legal consciousness.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125378
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hollán MIklós: A szolgáltatások megfizetés szándéka nélküli igénybe vétele és a büntetőjog, Magyar Jog folyóirat közlésre benyújtva, 2019
Venczel Tímea: Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban: Szakirodalmi háttér, Állam és Jogtudomány közlésre benyújtva, 2019
Hollán Miklós: A szolgáltatások megfizetés szándéka nélküli igénybe vétele és a büntetőjog, Magyar Jog folyóirat, 2019
Venczel Tímea: A HAZAI JOGTUDAT-KUTATÁS ELŐZMÉNYEI – BÜNTETŐJOGI RENDSZERÜNK MEGÚJULÁSA KAPCSÁN, Állam és Jogtudomány, 2018
Hollán Miklós-Venczel Timea: A hálapénz büntetendősége a jogtudatban, Állam és jogtudományhoz tervezett megjelenés, 2020
Hollán Miklós-Venczel Timea: A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban ‒ ismeretek és vélemények, socio.hu tervezett megjelenés, 2020
MIKLÓS, HOLLÁN and TIMEA, VENCZEL: THRESHOLD OF CRIMINAL RESPONSIBILITY FOR PROPERTY OFFENCES: a new empirical research of legal conciousness in Hungary, intersections tervezett megjelenés, 2020
Venczel Tímea: A jogtudat empirikus kutatásának nehézségei egy új kódex hajnalán, A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, 2020
Hollán Miklós-Venczel Timea: A hálapénz büntetendősége a jogtudatban, szocio.hu lektorlás alatt, 2020
Hollán Miklós-Venczel Timea: A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban ‒ ismeretek és vélemények, Pro Futuro 2. körben első körös lektorlás után, 2020
MIKLÓS, HOLLÁN and TIMEA, VENCZEL: BÜNTETŐJOGUNK SZABÁLYOZÁSI ÚJDONSÁGAI ‒ A JOGTUDATBAN: EGY EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI, MTA LAW Working papers közlésre elfogadva, 2020
Hollán Miklós Venczel Tímea: Criminalisation and decriminalisation of active bribery of public officials in Hungary– an empirical analysis of knowledge and opinions about penal law, MTA LAW Working papers közlésre elfogadva, 2020
Hollán Miklós Venczel Tímea: Threshold of criminal responsibility for property offences: a new empirical research on legal conciousness in Hungary, szocio.hu lektorlás alatt, 2020





 

Projekt eseményei

 
2019-05-21 09:25:12
Résztvevők változása




vissza »