Protected Areas along the Slovenian-Hungarian Border: Challenges of Cooperation and Sustainable Development  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
126230
Type SNN
Principal investigator Mészáros, Csaba
Title in Hungarian Védett területek a szlovén-magyar határ mentén. Az együttműködés és a fenntartható fejlődés kihívásai.
Title in English Protected Areas along the Slovenian-Hungarian Border: Challenges of Cooperation and Sustainable Development
Keywords in Hungarian ökológia, fejlesztés, határtanulmányok, identitás, kisebbség, tájhasználat
Keywords in English ecology, development, border study, identity, minority, landscape management
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Ethnography
Panel Culture
Department or equivalent Institute of Ethnology (Research Centre for the Humanities)
Participants Babai, Dániel
Bednárik, János
Ispán, Ágota Lídia
Kovács, Bence
Mód, László Balázs
Tóth, Katalin
Ulicsni, Viktor
Starting date 2017-09-01
Closing date 2022-02-28
Funding (in million HUF) 36.000
FTE (full time equivalent) 6.98
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett projekt egy kollaboratív, határokon átívelő, összehasonlító vizsgálat a közelmúltban alapított természetvédelmi területek – Goričko Natúrpark és Őrségi Nemzeti Park – szerepéről a szlovén-magyar határ két oldalán. A bilaterális munkacsoport néprajzi vizsgálat keretében kutatja a természetvédelmi területek jelentőségét egy olyan régióban, ahol az EU-csatlakozást (2004), majd a schengeni övezethez való csatlakozást követően radikálisan megváltozott a határok átjárhatósága, nyitottabbá vált, mint korábban bármikor. Ennek keretében elemzik a természetvédelmi területek mindennapokban betöltött szerepét a kulturális tevékenységek és az érintett társadalmi csoportok szempontjából. A tervezett kutatás négy fő kutatási témát foglal magába: 1. A határmenti terület történelmének néprajzi szemléletű vizsgálata tekintettel a változó határok szerepére és a táj társadalmi és demográfiai jellemzőinek változására különböző államberendezkedések között, az etnikai/kisebbségi csoportokra, határokon átnyúló kapcsolatokra, az erőforrás-kezelési és életviteli stratégiákra. 2. A kulturális és természeti örökség rendszerének, gyakorlatának és percepciójának néprajzi elemzése, beleértve a létező – hagyományos és kortárs – gazdasági, társadalmi és szimbolikus tevékenységeket és jelenségeket. 3. Meghatározni és térképezni a határterület két természetvédelmi egysége által érintett társadalmi aktorokat (társadalmi szereplők, intézmények, szervezetek, vállalkozások). 4. A központ-periféria dinamika elemzése a határmenti területen. Ez magába foglalja a határmozgások, továbbá a határ átjárhatósága változásának vizsgálatát és értékelését, a határmenti terület pozicionálását relatív értelemben.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A tervezett kutatás célja egy együttműködésen alapuló etnográfiai vizsgálat a Goričko Natúrpark és az Őrségi Nemzeti Park mint integrált, a szlovén–magyar államhatáron átívelő terület társadalmi élete és a mindennapi életet befolyásoló határ szerepe kapcsán. A kutatás középpontjában egyfelől a határ változásának vizsgálata áll. Három teljesen eltérő jellegű határ találkozik a térségben. Az első az etnikai határ a szlovén és magyar közösségek között, a második az 1921-ben létrejött államhatár, a harmadik pedig az a határ, amely a védelem alá tartozó területeket az azokat körülvevő régióktól elválasztja. A kutatás célja az, hogy e különböző határok közötti kapcsolatokat feltárja, értelmezze. Vajon, miképpen befolyásolják ma a korábban egységes régiót alkotó területen a helyiek életét a határok? Miképpen válhatnak fejlesztési központtá azok a korábban peremhelyzetű közösségek, amelyek a természetvédelemnek és határmentiségnek köszönhetően jelentős befektetésvonzó képességgel rendelkeznek. Ennek érdekében elemezni fogjuk az örökség (helyi ökológiai tudás, hagyományos gazdálkodás és ételek) kezelésének gyakorlatát, elsősorban esettanulmányokat felsorakoztatva a határ mindkét oldalán. A tervezett kutatás feladata meghatározni azon társadalmi szereplőket és érdekcsoportokat – külön figyelmet fordítva a természetvédelmi intézményekre, amelyek egy heterogén társadalmi hálózatot alkotnak, a védett területek kulturális örökségének újra-alkotásában és a fenntartható vidékfejlesztési stratégiákban és a gyakorlatban is döntő szerephez jutnak. Végezetül megvizsgáljuk, hogyan alakult ki a 20. században a térség perifériális jellege, ez miféle következményekkel járt.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A projekt célul tűzi ki a határmenti területek klasszikus, akadémiai diskurzusának és kutatási gyakorlatának bővítését interdiszciplináris szempontokkal, mely a határmenti területek mindennapjainak és a természetvédelmi területek társadalmi szerepének kutatását segíti. A kutatás szemlélete számos új elemet tartalmaz: egyetlen park vizsgálata helyett a határ mindkét oldalán fekvő természetvédelmi területek mindennapjait kutatja, lehetővé téve az etnocentrikus vizsgálatok meghaladását, amelyben az etnikus közösségek és az államhatárok csak egy-egy tényezőt jelentenek a természetvédelmi területeket is magába foglaló kultúrtáj számos lehetséges jellemzője közül. A kutatás szempontjai integrálják a védett területek körül felmerülő politikai ökológiai és biodiverzitással összefüggő kérdéseket is, alkalmazva az Antropocén-koncepciót, átlépve a natúra-kultúra modernista szembeállítást. Fontos elem a szlovén és magyar kutatók szoros együttműködése a projekt minden szintjén: a terepen, a társadalmi szereplőkkel és az érdekcsoportokkal folytatott párbeszédekben, a kiállítás-szervezésben. További előrelépés, hogy a projekt tagjai jól kiegészítik egymást, akik számos eltérő kutatási terület specialistái. Ez a diverzitás lehetővé teszi a felmerülő kutatási kérdések sokoldalú vizsgálatát. A kutatási eredmények társadalmi hasznosítása többrétegű. A kutatók egyik célja a természetvédelmi tudáshiány enyhítése, amely akadályozza a megbízható, hatékony kezelési tervek kidolgozását, a természetvédelmi gyakorlat kiteljesítését. A hagyományos tájhasználat vizsgálata hasznos adatokkal szolgálhatja a természetvédelmi gyakorlatot és a helyi gazdálkodók számára is elfogadható megoldásokat kínálhat. A kutatás során rögzítésre kerülnek a jellegzetesen helyi mezőgazdasági termékek és hagyományos ételek, iránymutatás készül arról, miként lehet felhasználni azokat a vidékfejlesztési stratégiákban a Goričko Natúrparkban. A kutatás javaslatot készít e határrégió potenciálisan márkásítható helyi mezőgazdasági termékeit és ételeit illetően. A legtöbb helyi ember eredménytelennek látja az EU-s és kormányzati támogatásokat, irreleváns kérdéseket társítva hozzájuk. Az érdekcsoportok közötti információ-megosztással segíthet a kutatás e problémán.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Magyarország és Szlovénia kiváló példát szolgáltatott a konfliktusmentes együttélésre Közép-Európában. A határ két oldalán fekvő, de egymással érintkező Goričko Natúrpark és Őrségi Nemzeti Park is a két ország közötti párhuzamos fejlődésre ad példát. A bilaterális munkacsoport néprajzi vizsgálat keretében kutatja a természetvédelmi területek jelentőségét egy olyan régióban, ahol az EU-csatlakozást (2004), majd a schengeni övezethez való csatlakozást követően radikálisan megváltozott a határok átjárhatósága, nyitottabbá vált, mint korábban bármikor. Ennek keretében elemzik a természetvédelmi területek mindennapokban betöltött szerepét a kulturális tevékenységek és az érintett társadalmi csoportok szempontjából. A tervezett kutatás négy fő kutatási témát foglal magába: 1. A határmenti terület történelmének néprajzi szemléletű vizsgálata tekintettel a változó határok szerepére és a táj társadalmi és demográfiai jellemzőinek változására különböző államberendezkedések között, az etnikai/kisebbségi csoportokra, határokon átnyúló kapcsolatokra, az erőforrás-kezelési és életviteli stratégiákra. 2. A kulturális és természeti örökség rendszerének, gyakorlatának és percepciójának néprajzi elemzése, beleértve a létező – hagyományos és kortárs – gazdasági, társadalmi és szimbolikus tevékenységeket és jelenségeket. 3. Meghatározni és térképezni a határterület két természetvédelmi egysége által érintett társadalmi aktorokat (társadalmi szereplők, intézmények, szervezetek, vállalkozások). 4. A központ-periféria dinamika elemzése a határmenti területen. Ez magába foglalja a határmozgások, továbbá a határ átjárhatósága változásának vizsgálatát, a határmenti terület pozicionálását.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The proposed project is designed as a collaborative, comparative cross-border research project on the role of recently created protected areas – Goričko Nature Park and Őrség National Park – on either side of the Slovenian-Hungarian border. The bilateral team will ethnographically explore the significance of the two parks built along a radically shifting border. In so doing, they will examine the role of these parks in daily life from the perspective of the existing range of cultural practices and social actors. Completing the study will involve realizing the four main research objectives: 1. Carry out an ethnographically based historical analysis of the border area with attention to the role of the shifting border in defining the social and demographic landscape in terms of changing state systems, ethnic/minority communities, cross-border ties, strategies of resource management and livelihood strategies. 2. Ethnographically analyze cultural and natural heritage regimes, practices, uses and perceptions, including existing economic, social and symbolic practices and phenomena – both traditional and contemporary. 3. Identify and map out existing sets of social actors in the border area defined by the two protected areas (social actors, institutions, organizations, enterprises). 4. Analyze center-periphery dynamics in the border area. This involves examining and assessing the effects of boundary movements and changes in border permeability on the positioning of the borderlands in relative terms.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The goal of the proposed project is to carry out a collaborative ethnographic study of the social life of the Goričko and Őrség parks as an integrated area positioned across the Slovenian and Hungarian border and of the ways in which the existing borders inform daily life. The study's focus on the significance of shifting boundaries in this area. There are three borders in the area. The first one is an ethnic boundary between Slovenians and Hungarians, the second one is the Hungarian- Slovenian state border cutting both the Hungarian and the Slovenian Ethnic communities, and the third one is the border of border side protected areas from territories lacking special legal status. We intend to carry out a parallel research on the character of these three dissimilar boundaries and the interplay between them. In what way these boundaries and borders shape everyday life in this once united region? The once marginal Slovenian-Hungarian border area with the creation of two parks and a brand of rustic landscape are now potential centers of development with a great capacity of absorbing internal and external funding. Researchers will analyze heritage practices (local ecological knowledge, traditional farming and food, local communities etc.) before and after the establishment of the parks by focusing on a series of case studies on both sides of the border. The objective of the proposed research is to determine social actors and stakeholders – paying particular attention to park institutions – that form heterogeneous social networks, play an important role in protected areas, re-create heritage and have decisive roles in sustainable development strategies and practice.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposed project aims to move beyond established academic discourses and practices dedicated to the study of daily life in border areas and the social role of protected areas. First, this project involves a significant shift in approach: instead of examining an individual park on one side of the border, the research team will focus on daily life in protected areas on both sides of border. Such a point of departure allows researchers to transcend ethnocentric studies; ethnic communities and state borders are considered to be only some of the important features of the social landscape encompassed in both parks. In addition, the project is based as an integrated approach to studies of protected areas that also encompass issues of political ecology and biodiversity, employing the concept of the Anthropocene to transcend the modernist opposition between nature and culture. A second important shift is linked to collaboration of Slovene and Hungarian researchers at all levels of the project: field research, exhibitions, interactions with social actors and stakeholders. A final shift is linked to another dimension of the proposed project: the complementarity among the project members, who are specialized in diverse fields of study. This allows the research team to examine issues from numerous perspectives. The social impact of the project is multiple. Researchers aim to help fill the existing conservationist knowledge gap that is an obstacle to reliable and effective planning as well as to the realization of nature conservation. Knowledge about traditional land use systems could serve as a useful guide for nature conservation and also offer acceptable solutions for the local farmers. Another goal of this research is to record typical local agricultural products and traditional dishes, and prepare guidelines for their use in the sustainable development of Goričko Nature Park. The researcher will also draw up proposals for potentially branding local agricultural products and dishes of this border region that have been overlooked so far. Most local people see EU and governmental funding absolutely pointless, targeting irrelevant questions. By sharing information among stakeholders, we may help on this issue.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Slovenia and Hungary has provided an excellent example for good neighbourship in Central-Europe: The adjacent Goričko Nature Park and Őrség National Park – on either side of the Slovenian-Hungarian border is one phenomenon of linked up development in the two countries. The bilateral team will ethnographically explore the significance of the once organically joined up area, that is now criss-crossed by ethnic, state and legislative borders. Completing the study will involve realizing the four main research objectives: 1. Carry out an ethnographically based historical analysis of the border area with attention to the role of the shifting border in defining the social and demographic landscape in terms of changing state systems, ethnic/minority communities, cross-border ties, strategies of resource management and livelihood strategies. 2. Ethnographically analyze cultural and natural heritage regimes, practices, uses and perceptions, including existing economic, social and symbolic practices and phenomena – both traditional and contemporary. 3. Identify and map out existing sets of social actors in the border area defined by the two protected areas (social actors, institutions, organizations, enterprises). 4. Analyze center-periphery dynamics in the border area. This involves examining and assessing the effects of boundary movements and changes in border permeability on the positioning of the borderlands in relative terms.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatási projekt az első közös kutatási tevékenység a Szlovén Tudományos Akadémia társintézetével. A kutatást – mivel kifejezetten terepmunkaigényes volt, és a határ két oldalán zajlott – jelentős mértékben hátráltatták a világjárvány okozta lezárások. Különösen a szlovén társintézet kutatóit akadályozta ez a körülmény – és emiatt az eredeti tervekkel ellentétben a kutatási projektben megvalósult publikációk és kutatási tevékenységek zöme a kisebb létszámú és kisebb támogatással működő magyar kutatócsoporthoz köthető. A kutatás azon ritka néprajztudományi projektek közé tartozik amelynek publikációi javarészt angolul valósultak meg. A tudás diszemináció eszközei is kényszerűen megváltoztak. Míg 2019-ig a konferencia-részvételek, workshop és fórumszervezések álltak a középpontban, addig 2019 után a tudományos ismeretterjesztő filmek készítése vette át a publikációk mellett az ismeretközlés helyét. A felsőoktatásban is nagy szerepet kapott a kutatás, 4 (hazai és külföldi) felsőoktatási intézmény kurrikulumjában kaptak helyet (angol és magyar nyelven) a felhalmozott kutatási eredmények. A tudományos teljesítmény az alábbiakban foglalható össze: 2 idegennyelvű tanulmánykötet, 22 idegennyelvű tanulmány, 8 magyar nyelvű tanulmány, 2 tudományos ismeretterjesztő film elkészítése, 2 nemzetközi konferencia-panel, 10 nemzetközi előadás, 4 egyetemi kurzus, 1 kiállítás létrehozása.
Results in English
The research project is the first joint research activity with the Slovenian Academy of Sciences. The research, which was particularly fieldwork-intensive and took place on both sides of the border, was significantly hampered by the closures caused by the pandemic. This circumstance hindered the researchers of the Slovenian partner institution in particular - and therefore, contrary to the original plans, most of the publications and research activities carried out in the research project can be attributed to the smaller and financially less supported Hungarian research group. Therefore, the research is one of few ethnographic projects whose publications are primarily in English. The means of knowledge dissemination have also forcibly changed. While until 2019, the focus was on conference attendance, workshops, and forum organization, after 2019, the production of bilingual scientific-educational films took the place of communication in addition to publications. The research also played a significant role in higher education, and the accumulated research results were included in the curricula of 4 (domestic and foreign) higher education institutions (in English and Hungarian). The scientific performance can be summarized as follows: 2 volumes of articles in foreign languages, 22 studies in foreign languages, 8 studies in Hungarian, 2 scientific-educational films, 2 international conference panels, 10 international lectures, 4 university courses, 1 exhibition.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=126230
Decision
Yes





 

List of publications

 
Ispán Ágota Lídia, Babai Dániel, Ulicsni Viktor, Mód László, Mészáros Csaba: Complex Ethnographic Research Methods for the Study of Protected Areas and Border Communities at the Slovenian-Hungarian Border, Acta Ethnographica Hungarica 63(2), pp. 471–500, 2018
Ispán Ágota Lídia, Babai Dániel, Ulicsni Viktor, Mód László, Mészáros Csaba: Complex Ethnographic Research Methods for the Study of Protected Areas and Border Communities at the Slovenian-Hungarian Border, Acta Ethnographica Hungarica 63(2), pp. 471–500, 2018
Jurij Fikfak - Mészáros Csaba: Protected Areas on the Slovenian–Hungarian Border: A Place and Space of Nature and Culture, Traditiones Vol. 48., 2019
Ispán Ágota: Transformation of a Strictly Controlled Border Area into a Tourist Destination, Traditiones Vol. 48., 2019
Mód László: A Border that Divides and Connects, Traditiones Vol. 48. No 1., 2019
Antónia Tóth, Zsolt Molnár, Dániel Babai: The Cleaner the Meadow, the Healthier the Grass that Grows there, and the Healthier the Land, Too, Traditiones Vol. 48. No. 1., 2019
Mészáros Csaba: Flexible Boundaries at the Slovenian Raba Region The Story of Two Infrastructure Developments, Traditiones Vol. 48. No. 1., 2019
Mészáros Csaba: Multiplicity of Ontologies: Lakes and Humans in Siberia, Philosophy of the Social Sciences, 2020
Mészáros Csaba: A legelő- és rétgazdálkodás változásai a tulajdonviszonyok tükrében. Egy etnológiai esettanulmány és annak tanulságai, ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE XXXVII pp. 157-180, 2020
Mészáros Csaba: A táj statikus és dinamikus szemlélete az örökségesítés tükrében, ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE XXXVI pp. 147-164, 2019
Mészáros Csaba: Kié az antropocén? A globális klímaváltozás antropológiai szemlélete, Replika 113, 145–164., 2019
Mészáros Csaba: A táj antropológiai értelmezésének kérdései, NÉPRAJZI LÁTÓHATÁR: A GYÖRFFY ISTVÁN NÉPRAJZI EGYESŰLET FOLYÓIRATA 28 : 1-2, 2019
Ispán Ágota: Az Őrség változó imázsa. Szocialista modernizáció és természetvédelem., ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE XXXVI pp. 165-189., 2019
Varga Anna, Demeter László, Ulicsni Viktor, Öllerer Kinga, Biró Marianna, Babai Dániel, Molnár Zsolt.: Prohibited, but still present: local and traditional knowledge about the practice and impact of forest grazing by domestic livestock in Hungary., Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine, 16(1),, 2020
Varga Anna, László Demeter László, Ulicsni Viktor, Öllerer Kinga, Biró Marianna, Babai Dániel és Molnár Zsolt.: Hosszú-távú erdei legeltetés gyakorlata a legeltető emberek szemszögéből, FATÁJ október, 2020
Mód László, Maja Godina, Gál Anasztázia: A tökmag ereje, MOc Bucnih semen, Néprajzi dokumentumfilm, 2020
Mód, László ; Simon, András: A pálinkafőzés mint helyi tudás a Muravidéken: Példák Domonkosfa és Hodos környékéról, A pálinkafőzés mint helyi tudás a Muravidéken: Példák Domonkosfa és Hodos környékéról, 2019
Ispán Ágota Lídia: Modern házak népi építészeti környezetben, Kockaház. A 20. század vidéki háztípusa. Szerk.: Tamáska Máté – Szolnoki József. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár – Martin Opitz Kiadó – Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 149–, 2021
Mészáros Csaba: When Boundaries Need to be Crossed. A Brief History of Research Projects, Acta Ethnographica Hungarica Volume 65: Issue 2 323-332, 2020
Ispán Ágota Lidia: Modern Houses in a Folk Architectural Environment, Acta Ethnographica HUngarica Vol. 65 No 2., 2020
Mód László: Changes in Pumpkin Seed Oil Production and Local Communities. Examples from the Hungarian-Slovenian Borderland, Acta Ethnographica Hungarica 65(2), 2020
Ulicsni Viktor Babai Dániel: Traditional Ecological Knowledge in Connection with Non-Domesticated Animals in the Slovenian and Hungarian Borderland, Acta Ethnographica 65(2), 2020
Dániel Babai, Mátyás Szépligeti, Antónia Tóth, Viktor Ulicsni: Traditional Ecological Knowledge and the Cultural Significance of Plants in Hungarian Communities in Slovenia, Acta Ethnographica 65(2), 2020
Mészáros Csaba: Village Voices: Public Hearings as Ethnographic Data in Border Village Communities, Acta Ethnpgrahica 65(2), 2020
Mészáros Csaba: Helyi hangok: a közmeghallgatások szerepe határmenti települések életében, ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 53-75, 2021
Babai Dániel – Tóth Antónia – Szépligeti Mátyás – Ulicsni Viktor: „A régi öregek, azok lehet ám, hogy jobban tudják…” Hagyományos ökológiai tudás az Őrségben, ETHNO-LORE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 97-170, 2021
Tatiana Bajuk Senčar, Miha Kozorog, Lászlo Mód (eds.): ZAVAROVANA OBMOČJA OB SLOVENSKO-MADŽARSKI MEJI / PROTECTED AREAS ALONG THE SLOVENIAN-HUNGARIAN BORDER, Traditiones 48 (1), 2019





 

Events of the project

 
2021-04-30 11:09:32
Résztvevők változása
2021-01-15 09:16:25
Résztvevők változása




Back »