Unknown Chapters of the 20th Century Relations of the Holy See and Hungary  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
128346
Type PD
Principal investigator Tóth, Krisztina
Title in Hungarian A szentszéki-magyar kapcsolatok 20. századi ismeretlen fejezetei
Title in English Unknown Chapters of the 20th Century Relations of the Holy See and Hungary
Keywords in Hungarian Egyháztörténet, diplomáciatörténet, társadalomtörténet, gazdaságtörténet, budapesti apostoli nunciusok (Lorenzo Schioppa, Cesare Orsenigo, Angelo Rotta)
Keywords in English Church history, diplomatic history, social history, economic history, apostolic nuncios of Budapest (Lorenzo Schioppa, Cesare Orsenigo, Angelo Rotta)
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: History
Panel History
Department or equivalent Research Institute for Church History (Pázmány Péter Catholic University)
Starting date 2018-11-01
Closing date 2021-10-31
Funding (in million HUF) 15.807
FTE (full time equivalent) 2.10
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A két világháború közti szentszéki dokumentumok magyar vonatkozásait eddig meglehetősen kevés munka hasznosította. Ezek között nincs olyan szakkönyv, amely a nunciusok tevékenységéről, a Szentszék érdekeinek magyarországi képviseletéről, a helyi egyházhoz szóló küldetésükről és a Szentszék Magyarországgal kapcsolatos átfogó politikájáról szólna. Jelen pályázat keretében kapcsolódva a Fraknói Vilmos nevével fémjelzett stratégiai fontosságú vatikáni kutatásokhoz és továbbgondolva az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti kutatócsoport programját az ennek megírásához szükséges alapkutatást szeretném elvégezni, magyar és angol nyelvű szakkönyv kiadását előkészíteni. Elsősorban azokat a témákat veszem sorra, amelyek az 1920 augusztusában Lorenzo Schioppa apostoli nunciusnak adott követutasításban kiemelten szerepeltek és a korszakban végig meghatározóak voltak: a trianoni határok által ketté vagy három részre szelt egyházmegyék helyzetének rendezése, az egyházi javak és azok kezelésének kérdése, valamint az egyházi javadalmak betöltése és ezzel szoros összefüggésben a főkegyúri jog gyakorlásáról vallott szentszéki és kormányzati elképzelés. A pályázat első évében az anyag felmérésére, a második évben a kutatásra, a harmadikban a könyv megírására helyezem a hangsúlyt, amelyek mellett minden évben tanulmányok formájában tárom a nyilvánosság elé az alapkutatás egy-egy szegmensét. Amennyiben módom nyílik rá, a harmadik évben konferencián is ismertetem az elvégzett feltárás eredményét.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Lehet a szentszéki-magyar kapcsolatokról a pusztán hazai levéltári forrásokat használó feldolgozásokhoz érdemben hozzátenni vatikáni levéltári anyagban az alapkutatások elvégzésével? A szombathelyi egyházmegye 1936–1944-es történetéről szóló disszertációmban tárgyalt témakör; Mikes János lemondása a püspökség kormányzásáról, amelynek szövevényes szálait a Vatikáni Titkos Levéltárban és a Pápai Államtitkárság Történeti Levéltárában végzett kutatásaim és a hazai levéltárak anyagának összevetése segítségével sikerült felgöngyölítenem, azt sejteti, hogy a válasz e kérdésre egyértelműen igen. Egyéb, a szentszéki kutatásokra építő tanulmányaim eredményei is ezt a megállapítást erősítik. Például egészen az utóbbi időkig ismeretlen volt a történettudományban, hogy a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja agendáján többször szerepelt a főkegyúri jog kérdése. A bíborosok e tanácskozáson hozott döntését a pápa mérlegelte, és határozata a nunciusnak adott utasítás formájában ment át a világegyház kormányzásába. Tehát méltán lehet számítani rá, hogy az alapkutatások a nunciusok tevékenységéről és a Szentszék Magyarországgal kapcsolatos politikájáról új és jelentős eredményeket hoznak, szerves folytatását adva a Fraknói Vilmos által megkezdett vatikáni kutatásoknak, továbbá választ adva arra, hogy hogyan látta a Szentszék a nunciusok szűrőjén keresztül a magyar viszonyokat és a nemzetközi politika változásainak fényében mi mozgatta a helyi egyházzal kapcsolatos döntéseit.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A pályázat a két világháború közötti szentszéki levéltári anyag szisztematikus feltárásának megkezdését vállalja a Fraknói Vilmos nyomdokain járva, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti kutatócsoportban lerakott alapokra építve, annak programjának továbbvitelét vetítve előre. Az ottani eredményeket a hazai levéltári forrásokból nyerhető információkkal veti össze. A Szentszék által legfontosabbnak tartott témaköröket körvonalazza és elemzi, elsősorban a Szentszék Magyarországgal kapcsolatos politikája és diplomáciai képviselőjének magyarországi tevékenysége és ennek római mozgatórugói szemszögéből. Több fontos hozadéka is van.
Egyrészt elősegíti a 20. századi szentszéki-magyar viszonyrendszer megismerését, melynek feltárása, hagyományainak ápolása kiemelkedő fontosságú feladat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a tanulmányok és a tervezett kötet kiadásával e kapcsolat nem esetlegesen a különböző környező országok történészeinek szemszögéből, hanem a magyar múlt integráns részeként kerül bemutatásra. Tehát a posztdoktori tervben körvonalazott kutatás nemzetpolitikai szempontból is meghatározó. A harmadik szempont, amely miatt a kutatás kulcsfontosságú, hogy nem pusztán az egyháztörténészeknek nyújt alapot a további analitikus elemzéshez, hanem számos olyan politika-, társadalom-, eszme-, gazdaság-, diplomáciai és köztörténeti vonatkozása van, amelyek vizsgálata a 20. századi történelemmel foglalkozó szakemberek számára megkerülhetetlen. Erre kiváló példa Trianon és az Egyház téma, amely rámutat, hogy a katolikus egyház döntéseit sok szempontból befolyásolta a kialakuló nemzetállamok, a győztes hatalmak politikája. Ugyanígy érthetővé válik az egyházi javak és azok kezelése kérdésének fontossága, ha azt a magyar királyi főkegyúri jog gyakorlása szempontjából vizsgáljuk, illetve rálátunk arra, hogy a háttérben a nemzeti és keresztény ideológiát magáévá tevő állam és az egyház kölcsönös egymásra utaltsága áll, ennek dinamikája követhető végig a szentszéki levéltári anyagból.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A pályázat vatikáni és hazai levéltári kutatások folytatásával a Horthy-korszakban az Apostoli Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok több fontos aspektusát vizsgálja, az első budapesti apostoli nunciusnak, Lorenzo Schioppának diplomáciai missziója kezdetén a bíboros államtitkár, Pietro Gasparri által adott követutasítás fényében. Ennek legfontosabb témakörei a következők: a trianoni határok által ketté vagy három részre szelt egyházmegyék helyzetének rendezése, az egyházi javak és különösen azok kezelésének kérdése, valamint az egyházi javadalmak betöltése és ezzel szoros összefüggésben a főkegyúri jog gyakorlásáról vallott szentszéki és kormányzati elképzelés. Ezek nyomán szeretnék tanulmányokat írni lektorált szakmai folyóiratokba és tanulmánykötetekbe, valamint szakkönyv kiadását magyar és angol nyelven előkészíteni – az utóbbin, mivel a legelterjedtebb világnyelv, így garantálja, hogy a lehető legszélesebb körhöz eljutnak a kutatási eredmények. A kötetből és az azt előkészítő tanulmányokból rálátást kapunk, hogy a katolikus egyház kormányzása miket tartott a legjelentősebb pontoknak a bilaterális kapcsolatok terén, milyen utasításokat adott a budapesti nunciusoknak, továbbá ők milyen megfigyeléseket rögzítettek a helyi egyház életéről. Jelentőségét az adja, hogy mindamellett, hogy a hiányzó alapkutatások miatt ilyen feldolgozás eddig nem született, rámutatnak a Szentszék politikájának mozgatórugóira és mind a politika-, társadalom-, eszme-, gazdaság-, diplomáciai és köztörténetet jelentős, új információkkal gazdagítja.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The Hungarian respects of the documents of the Holy See issued between the two world wars have been utilized by only few works so far. Among them there is no such professional book that would be about the activity of the nuncios, the representation of the interests of the Holy See in Hungary, about their mission to the local church and about the comprehensive policy of the Holy See followed in relation to Hungary. In the frame of the present proposal linking to the strategically important Vatican researches marked by the name of Vilmos Fraknói and considering further the program of the HAS-PPCU ‘Impetus’ Church History Research Institute, I intend to do the basic research connected to these subjects and prepare the publication of a Hungarian and an English professional book. I address primarily those subjects that are especially indicated in the instructions given to Lorenzo Schioppa at the beginning of his mission, in August, 1920 and that were all along the examined period of time determinative: the settlement of the questions of the dioceses that as the consequence of the Treaty of Trianon became divided into 2 or 3 parts, the ecclesiastical assets and their administration, the collation of benefices and in strong connection with it the opinion of the Holy See and the Hungarian government about the royal right of patronage. In the 1st year of the application I put emphasize on the survey of the material, in the 2nd year on the research and in the 3rd on the writing of the book. Besides each year I present certain segments of the basic research to the public. Insofar I have the possibility, in the third year I present the results also on a conference.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Is it possible to add information in a meaningful way to the processings using only Hungarian archival sources by conducting basic research in the Vatican Archives? The subject discussed in my thesis about the history of the diocese of Szombathely from 1936 to 1944; the resignation of János Mikes from the governing of the diocese, the intricate threads of which I managed to untangle by conducting research in the Vatican Secret Archives and in the Historical Archives of the Secretariat of State and comparing its results with those in the Hungarian archives, suggests that the answer to this question is obviously yes. The results of my other studies that are built on research conducted in the Vatican archives also reinforce this statement. For instance it has been unknown until recently in the historical research that on the agenda of the Congregation for Extraordinary Ecclesiastical Affairs more times appeared the question of the royal right of patronage. The decision of the cardinals made on this meeting was measured by the pope, and if it was accepted, it was incorporated in the form of instructions to the nuncios in the governing of the universal church. Therefore, it can be expected that the basic researches about the activity of the nuncios and the policy of the Holy See in relation to Hungary bring new and significant results giving an organic continuation of the Vatican researches started by Vilmos Fraknói and giving an answer to the question how the Holy See saw through the glasses of the nuncios the Hungarian relations and the changes of the international political life what influenced its decisions in connection with the local church.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposal undertakes the beginning of the systematic exploration of the material of the Vatican archives following the footsteps of Vilmos Fraknói building on the foundations laid by the HAS-PPCU ’Impetus’ Church History Research Institute and adumbrating the continuation of its program. It compares the results of that with the information obtained from the research conducted in Hungarian archives. Furthermore, it outlines and analyses those subjects that were regarded most important by the Holy See primarily from the point of view of its policy related to Hungary and the activity of its diplomatic representatives and its Roman driving force. It has more important benefits.
On the one hand, it facilitates the knowledge of the 20th century relationship of the Holy See and Hungary, the exploration of which, and the cultivation of which traditions is a task of paramount importance. Additionally, a consideration we must not ignore is the fact that by the publication of the studies and the planned volume these ties will be presented not from the perspective of the historians of the surrounding countries, but as an integral part of the Hungarian past. Therefore, the research outlined in the postdoctoral proposal is also determinative from the point of view of national policy. The third aspect that makes the research crucial is, that it provides a basis for further analysis not only for the church historians, but it touches upon several respects of political, social, intellectual, economic, diplomatic and public history, the examination of which is indispensable for professional historians dealing with 20th century as well. An excellent example for this is the subject ‘the Treaty of Trianon and the Church’, since it points out that the decisions of the Catholic Church were influenced in many respects by the policy of the evolving national states and the victorious powers. Likewise, it becomes apparent the importance of the question of ecclesiastical assets and their administration if we examine them from the point of view of practicing the Hungarian royal right of patronage, respectively, we can gain an insight from the Vatican archives about the dynamics of the mutual interdependence of the State and the Church.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The proposal examines more important aspects of the relations of the Apostolic See and Hungary in the Horthy-era by conducting research in Vatican and Hungarian archives in the light of the instructions of the Cardinal Secretary of State Pietro Gasparri given to the first apostolic nuncio of Budapest, Lorenzo Schioppa at the beginning of his diplomatic mission. The most important themes of this were the following: the settlement of the questions of the dioceses that as the consequence of the Treaty of Trianon became divided into 2 or 3 parts, the ecclesiastical assets and their administration, the collation of benefices and in strong connection with it the opinion of the Holy See and the Hungarian government about the royal right of patronage. Starting out of these, I intend to write studies in peer-reviewed professional journals and study volumes, and to prepare the publication of a professional book in Hungarian and in English. On the later, as it is the most popular world language, this way it guarantees that the research results reach the widest circles. From the volume and from the preparatory studies we can get an insight on what the governing of the Catholic Church regarded the most important points on the field of the bilateral relations and what kind of instructions were given to the nuncios of Budapest, furthermore about their observations about the life of the local Church. This is important as due to the lack of the basic researches such processing has not been published yet, on the other hand, as they point out the levers of the policy of the Holy See and enrich political, social, economic, diplomatic and public history with significant, new information.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A 11 hazai és 3 római levéltárban végzett alapkutatások Magyarország és az Apostoli Szentszék két világháború közötti kapcsolatát helyezik új perspektívába. Az Apostoli Szentszék és a budapesti apostoli nunciusok szemszögéből közelítik meg e viszonyrendszer meghatározó elemeit, elemzik e reláció szignifikáns eseményeit. E narratívát ütköztetik a levéltári forrásokban megjelenő más entitások – különösen a kormány, a miniszterek és a helyi egyház képviselőinek – állásfoglalásával, így nyújtva összetett és árnyalt képet. Az elkészült 12 tanulmány azokhoz a témákhoz kapcsolódik, melyek kiemelten szerepeltek a későbbi budapesti apostoli nuncius, Lorenzo Schioppa 1920. augusztusi követutasításában. Trianon és a katolikus egyház viszonyát járja körül 4 tanulmány, köztük a ferences rendi prokurátorok Magyarország érdekében végzett tevékenysége átfogóan vázolja a magyar ferences rendtartományok Trianon utáni helyzetét. Ez kibővítve olaszul is megjelent, így a nemzetközi kutatás magyar szemszögből ismerheti meg a rend történetének e szegmensét. Az egyházi vagyon kérdéséről egy átfogó és két elemző tanulmány szól. Előbbi a magyarországi egyházi javak átfogó felmérésének (1925–1927) eredményét ismerteti, utóbbiak Zadravecz István tábori apostoli helynök dotálását és a veszprémi püspökség gazdálkodását a két világháború között. Végül a főkegyúri joghoz kapcsolódik 5 tanulmány, köztük az 1926-os pécsi püspöki kinevezés hátterének teljes körű feltárása.
Results in English
The basic research conducted in 11 Hungarian and 3 Roman archives puts the relationship of Hungary and the Holy See between the two world wars in a new perspective. It approaches the determining elements and significant events of this network from the standpoint of the Holy See and the nuncios of Budapest clashing the narrative with the viewpoint of other entities (government, ministers and representatives of the local church) appearing in archival sources. The completed 12 studies relate to those subjects that were especially indicated in the instructions given to Lorenzo Schioppa in August, 1920. Among them 4 studies deal with the Treaty of Trianon and the Catholic Church. One of them delineates the activity of the Franciscan procurators in favour of Hungary and the state of the Franciscan order in Hungary after the treaty. This was published also in Italian, hence the international research can get to know this segment of the order from Hungarian point of view. About the administration of assets I prepared a comprehensive and two analytic studies. The former describes the results of the comprehensive survey of the church properties in Hungary (1925–1927), while the two others are about the allowance of the military vicar István Zadravecz and the management of the episcopal benefice of Veszprém between the two world wars. Finally, 5 studies relate to the royal right of patronage, including the full exploration of the background of the episcopal appointment to Pécs in 1926.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128346
Decision
Yes





 

List of publications

 
Tóth Krisztina: Nagypréposti kinevezés a kalocsai székesfőkáptalan élére 1923–1924, Egyháztörténeti Szemle (közlésre elfogadva), 2022
Tóth Krisztina: Az Apostoli Szentszék és a káptalani méltóságok betöltése (1926–1927), Collectanea Vaticana Hungariae III (közlésre elfogadva), 2022
Tóth Krisztina: Ferences rendi prokurátorok és a magyar ferences rendtartományok az 1920-as évek fordulóján, LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK 90 (2019): pp. 187-212., 2021
Tóth Krisztina: Gli affari ungheresi sull'agenda dei procuratori generali dei Frati Minori all'inizio degli anni Venti, In: Matteo, Sanfilippo; Tusor, Péter (szerk.) Gli agenti presso la Santa Sede delle comunità e degli stati stranieri, Sette Citta (2021) pp. 163-190., 2021
Tóth Krisztina: Zadravecz István O.F.M. tábori apostoli helynök dotálása (1920–1926), EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE 20: (1) pp. 59-98., 2019
Tóth Krisztina: Az Apostoli Szentszék átfogó felmérése a magyarországi egyházi javakról (1925–1927), AETAS: TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 34: (1) pp. 97-120., 2019
Tóth Krisztina: Az Apostoli Szentszéknek és magyarországi diplomáciai képviselőjének elképzelése a pécsi püspöki szék betöltéséről 1922–1923-ban, EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE 21: (2) pp. 72-93., 2020
Tóth Krisztina: A pécsi püspöki szék 1926-os betöltése, SZÁZADOK 154: (4) pp. 855-880., 2020
Tóth Krisztina: A veszprémi püspökség gazdálkodása a két világháború között, In: Karlinszky, Balázs; Varga, Tibor László; Karlinszky, Balázs; Urbán, Erzsébet; Tóth, Krisztina (szerk.) Rott Nándor és kora, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár (2020) pp. 293-317., 2020
Tóth Krisztina: „Haza hadsereg nélkül, hadsereg erkölcs nélkül összeomlik.” Zadravecz István OFM memoranduma, In: Karlinszky, Balázs; Varga, Tibor László; Karlinszky, Balázs; Urbán, Erzsébet; Tóth, Krisztina (szerk.) Rott Nándor és kora, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár (2020) pp. 195-216., 2020
Tóth Krisztina: Cesare Orsenigo nunciusnak benyújtott pro memoriák a nagyváradi egyházmegye magyarországi részéből (1929), Lymbus 2021 (közlésre elfogadva), 2022
Tóth Krisztina: Trianon és az Egyház viszonyának historiográfiája, Trianon és az Egyház (közlésre elfogadva), 2022




Back »