Szén nanorészecskék válaszai környezeti hatásokra; grafénoxidok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
128410
típus K
Vezető kutató Nagyné László Krisztina
magyar cím Szén nanorészecskék válaszai környezeti hatásokra; grafénoxidok
Angol cím Carbon nanoparticles: response to environmental stimuli. Graphene oxides
magyar kulcsszavak grafénszármazék; felületkémia; kölcsönhatás; víz; fehérje; érzékelő
angol kulcsszavak graphene derivatives; surface chemistry; interaction; water; protein; sensor
megadott besorolás
Kolloidkémia (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)50 %
Fizikai kémia és elméleti kémia (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)50 %
Ortelius tudományág: Felületi rétegek kémiája
zsűri Kémia 1
Kutatóhely Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
résztvevők Bertóti Imre
Bulátkó Anna
Domán Andrea
Domján Attila
Farah Ahmed Farah Shereen
Gyarmati Benjámin Sándor
Hessz Dóra
Kubinyi Miklós
Makkos Eszter
Mohai Miklós
Molnár Mónika
Paudics Adrien
Szieberth Dénes
Szilágyi András Ferenc
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2023-08-31
aktuális összeg (MFt) 39.844
FTE (kutatóév egyenérték) 11.95
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

2014-re a grafénhez globális piaca elérte a 9 millió dollárt, a 2017-2021 időszakra becsült éves növekedése közel 40 %. Az Európai Únió a Grafén Zászlóshajó égisze alatt 1 billió eurót fektet a grafénnel kapcsolatos kutatásokba. Ez az únió valaha volt legnagyobb kutatási programja, melynek munkájába a projektünkben és az EU programban is résztvevő kollegáink segítségével tervezzük bekapcsolódni. A grafénnek talán legsokoldalúbb származéka a grafén oxid (GO). Amellett, hogy az egyik leggazdaságosabb kiindulási anyaga lehet az ipari méretű graféngyártásnak, önmagában is komoly anyagtudományi jelentőséggel bír. Projektünk ennek a 2D nanoanyagnak a különféle külső ingerekre adott válaszait vizsgálja: különleges floureszcens tulajdonságát, vizes rendszerekben tapasztalható szerkezetképző hatását és biológiai közegben feltételezett változásait. A válaszreakciók feltárása bővítheti a hidrofil karakterű GO alkalmazási lehetőségeit. A kölcsönhatások természetét és következményeit kívánjuk vizsgálni, a kialakuló szerkezetek dinamikus viselkedését és feltételezett rendezettségét, a molekuláris szinttől a egészen a mikroszkopikus méretekig. A kutatásban résztvevő csoportok egymást összehangoltan kiegészítő szakértelme és kompetenciái révén igen sokoldalú kutatásra nyújt lehetőséget, melyek a klasszikus adszorpciós vizsgálatoktól az élvonalbeli technikákig terjednek, ezek közül csak néhányat említünk: az időfelbontásos fluoreszcencia spektroszkópia, szilárd fázisú NMR, reológiai módszerek, valamint a nemzetközi együttműködésben végzendő neutron. és röntgenszórási vizsgálatok. Kísérleti munkánkat ab initio szimuláció egészíti ki.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatásaink központi kérdése, hogy a GO részecskék tulajdonságai vizes szuszpenziójukban hogyan befolyásolják különböző fizikai, kémiai és biológiai hatásra adott válaszukat. A tervezett projekt előnye, hogy széles spektrumú vizsgálatainkhoz azonos kiindulási anyagból és módon előállított GO-t használunk, így lehetőségünk lesz a különböző hatásokra adott válaszok átfogó értelmezésére is. Az UV-látható fotonokkal történő gerjesztés következtében keletkező fluoreszcens választ befolyásoló tényezők megértése lehetővé teszi a kvantumhozam javítását. A vizes GO szuszpenzióban összetett folyamatok következtében gél képződhet. Vizsgáljuk a gélképződés feltételeit, szerkezetét, a gél dinamikus tulajdonságait. Ellentmondásosak az irodalomban a fehérjék és a GO közt kialakuló kölcsönhatásokról található megfigyelések. Tapasztalatunk szerint a GO a BSA vizes oldatában kétfázisú rendszert képes kialakítani. Különböző méretű és kémiai tulajdonságú fehérjék segítségével vizsgáljuk a gélképződés körülményeit, a GO felületén történő fehérjemegkötés mechanizmusát, a megkötött fehérje alakját és formáját. Hogyan változik a GO ebben a folyamatban és egy korábban aktív fehérje megtartja-e aktivitását a folyamat végén is. Végül, a GO ökotoxicitását és biológiai rendszerekben kialakuló kölcsönhatásait vizsgáljuk.
Kérdéseink: hogyan hat és milyen mechanizmusokkal a GO különböző szintű teszt organizmusokra, mi a koncentráció és a GO tulajdonságainak (méret, felületkémia) hatása. Melyek a kölcsönhatásokat meghatározó legfontosabb körülmények és mindezek hogyan változtatják meg a GO tulajdonságait.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kiemelkedő fizikai és kémiai tulajdonságuknak köszönhetően a grafén és GO alkalmazásának lehetőségei beláthatatlanok, ezért a grafén ipar egyre nő. Részben ez, részben a fosszilis üzemanyagok felhasználása során kvázi spontán módon képződő GO-k emissziójával egyre több a környezetbe kikerülő GO nanorészecskék mennyisége. A GO viszonylag fiatal anyag, ezért nemcsak alkalmazási lehetőségeit kell vizsgálnunk, hanem az alig ismert környezeti hatásai is feltárandók. Ezek a részecskék kicsik és könnyűek, könnyen terjednek a környezet valamennyi szegmensében. Elektronszerkezetükből és nagy fajlagos felületükből eredően közvetlen környezetükre igen érzékenyek. Ezek a tényezők befolyásolják egyrészt környezeti kölcsönhatásaikat (pl. szennyezők transzportja ill. elengedése) másrészt lehetőséget szolgáltatnak hasznosíthatóságuknak, pl. fluoreszcens markerként, elválasztástechnikában, stb. Kompatibilitásuk és tulajdonságaik állandósága igen előnyös az anyagtudományban ill. biológiában, de hátrányt jelenthet a környezeti probémákban. A tervezett munka újdonsága, hogy széles körben vizsgálja a külső hatásokat, az UV-látható elektromágneses sugárzástól a kis (víz) és nagyobb molekulákkal (fehérje) történő kölcsönhatáson keresztül különböző szintű biológiai teszt organizmusokig. A GO alapvető tulajdonságait (méret, kémiai összetétel, szennyezők, stb.) jelentősen befolyásolhatja előállításuk módja, a kiindulási anyagok tulajdonságai. Valamennyi kísérletünkhöz azonos alapanyagból és azonos módon előállított GO mintákat használunk. A csoport egymást szinergikusan kiegészítő tudományterületen dolgozó kutatókból áll. Ennek révén biztosított kutatásaink multidiszciplináris jellege. Módszereink a klasszikus adszorpciós vizsgálatoktól az élvonalbeli technikákig terjednek, ezek közül csak néhányat említünk: az időfelbontásos fluoreszcencia spektroszkópia, szilárd fázisú NMR, reológiai vizsgálatok, valamint a nemzetközi együttműködésben végzendő neutron. és röntgenszórási vizsgálatok. Kísérleti munkánkat ab initio szimuláció egészíti ki. A várható eredmények hozzájárulhatnak a GO alkalmazásának további terjedéséhez, környezeti és /vagy biológiai rendszerekben markerként vagy szenzorként, gélszűrőként történő alkalmazásukhoz.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

2014-re a grafénhez globális piaca elérte a 9 millió dollárt, a 2017-2021 időszakra becsült éves növekedése közel 40 %. Az Európai Únió a Grafén Zászlóshajó égisze alatt 1 billió eurót fektet a grafénnel kapcsolatos kutatásokba. Az úniónak ez a valaha volt legnagyobb kutatási programja is jelzi a grafénnel és származékaival szemben támasztott óriási gazdasági és társadalmi elvárásokat. Mindennapi életünkben legszemléletesebben talán a mobiltelefonok méretének csökkenése hozható kapcsolatba az iparág fejlődésével. A grafénnek talán legsokoldalúbb származéka a grafén oxid (GO). Amellett, hogy az egyik leggazdaságosabb kiindulási anyaga lehet az ipari méretű graféngyártásnak, önmagában is komoly anyagtudományi jelentőséggel bír. Projektünk ennek a 2D nanoanyagnak a megváltozásait vizsgálja különböző fizikai, kémiai és biológiai kitettség hatására. Ezeknek a folyamatoknak a megismerése, megértése, a GO tulajdonságainak megváltozása ill. annak összekapcsolhatósága a kiváltó jelenséggel lehetővé teszi, hogy olyan új, akár a mindennapjainkat is megkönnyítő eszközöket hozzunk létre (pl. víztisztító szűrők, fényfelvillanással reagáló jelzőanyagok). Másrészt t9bbet tudunk meg ezeknek az anyagokban a környezetünkben kifejtett hatásainak káros vagy kevésbé előnyös viselkedéséről.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The global market for graphene reached $9 million by 2014 and its annual growth rate is estimated as ~39.2 percent between 2017 and 2021. Acknowledging the outstanding significance of graphene the European Union launched a program to concerted graphene researches. With a budget of €1 billion, the Graphene Flagship represent a new form of joint, coordinated research on an unprecedented scale, forming Europe's biggest ever research initiative. The composition of our research group allows us an outreach to this program. Graphene oxide (GO) is not only one of the most promising precursors for large-scale graphene production, but also the most versatile graphene derivative, currently emerging as a multifunctional material. We focus on the response of this 2D nanomaterial when exposed to various external stimuli. The unique fluorescence properties, the structure forming ability in aqueous suspensions and its potential to being biomodified will be studied. Revealing the response in these processes may open new applications for this water compatible material. We concentrate to the nature and the consequences of the evolving interactions. The dynamics and the developing structures will be revealed from molecular to microscale. The amalgamated skills and competences of the research groups enable a thorough and complex study applying classical adsorption methods as well as cutting edge techniques including time resolved fluorescence spectroscopy, solid state NMR, rheology, neutron and X-ray scattering methods (the latter two in international cooperation). The experimental work will be completed with "in silico" studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The fundamental question is that how the behaviour of GO particles affect their response when subjected to various physical, chemical or biological influence in their aqueous suspension. The advantage of the project is that the same set of samples will be used in the various subprojects allowing to draw also comprehensive conclusions. When exposed to UV-Vis irradiation we want to understand the factors influencing the fluorescent response and if the fluorescence quantum yield can be enhanced. GOs in water may form a gel structure as a results of complex processes. The most important here is to reveal the structure and the dynamics of the gel including the conditions of the gel formation. The potential and the role of nanocarbons related to their interaction with proteins is still not fully understood. With BSA we found that GO and part of the protein settle in the bottom of the test tube. Proteins of various size and chemistry will be used to answer questions like conditions of gel phase formation; main factors influencing the uptake and its mechanism; what is the shape and form of the protein on the GO surface or how the biological activity of the protein and the features of GO survive in these systems. Finally in the assessment of biological interactions and ecotoxicity of GO by different organisms we address questions like what are the effects and effect-mechanisms of GO at various trophic levels; how the fate of GO can be characterized in organisms; the effect of GO concentration and functionalities; which properties of tested CNMs are the most relevant and the driving force for their biological effects and how these effects modify the GO particles.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Owing to their outstanding physical and chemical properties GOs possess enormous potential in an emerging range of applications. On the one hand, their presence as environmental pollutant of anthropogenic origin is gradually increasing due to their intensive industrial scale production and to the use of fossil fuels. As GOs are relatively young materials, not only their application potentials must be discovered but also their poorly documented effects in the environment must be fully explored. These particles, for their size and lightness easily spread in all segments of the environment. Their sensitivity to local condition emanates from the electron structure and high surface area. It controls their interactions both in the environment (e.g., pollutant transport and release) and several applications, e.g. as fluorescent probe, separation vehicle, etc. Their compatibility and persistence is advantageous in materials science or in biology, but it is a disadvantage for a pollutant. The novelty of this project is that the GOs will be subjected to external stimuli spanning from UV-Vis electromagnetic radiation through small (water) and larger molecules (proteins) to organisms from different trophic levels. The fundamental properties of GOs (size, chemical compositions, impurities, etc.) are considerably influenced by the raw material, the synthesis, purification, storage conditions, etc.. As the aqueous GO suspensions will come from the same batch this will allow the comprehensive evaluation of the results. The amalgamated skills and competences of the research groups allow a thorough and multidisciplinary study of the aqueous GO systems by applying classical, e.g., adsorption studies as well as cutting edge techniques including time resolved fluorescence spectroscopy, solid state NMR, rheology, or such large European instruments as the ESRF and ILL. The latter two vehicles will be used in international cooperation. The experimental work will be supported and complemented with "in silico" studies. The expected results would also permit to extend the potential of GOs for further application as markers or sensors in environmental and/or biological systems, protein separators.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The industrial and societal expectations and requirements towards graphene and its derivatives are clearly illustrated by the fact that the global market for graphene reached $9 million by 2014 with most sales in the semiconductor, electronics, battery energy and composites industries. One of its derivatives is graphene oxide (GO), which is an unprecedentedly versatile tool in the hands of experts interested in materials science or in biological applications. Due to its hydrophilic properties it is compatible with water, forming stable suspensions. Its readiness to be suspended in water can be adjusted by its composition. When exposed to external effects, the properies may be altered in a detectable way. We will expose the GO suspensions to a wide variety of effects, including UV light, water, proteins and small organisms. The response of GOs of various sizes and composition (O/C ratio) will be followed by cutting edge analytical and detection methods. If the effect is repeatable and we understand the mechanism the phenomenon may lead to new applications. In the project we will focus on the unique fluorescence behaviour and the gel structure developing when the GO is added to pure water or protein solution under certain conditions. We wanted to reveal these conditions. Finally, GO will be added to various small organisms to test and understand its toxic behaviour and persistence in biological applications.
If the effects observed are controllable and reproducible, new devices, as markers or sensors based on the effect might be developed.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
- A nedves oxidációs úton előállított többrétegű grafénoxid (helyesen grafitoxid, GO) morfológiailag és kémiailag is heterogén. Az eltéréseket számos módszerrel számszerűsítettük. A vizes szuszpenzióban lejátszódó folyamatok miatt (hidratáció, kolloidális szerkezet) a centrifugális elválasztás nem írható le a Stokes törvénnyel - A GO szuszpenzió nem-newtoni rendszer. Benne a GO mechanikai hatásra hámozódhat. Ez a jelenség spontán módon is bekövetkezik a GO éves léptékű tárolása során, lassú oxidáció következtében. - A kismolekulák (ionos festékmolekula, Oxazin 1) adszorpciója során a GO felületén lévő egyedi funkciós csoportok játszanak meghatározó szerepet, míg fehérjemolekulák (BSA) a GO hidrofil/hidrofób karaktere. - A GO vizes ökorendszerekre gyakorolt hatása csak komplex módon vizsgálható. Tapasztalatunk szerint a toxicitás függ az expozíció módjától, a dózistól, az időtartamtól és a teszt szervezetek trofikus szintjétől. Javaslatot tettünk a Tetrahymena pyriformis protozoa korai GO szennyezést jelző organizmusként történő alkalmazására. - Kémia ill. termikus úton történő redukció egyaránt növeli a C/O arányt, de a keletkezett termékek tulajdonságai eltérőek. A kémiai kezelés újabb hibahelyeket eredményez a részecskék fragmentációja miatt. - Radiofrekvenciás nitrogénplazma kezeléssel a GO és származékai nitrogénatomokkal dópolhatók. A vizsgált tesztelektródok közül csak a termikusan redukált GO ill. N-nel dópolt változata volt stabilis.
kutatási eredmények (angolul)
-- The multilayer graphene oxide (correctly graphite oxide, GO) obtained by wet oxidative exfoliation is a mixture of morphologically and chemically heterogeneous particles. Due to the properties developing in the particulate suspension (e.g., hydratation, colloidal structure) their separation in centrifugal field does not follow the Stokes' law. - The aq. GO is non-newtonian. Mechanical forces led to the peeling off of the external layers of the particles. This phenomenon spontaneously occurs during long term storage due to slow oxidation. - The uptake of small ionic molecules in aq. GO suspension is governed by the individual surface groups play, while in case of larger (protein) molecules the overall hydrophilic/hydrophobic character governs the interaction. - Understanding the effect of GO on the aquatic ecosystem requires a complex ecotoxicity test-battery of organisms from different trophic levels. The toxicity depends on the exposure route, dose, duration and the test organism. The Tetrahymena pyriformis ecotoxicity test can be used an early warning system. - Thermal and chemical reductions of GO improve the C/O ratio but the derivatives are chemically different. The chemical reduction led to the fragmentation of the platelets. - Sufficient amount of N can be implanted to GO and its reduced derivatives by RF plasma treatment. Only the thermally reduced GO and its N-doped derivative seemed to be stable as an electrode. -
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128410
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Shereen Farah, Benjámin Gyarmati, János Madarász, Silvia Villar-Rodil, Juan M.D. Tascón, Krisztina László: HETEROGENITY OF GRAPHITE OXIDE PARTICLES OBTAINED WITH WET OXIDATIVE EXFOLIATION, Journal of Molecular Liquids 386 (2023) 122451, 2023
Gyarmati Benjámin, Farah Shereen, Farkas Attila, Sáfrán György, Voelker-Pop Loredana Mirela, László Krisztina: Long-Term Aging of Concentrated Aqueous Graphene Oxide Suspensions Seen by Rheology and Raman Spectroscopy, NANOMATERIALS 12: (6) 916, 2022
Paudics A., Farah S., Bertóti I., Farkas A., László K., Mohai M., Sáfrán G., Szilágyi A., Kubinyi M.: Fluorescence probing of binding sites on graphene oxide nanosheets with Oxazine 1 dye, APPLIED SURFACE SCIENCE 541: 148451, 2021
Fekete-Kertész Ildikó, László Krisztina, Terebesi Csilla, Gyarmati Benjámin Sándor, Farah Shereen, Márton Rita, Molnár Mónika: Ecotoxicity Assessment of Graphene Oxide by Daphnia magna through a Multimarker Approach from the Molecular to the Physiological Level including Behavioral Changes, NANOMATERIALS 10: (10) p. 2048., 2020
Fekete-Kertész, I.; László, K.; Molnár, M.: Towards Understanding the Factors behind the Limited Integration of Multispecies Ecotoxicity Assessment in Environmental Risk Characterisation of Graphene Family Graphene-family materials — A Bibliometric Review, C - Journal of Carbon Research 2023, 9, x. (accepted), 2023
Németh, I.; László, K.; Bulátkó, A.; Vaszita, E.; Molnár, M.: Ecotoxicity assessment of graphene oxides with test organisms from hierarchical trophic levels to evaluate their potential environmental risk., Nanomaterials 2023, 13, x. (pending revision), 2023
Farah Shereen, Farkas Attila, Madarász János, László Krisztina: Comparison of thermally and chemically reduced graphene oxides by thermal analysis and Raman spectroscopy, JOURNAL OF THERMAL ANALYSIS AND CALORIMETRY 142: (1) pp. 331-337., 2020
Eszter Makkos, Dominika Bodrogi, Dénes Szieberth: Computational modelling of ammonia addition on partially reduced graphene oxide flakes, Phys. Chem. Chem. Phys., 2021, 23, 24738–24749, 2021
Domán Andrea, Madarász Janos, Sáfrán György, Wang Ying, László Krisztina: Copper benzene-1,3,5-tricarboxylate (HKUST-1) – Graphene oxide pellets for methane adsorption, MICROPOROUS AND MESOPOROUS MATERIALS 316: 110948, 2021
Samaniego Andrade Samantha K., Lakshmi Shiva Shankar, Bakos István, Klébert Szilvia, Kun Robert, Mohai Miklós, Nagy Balázs, László Krisztina: The Influence of Reduced Graphene Oxide on the Texture and Chemistry of N,S-Doped Porous Carbon. Implications for Electrocatalytic and Energy Storage Applications, NANOMATERIALS 13: (16) 2364, 2023
Andrade Samantha K. Samaniego, Menyhárd Alfréd, Klébert Szilvia, Mohai Miklós, Nagy Balázs, László Krisztina: Effect of Carbon Nanoparticles on the Porous Texture of ι-Carrageenan-Based N-Doped Nanostructured Porous Carbons and Implications for Gas Phase Applications, C: JOURNAL OF CARBON RESEARCH 9: (3) 68, 2023
Bertóti Imre, Farah Shereen, Bulátkó Anna, Farkas Attila, Madarász János, Mohai Miklós, Sáfrán György, László Krisztina: Nitrogen implantation into graphene oxide and reduced graphene oxides using radio frequency plasma treatment in microscale, CARBON 199: pp. 415-423., 2022
Orsolya Czakkel, Barbara Berke, Krisztina László: Effect of graphene-derivatives on the responsivity of PNIPAM-based thermosensitive nanocomposites – A review., European Polymer Journal 116, 106-116 (2019), 2019
Krisztina László, Imre Bertóti, Shereen Farad, Tamás Igricz, Miklós Mohai: Surface modification of graphene oxides. Keynote presentation, CARBON2019 14-19 July, 2019; Lexington, KY, USA, 2019
László Krisztina: Modification of graphene oxides with radiofrequency plasma, BEYOND ADSORPTION II. 20 July, 2019; New York, NY, USA, 2019
Shereen Farah, Attila Farkas, János Madarász, Krisztina László: Thermal analysis of Graphene oxide derivatives, 1st Journal of Thermal Analysis and Calorimetry Conference and 6th V4 Thermoanalytical Conference, JTACC2019, June 2019, Budapest, 2019
Molnár Nikolett: Grafénoxid nanoszerkezetek spektroszkópiai tulajdonságai. MSc diplomamunka, BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, 2019
Shereen Farah, Attila Farkas, János Madarász, Krisztina László:: Comparison of thermally and chemically reduced graphene oxides by thermal analysis and Raman spectroscopy, Journal of Thermal Analysis and Calorimetry 142(1), 331-337 (2020), 2020
Andrea Domán, Szilvia Klébert, János Madarász, György Sáfrán, Ying Wang, Krisztina László: Graphene oxide protected copper benzene-1,3,5-tricarboxylate for clean energy gas adsorption, Nanomaterials 2020, 10, 1182, 2020
A. Paudics, S. Farah, I. Bertóti, K. László, M. Mohai, A. Szilágyi, M. Kubinyi:: Fluorescence probing of binding sites on graphene oxide nanosheets with Oxazine 1 dye, Applied Surface Science 541, 148451, 2021
Andrea Domán, János Madarász, György Sáfrán, Ying Wang, Krisztina László:: Copper benzene-1,3,5-tricarboxylate (HKUST-1) – graphene oxide pellets for methane adsorption, Microporous and Mesoporous Materials 316, 110498, 2021
Fekete-Kertész Ildikó; László Krisztina, Terebesi Csilla, Gyarmati Benjámin Sándor, Farah Shereen, Márton Rita, Molnár Mónika:: Ecotoxicity Assessment of Graphene Oxide by Daphnia magna through a Multimarker Approach from the Molecular to the Physiological Level including Behavioral Changes, Nanomaterials 10(10), 2048, 2020
Adrien Paudics, Krisztina László, Miklós Kubinyi Miklós:: Studies on adsorption binding sites on graphene oxide, Workshop of Materials and Molecular Structure Committee, Hungarian Academy of Sciences , 29 October 2020, Budapest, 2020
Shereen Farah, Benjámin Gyarmati, Krisztina László:: Ageing of concentrated aqueous graphene oxide suspensions seen by Raman Spectroscopy, 3rd Oláh György Conference, BME 15 September, 2021 Budapest, 2021
Shereen Farah, Benjámin Gyarmati, Krisztina László: Aging of concentrated aqueous graphene oxide suspensions seen by Raman Spectroscopy, 3rd Oláh György Conference, BME 15 September, 2021 Budapest, 2021
Imre Bertóti, Shereen Farah, Anna Bulátkó, Attila Farkas, János Madarász, Miklós Mohai, György Sáfrán, Krisztina László: Nitrogen implantation into graphene oxide and reduced graphene oxides using radio frequency plasma treatment in microscale, Carbon 199, 415-423, 2022
Benjámin Gyarmati, Shereen Farah, Attila Farkas, György Sáfrán, Krisztina László: Aging of concentrated aqueous graphene oxide suspension seen by rheology and Raman spectroscopy, Nanomaterials 12, 916, 2022
Adrien Paudics: Fluorescent Indicator Displacement Assays for the Detection of Biomolecules, BME, Budapest, 2022
Krisztina László, Benjámin Gyarmati, Shereen Farah, Attila Farkas, Miklós Mohai: Aging of concentrated aqueous graphene oxide suspension, Carbon2022 Conference, 3-8 July, London, UK, 2022
Krisztina László, Samantha K. Samaniego Andrade, István Bakos, Miklós Mohai, Attila Farkas, János Madarász: N, S doped biomass highly porous carbon and its environmental relevant application potential, Carbon2022 Conference, 3-8 July, London, UK, 2022
Miklós Mohai, Shereen Farah, Ádám Ganyecz, Mihály Kállay, János Madarász, István Bakos, Krisztina László: Nitrogen Implantation to Graphene Oxides: a Radio Frequency Plasma Treatment and Computational Approach – Implications for Electrocatalytic Application, European Conference on Applications of Surface and Interface Analysis 2022 (ECASIA 22), 29 May – 3 June, Limerick, 2022
Nguyen Tri Hieu: Computational investigations of chemical reduction of graphene oxide by hydrazine. BSc. thesis, BME, Budapest, 2022
Nguyen Anh Duc: The chemical reduction of graphene oxide using L-Ascorbic Acid as a reducing agent. BSc. thesis, BME, Budapest, 2022
Samantha K. Samaniego Andrade, István Bakos, Szilvia Klébert, Miklós Mohai, Attila Farkas, János Madarász, Krisztina László: Effect of GO doping on N, S co-doped carrageenan based Porous Carbon, 4th George Olah Conference, BME, 26 September 2022, 2022
Krisztina László: Chemical stability of graphene oxide in aqueous suspensions, Chemistry, Physics and Biology of Colloids and Interfaces 2022, 6-10 June, Eger, Hungary, 2022
hereen Farah, Attila Farkas, Benjámin Gyarmati, Miklós Mohai, János Móczó, Krisztina László: LONG-TERM AGING OF CONCENTRATED AQUEOUS GRAPHENE OXIDE SUSPENSION SEEN BY VARIOUS ANALYTICAL TECHNIQUES, Chemistry, Physics and Biology of Colloids and Interfaces 2022, 6-10 June, Eger, Hungary, 2022
Benjámin Gyarmati, Shereen Farah, Attila Farkas, György Sáfrán, Krisztina László: Long-term aging of concentrated aqueous graphene oxide suspension seen by rheology and Raman spectroscopy, Nanomaterials 12, 916, 2022
Shereen Farah, Attila Farkas, Benjámin Gyarmati, Miklós Mohai, János Móczó, Krisztina László: LONG-TERM AGING OF CONCENTRATED AQUEOUS GRAPHENE OXIDE SUSPENSION SEEN BY VARIOUS ANALYTICAL TECHNIQUES, Chemistry, Physics and Biology of Colloids and Interfaces 2022, 6-10 June, Eger, Hungary, 2022
Samantha K. Samaniego Andrade, Shiva Shankar Lakshmi, István Bakos, Szilvia Klébert, Robert Kun, Miklós Mohai, Balázs Nagy, Krisztina László: The Influence of Reduced Graphene Oxide on the Texture and Chemistry of N,S-Doped Porous Carbon. Implications for Electrocatalytic and Energy Storage Applications, Nanomaterials 2023, 13(16), 2364, 2023
Samantha K. Samaniego Andrade, Alfréd Menyhárd, Szilvia Klébert, Miklós Mohai, Balázs Nagy, Krisztina László: Effect of carbon nanoparticles on the porous texture of -carrageenan based N doped nanostructured porous carbons and implications for gas phase applications., C JOURNAL OF CARBON RESEARCH 2023, 9, 68., 2023
Shereen Farah Ahmed Farah: PROPERTIES OF GRAPHENE OXIDE AND GRAPHENE OXIDE DERIVATIVES. PhD thesis, BME - OMIKK, 2023
M. Mohai, S. Farah, Á. Ganyecz, M. Kállay, J. Madarász, I. Bakos, K. László: NITROGEN IMPLANTATION TO GRAPHENE OXIDES: A RADIO FREQUENCY PLASMA TREATMENT AND COMPUTATIONAL APPROACH. IMPLICATIONS FOR ELECTROCATALYTIC APPLICATION, Beyond Adsorption III. new perspectives and challenges for nanoporous carbons. 15 July, 2023 Cancun, Mexico, 2023
Shereen Farah, Benjámin Gyarmati, Juan M.D. Tascón, Silvia Villar-Rodil, Krisztina László: Heterogenity of graphite oxide particles obtained with an improved Hummers exfoliation method, Carbon 2023 World Conference, 16 – 21 July, 2023; Cancún, Mexico, 2023
O. Czakkel, L. Sós, Cs. Weingart, E. Geissler, L. Chiappisi, Kr. László: Dynamics of proteins adsorbed on carbon nanoparticles., ILL and ESS European Users Meeting October 10-12, 2018. Grenoble, France, 2018
Terebesi Csilla: A grafén-oxid környezettoxikológiai jellemzése. Thesis, BME VBK, 2019
Czibi Angelika Magdolna: Grafén-oxid krónikus hatásának környezettoxikológiai jellemzése Daphnia magna tesztorganizmussal. Thesis, BME VBK, 2020
Horváth Janka: Szén, vas és grafén-oxid nanorészecskék ökotoxikológiai vizsgálata és környezeti kockázatának jellemzése. Thesis, BME VBK, 2022
Baborják Péter: A grafén-oxid hatásának ökotoxikológiai vizsgálata eltérő tesztrendszerekben. Thesis, BME VBK, 2023





 

Projekt eseményei

 
2023-07-03 16:59:23
Résztvevők változása
2023-03-27 13:20:18
Résztvevők változása
2022-05-09 16:31:55
Résztvevők változása
2020-10-15 14:06:19
Résztvevők változása




vissza »