Technical Modernisation in the 21th Century and the Law in an Interdisciplinar Approach, particularly for the Criminal Law  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
128394
Type PD
Principal investigator Ambrus, István
Title in Hungarian A 21. századi technológiai modernizációra adható jogi válaszok interdiszciplináris megközelítésben, különös tekintettel a büntetőjogra
Title in English Technical Modernisation in the 21th Century and the Law in an Interdisciplinar Approach, particularly for the Criminal Law
Keywords in Hungarian mesterséges intelligencia, önvezető jármű, drón, kiberbűnözés, internetes zaklatás, bankkártya, blokklánc, kriptovaluta, bitcoin, compliance, közérdekű bejelentés, adatvédelem
Keywords in English artifical intelligence, self-driving vehicle, drone, cybercrime, cyberstalking, bank card, blockchain, cryptocurrency, bitcoin, complience, whistleblowing, data protection
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Criminal law
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent Department of Criminal Law (Eötvös Loránd University)
Starting date 2018-09-01
Closing date 2021-08-31
Funding (in million HUF) 15.807
FTE (full time equivalent) 2.10
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt három részre osztható: a) a kiberbűnözés, b) a mesterséges intelligencia, c) valamint a vállalati visszaélések visszaszorítására szolgáló 21. századi compliance eszközök jogi összefüggéseinek megítélésére.

A technológiai fejlődés és innováció jogi vonatkozásainak – elsősorban az angolszász területeken – kiterjedt nemzetközi szakirodalma van. A műszaki/informatikai háttér robbanásszerű fejlődésére a jognak is indokolt reagálnia. A kiberbűnözés köréből a legújabb innovációk (blockchain, fintech, kriptovaluták) és az adatvédelem, a mesterséges intelligencia kapcsán az önvezető járművek és a drónok jogi vonatkozásait, a compliance kérdésköréből pedig a whistleblowing jogintézményének részletes vizsgálatát emelem ki legfőbb célkitűzésként.

A kutatás keretében mindhárom nagy témaegység 1-1 év alatti kidolgozását tudnám elvégezni, amely témakörönként átlagosan 5 résztanulmány elkészítését jelentené, majd az eredmények monográfiába foglalását tenné lehetővé. A témakör nemzetközi jellege és a kutatás jobb külföldi láthatósága érdekében angol és magyar nyelven indokolt ezeket publikálni. Szükséges továbbá évente több külföldi és hazai konferencián is előadóként szerepelni az eredmények minél szélesebb körben való megjelenítése érdekében. A levont következtetések az ELTE jogászképzésében, továbbá PhD hallgatók számára a Doktori Iskolában is felhasználható lehet. Egy, az Új Nemzeti Kiválóság program keretében ösztöndíjat nyert ötödéves hallgatóm, a Büntetőjogi Tanszék demonstrátora, Hodula Máté témavezetésem mellett készíti szakdolgozatát ugyancsak ebből a témából, majd diplomája megszerzése után PhD hallgatóként szeretne foglalkozni a kérdéskörrel.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése, hogy miként reagáljon a jogrendszer - és kiemelten a büntetőjog - a 21. századi technológiai modernizáció kihívásaira. Hipotéziseim a következők:

Első hipotézisem, hogy a napjainkig végbement és különösen a jövőben várható technológiai változásokra a jogalkotásnak mind gyorsabban és mélyrehatóbban lesz szükséges reagálnia. Ez a reakció pedig nem lesz leszűkíthető egyetlen jogterületre.

Második hipotézisként azt emelem ki, hogy a jogrendszert közjogra és magánjogra felosztó distinkció a technológiai innováció eredményeire tekintettel a jövőben nem igazából lesz fenntartható, sokkal inkább az egyes jogterületek egymáshoz való kölcsönös közeledése, határaiknak feloldódása lesz megfigyelhető.

Harmadik hipotézisem, hogy az új technológiák sok esetben kriminogén tényezőként is hathatnak, mert megteremtik olyan bűncselekmények megvalósításának lehetőségét az állampolgárok számára, amelyeket enélkül nem, vagy csak sokkal nagyobb nehézségek árán tudnának elkövetni.

Negyedik hipotézisem, hogy az adott szituációban közvetlenül cselekvő ember jogi felelősségének helyét egyre inkább át fogják venni a különböző mögöttes felelősségi konstellációk.

Ötödik hipotézisem, hogy akármilyen fejlett technológia könnyíti is életünket, a puszta jogi szabályozás mellett sosem lehet szem elől téveszteni a morális (erkölcsi) megfontolásokat.

A kutatás keretében az egyes témakörök kapcsán felmerülő, aktuális részletkérdések megválaszolását és a hipotézisek alátámasztását (esetleg cáfolását) tekintem fő célomnak.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás annyiban mindenképpen hiánypótlónak lenne tekinthető, hogy a 3 témakörből 2 (a mesterséges intelligencia és a compliance) még nem került monografikus feldolgozásra a hazai szakirodalomban. A kiberbűnözés ugyan igen, azonban már csaknem 10 éve, a terület robbanásszerű fejlődésére figyelemmel ezért időszerű e témát is részletesen körbejárni.

Szintén érdemes az egyes részkérdésekkel önálló tanulmányok keretében foglalkozni, ezáltal a magyarországi ilyen irányú kutatásokat is becsatornázni a nemzetközi jogtudományba.

A kutatás társadalmi hasznosíthatósága az lehet, hogy megfelelő háttérként szolgáljon a technológiai innovációk számára. A tudományos újítások ugyanis óhatatlanul formálják úgy az egyén, mint az egész társadalom életét, és ez a tény lényeges közösségi, sokszor politikai és gazdasági változásokat is maga után vonhat. E változások sok esetben olyan kérdéseket is felvetnek, amelyek kapcsán a válaszokat például a jogtudomány területén találjuk. Így az állam és állampolgár, illetve az állampolgárok egymás közötti, a technológiai fejlődés hatására is kipattanó vitáit a jog eszközeivel igyekszünk megnyugtatóan rendezni. Ehhez pedig a 20. századi jogi megoldások nem feltétlenül lesznek a jövőben kielégítőek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A projekt három éves időintervallumára figyelemmel három jól elhatárolható részre osztható: a) a kiberbűnözés, b) a mesterséges intelligencia, c) valamint a vállalati visszaélések visszaszorítására szolgáló 21. századi compliance eszközök jogi összefüggéseinek megítélésére.

Az információs rendszerek segítségével megvalósuló bűnözés számos részkérdése igényelhet jogi válaszokat. Az anyagi jog körében részletes körüljárást igényelnek: zaklatás, csalás, zsarolás, visszaélés személyes adattal, gyermekpornográfia, hacker tevékenység, deep fake, adatlopás. Külön kérdéskört kell képeznie a blockchain és fintech technológiáknak, melyek részszegmenseként a kriptovaluták (pl. bitcoin, ethereum, stb.) és az azokat jellemző új jelenségek (pl. „mining”, intelligens szerződések), valamint a „dark-web” terrénuma igényelnek körüljárást. A Big-Data időszakában a legnagyobb értéket már az információ képezi, ezért kell bemutatni az adatvédelem jogi vonatkozásait.

A mesterséges intelligencia kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy az általa működtetett robotok (pl. önvezető jármű) által okozott baleset kapcsán kit terheljen – magán- vagy büntetőjogi – felelősség. A drónok ugyancsak számos jogi kérdése vár megválaszolásra.

A compliance témakör területén mindenekelőtt szükséges áttekinteni a vállalatok jogszabályszerű és etikus működését elősegítő gazdasági, informatikai és jogi eszközöket, ezek fejlődési evolúcióját, illetve a 21. századi modernizációra a vállalati kultúrára gyakorolt hatásait. Jogi értelemben a közigazgatási jog, a munkajog, a büntetőjog és a társasági jog szempontrendszerét is figyelembe kell venni.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project may be divided into three parts: a) cybercrime b) artificial intelligence, and c) the implications of 21st century legal tools for combatting corporate abuses.

The legal implications of technological development and innovation have been chronicled extensively in international academic discourse, primarily in English-speaking regions. The law must react to the explosive proliferation of the technological innovation. Issues of cybercrime, especially the legal aspects of the most recent innovations (blockchain, fintech, cryptovalutas) and data protection, artificial intelligence, self-driving vehicles and drons, as well as the question of compliance (particularly the whistleblowing phenomenon) should be debated.

In the course of this research, I would complete one of the three topics each year. This would mean conducting 5 studies on each theme and then compiling the results in a monograph. It is best to publish these results in both English and Hungarian due to the international nature of the topic and for improved availability abroad. Furthermore, it is necessary to present at conferences both at home and abroad to reach a wider audience. The conclusions drawn from the studies could be useful for legal education at ELTE and for PhD students at doctoral school. Máté Hodula, who is a recipient of the New National Excellence scholarship, a demonstrator a the Department of Criminal Law, and my fifth-year student, intends to deal with this topic as a PhD student after receiving his degree.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The basic question of research is how to respond to the challenges of technological modernisation in the 21st century, especially in criminal law. My hypotheses are the following:

My first hypothesis is that contemporary and future technological change requires quick and in-depth legal responses. It will not be possible to limit this reaction to a single area of law.

My second hypothesis is that the distinction between public and private law will prove to be unsustainable due to the outcomes of technological innovation. We will witness the two areas growing closer and the demarcation will blur.

My third hypothesis is that the new technologies may often prove criminogenic, because they either facilitate or create new opportunities for crime.

My fourth hypothesis is that in a given situation individual liability will be increasingly replaced by constellations of underlying responsibility.

My fifth hypothesis is that no matter what technologies will facilitate our lives, we may never ignore moral considerations in addition to legal regulation.

In the framework of the research, I look for the answers to the current detailed questions that arise in connection with certain topics and the support (or refutation) of the hypotheses as my main goal.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

In this respect, the research would in any case be considered as a niche work that 2 of the 3 topics (artificial intelligence and compliance) have not yet been monographically discussed in the Hungarian literature. Cybercrime has been discussed, although almost 10 years ago, thus due to the explosive development of the area, it is also actual to make reseach in this subject.

It is also important to deal with individual issues in independent studies, thus enabling Hungarian research in this area to be included in international jurisprudence.

The social exploitation of research may be a good background for technological innovations. Technological innovations, therefore, inevitably change the life of both the individual and society. This fact can cause significant political, economic and social changes. These changes raise questions to which answers lie in the field of the law. Through the law we may attempt to find reassuring solutions to conflicts arising from technological developments between the state and the citizen, and between the citizens themselves. For this, the 20th century legal solutions will not necessarily be satisfactory in the future.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Considering the project’s three-year length, it may be divided into three clearly distinguishable parts: a) cybercrime b) artificial intelligence, and c) the implications of 21st century legal tools for combatting corporate abuses.

Numerous legal questions arising from crime enabled by IT systems may require answers. In discussing the substantive law’s aspect, harassment, fraud, extortion, misuse of personal data, child pornography, hacking, deep fake, data theft deserve special attention.

The freshest territories of the research indubitably relate to the areas of the dark web and blockchain technologies, and for this reason cryptocurrencies (e.g. bitcoin, ethereum, etc.) and associated phenomena (e.g. mining, smart contracts) and the field of dark-web requires consideration. In the era of so-called Big Data, the greatest assets are data and information. This necessitates in-depth discourse on current issues of data protection.

According to the artifical intelligence, we may raise the issue of who should be held liable (criminally or otherwise) for an accident caused by a self-driving vehicle. Drones (“unmanned aerial vehicles”) also pose several legal issues that require responses.

In the field of compliance, it is useful to review the economic, IT, and legal tools available to corporations to promote lawful and ethical functioning, along with the evolution of these instruments and the effect they have had on 21st century modernisation and corporate culture. The perspectives of administrative, labour, criminal, and company law must also be considered.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás első évében a compliance témakörét vizsgáltam, amely alapján a vállalatok megelőzhetik a céghez kapcsolódó jogsértéseket, elősegítve a jogkövető és etikus vállalati működést. Ennek körben lehetőség van a vállalaton belül észlelt jogsértések bejelentésére (ún. whistleblowing), azok kiküszöbölhetősége érdekében. A modernizáció hatása e körben jelentősen felértékelődött, például a pénzmosásgyanús tevékenységek algoritmusokkal történő kiszűrése körében. A második és a harmadik évben, a mesterséges intelligencia, az önvezető autók, a drónok, az új típusú közlekedési eszközök (pl. elektromos roller), illetve a digitalizáció által lehetővé tett kiberbűncselekmények (pl. pénzmosás, zaklatás, gyermekpornográfia), az új típusú jogsértések (bosszú pornográfia, deep fake, kéretlen szexuális tartalmú képek online továbbítása), valamint legújabban a COVID-19 világjárvány kapcsán, interdiszciplináris megközelítésben tártam fel az angolszász és a német szakirodalmat, melynek alapulvételével számos körben javaslatot tettem az ilyen cselekmények jövőbeli szabályozására. Ezek egy része a jogalkotásban már megjelent, így például az új városi közlekedési eszközök új szabályozása kapcsán.
Results in English
In the first year of the research, I examined the topic of compliance: how companies can prevent company-related violations by promoting law-abiding and ethical corporate operations. In this context, it is possible to report violations detected within the company (so-called whistleblowing). The impact of modernization has increased significantly in this area, for example, in the field of algorithms for screening suspicious money laundering activities. In the second and the third year I observed the Anglo-Saxon and German literature on artificial intelligence, self-driving cars, drones, new types of means of transport (eg electric scooters) and cybercrime enabled by digitalisation (eg money laundering, cyber-stalking, child pornography), new types of offences (revenge pornography, deep fake, the online transmission of images of unsolicited sexual content) and, more recently, the COVID-19 pandemic in an interdisciplinary approach. I have made several proposals for the future regulation of such acts. Some of these have already appeared in legislation, such as the new regulation of new urban transport modes.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128394
Decision
Yes





 

List of publications

 
Ambrus István, Farkas Ádám: Compliance Activities against Fraud and Corruption in Hungary, JOURNAL OF EASTERN-EUROPEAN CRIMINAL LAW 5: (2) pp. 57-68., 2018
Ambrus István: The Development of Complaint and Public Interest Disclosure Regulation in Hungary, JOURNAL ON EUROPEAN HISTORY OF LAW 10: (2) pp. 149-157., 2019
Ambrus István: A ne bis in idem elve a legújabb európai joggyakorlatban, kitekintéssel a princípium érvényesülésére különböző jogterületek találkozása esetében, EURÓPAI TÜKÖR: AZ INTEGRÁCIÓS STRATÉGIAI MUNKACSOPORT KÉTHAVONTA MEGJELENŐ FOLYÓIRATA 2019: (3) pp. 122-135., 2019
Ambrus István, Farkas Ádám: A compliance alapkérdései, Wolters Kluwer, 2019
Ambrus István: A panaszok és a közérdekű bejelentések hazai szabályozásának történeti fejlődése, Közjogi Szemle 2019/1., 2019
Ambrus István: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata a Matúz kontra Magyarország ügyben, Jogesetek Magyarázata 2019/1., 2019
Ambrus István - Farkas Ádám: Compliance Activites Against Fraud and Corruption in Hungary, Annals of Timisoara West University Law Series 2018/2., 2018
Ambrus István: The Development of Complaint and Public Interest Disclosure Regulation in Hungary, Journal on European History of Law (megjelenés alatt), 2019
Ambrus István - Farkas Ádám: Etikus vállalati működés - a compliance elmélete és gyakorlata, Wolters Kluwer Kiadó (megjelenés alatt), 2019
Ambrus István: Új Irányelv a visszaélést bejelentő személyek uniós szintű védelméről, Európai Jog (megjelenés alatt), 2019
Ambrus István: A ne bis in idem elve a legújabb európai joggyakorlatban, kitekintéssel a princípium érvényesülésére különböző jogterületek találkozása esetében, Európai Tükör (megjelenés alatt), 2019
Ambrus István: The Development of Complaint and Public Interest Disclosure Regulation in Hungary, Journal on European History of Law 2019/2., 2019
Ambrus István: A kibertérbe helyeződhet át a bűnözés, ELTE holnap, 2020
Ambrus István: Új európai Uniós irányelv és hazai kormányrendelet a compliance szolgálatában, Közjogi Szemle 2020/1., 2020
Ambrus István: A ne bis in idem elve a legújabb európai joggyakorlatban, kitekintéssel a princípium érvényesülésére különböző jogterületek találkozása esetében, Európai Tükör, 2019
Ambrus István - Farkas Ádám: A compliance alapkérdései - az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata, Wolters Kluwer Kiadó, 2019
Ambrus István: A 21. századi modernizációra adható büntetőjogi válaszok, Ügyészek Lapja 2019/6., 2019
Ambrus István - Orosz Noémi: Száguldó elektromos rollerek és segway-ek nyomában : a 21. századi közlekedési eszközök egyes szabályozási problémái, Magyar Jog 2020/1., 2020
Ambrus István: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog, Állam- és Jogtudomány 2020/4., 2020
Ambrus István: COVID-19 and criminal law, Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik (megjelenés alatt), 2020
Ambrus István, Orosz Noémi: Száguldó elektromos rollerek és segway-ek nyomában, MAGYAR JOG 67: (1) pp. 1-12., 2020
Ambrus István: Büntetőjog 2021: A pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása, Büntetőjogi Szemle 2020/2., 2020
Ambrus István: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog, ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 61: (4) pp. 4-23., 2020
Ambrus István: Mészáros Ádám: A bűncselekmény fogalmának alapkérdései (Budapest: OKRI 2020) 249., Állam- és Jogtudomány 2021/1, 2021
Ambrus István: COVID-19 és büntetőjog, ELTE Eötvös Kiadó, 2021
Ambrus István: Szabálysértési tényállások és gyakorlatuk koronavírus-járvány idején, Ambrus István (szerk. és társszerző): COVID-19 és büntetőjog - Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme járvány idején. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2021
Ambrus István: Vagyon elleni kriminális cselekmények a modernizálódó kiskereskedelemben, ÜGYÉSZEK LAPJA 27: (1-2) pp. 5-15., 2021
Ambrus István: The COVID-19 pandemic and Hungarian substantive criminal law, ZEITSCHRIFT FÜR INTERNATIONALE STRAFRECHTSDOGMATIK 16: (7-8) pp. 462-471., 2021
Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog, Wolters Kluwer Hungary, 2021
Ambrus István - Mezei Kitti - Molnár Erzsébet: Magyarázat a compliance jogszabályairól I. kötet, Wolters Kluwer Kiadó, Budapest (megjelenés alatt), 2021
Ambrus István: Új típusú szexuális bűncselekmények a digitalizáció tükrében, Jogtudományi Közlöny (megjelenés alatt), 2022
István Ambrus - Kitti Mezei: Criminal Law and Artificial Intelligence: Challenges and Considerations, Chronowski & Szentgáli-Tóth: New challenges on an old legal framework: the human-centered regulatory approach of AI and different branches of law, Routledge, 2022
Ambrus István - Mezei Kitti: Modern technologies and the criminal law, Routledge Kiadó, Egyesült Királyság (megjelenés alatt), 2022
Ambrus István - Mezei Kitti: The New Regulation of Money Laundering in Hungary, Journal of Money Laundering Control (megjelenés alatt), 2022
István Ambrus: Rethinking the essential elements of substantive criminal law in the light of Artificial Intelligence, Review of Central and East European Law (megjelenés alatt), 2022




Back »