A plágium szerialitása. Cholnoky László szövegszerkesztési elvei és publikálási praxisa  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
128674
típus PD
Vezető kutató Virágh András
magyar cím A plágium szerialitása. Cholnoky László szövegszerkesztési elvei és publikálási praxisa
Angol cím A plágium szerialitása. Cholnoky László szövegszerkesztési elvei és publikálási praxisa
magyar kulcsszavak századforduló, Cholnoky László, időszaki sajtó, szövegvariáns, plágium
angol kulcsszavak századforduló, Cholnoky László, időszaki sajtó, szövegvariáns, plágium
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri Irodalom
Kutatóhely Irodalomtudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2018-10-01
projekt vége 2021-09-30
aktuális összeg (MFt) 15.807
FTE (kutatóév egyenérték) 2.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Cholnoky László a huszadik századi magyar irodalom plagizátoraként kanonizálódott a hagyományban. 30 éves publikálási gyakorlata során a plágium többféle formátumával találkozhatunk. Az időszaki kiadványok, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer korabeli diszkurzív törvényszerűségei más lehetőségeket nyújtottak a szerzőnek az újraírt szöveg újbóli eladhatóságát, a vidéki lapokat ellátó hálózatokba vagy szövegügynökségekbe való becsatlakozás formáit, vagy a tárcanovellák hosszabb szövegekbe, regényekbe beépíthetőségének gyakorlatát illetően. A kutatás egyik végső céljaként megfogalmazott szerzői nagymonográfia az életművet elsősorban a mediális viszonyok alapján kívánja vizsgálni, bemutatva és példákkal illusztrálva a szövegszerkesztés és publikálás korabeli protokolljait, amelyek közé Cholnoky esetében beleérthető az újságkivágatok segítségével történő "vágólapozás", amelyek keretei az egyes szövegek publikációs útvonalait megrajzolva élesen kiemelődnek. Az utóbbi időben több kísérlet történt Cholnoky szövegeinek kiadására. A kutatás második célkitűzése egy olyan forráskiadvány elkészítése, amelyben a szerző még kiadatlan szövegei szerepelnének, filológiai és bibliográfiai jegyzetekkel segítve a tájékozódást. A kiválogatott tárcanovellák jelentős részének a vidéki sajtó adott otthont, ezért kutatásom harmadik kimeneteként egy online adatbázis kivitelezését és nyilvánossá tételét tűzöm ki célul, amely alapot adhat a korszak (eddig hiányzó) annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A századfordulón, egészen az első világháborúig a szöveg instabil variánsa jelent meg a korabeli időszaki kiadványokban, beleértve a tárcanovellákat megjelentető napilapokat, valamint az egyre nagyobb számú, havi megjelenésű folyóiratokat is. Cholnoky László nem tért el a kortárs gyakorlattól abban, hogy már megjelent írásait átdolgozva azokat újabb és újabb orgánumokban jelentette meg, de 1907-től kezdődően csatlakozott egy szövegelosztó-hálózathoz is, amely tárcanovelláinak vidéki megjelenéseiről gondoskodott. A kisebb vidéki lapok szedői viszont rendszeresen átírt szövegváltozatokat hoztak létre az elütéseknek és a látszólag önkényes szövegmódosításoknak köszönhetően. A szövegügynökségek végső kimeneteinél így egy másfajta plagizálási tevékenység is felfedezhető, nem is beszélve a "gyenge" jogi kontextusról, amelynek következtében olyan vidéki hetilapokban is megtalálhatjuk Cholnoky szövegeit, amelyek nyilvánvalóan a hálózaton kívülről, illegálisan közölték ezeket. A kutatás alapkérdése az, hogyan váltak ezek az instabil formátumok olyan szövegekké, amelyek később már kevesebb változtatással jelenhettek meg (azaz a szerzői intenció utolsó stádiumát tükrözik), illetve hogyan és milyen formában válhattak részeivé hosszabb szövegkompozícióinak, regényeinek. Végeredményben a kutatás a plágiumok útját kíséri végig a világháború előtti évek, valamint a két világháború közötti időszak sajátos közegében, bemutatva az eltérő mediális kontextusokat (a korabeli időszaki sajtó formátumait és hálózatait), valamint Cholnoky változó szövegszerkesztési gyakorlatát (egy-egy adott variáns eltérő orgánumokban megjelenő változatait, ezek poétikai-textológiai eltéréseit).

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás Cholnoky László életművén keresztül a századfordulós magyar irodalom, valamint a két világháború közötti magyar irodalom eltérő publikációs stratégiáit vizsgálja, megteremtve a lehetőséget más, korabeli szerzők karriertörténeteinek mélyebb vizsgálatához is. A vizsgált szerző plagizálási gyakorlata nyomán feltárulhat a korabeli publikációs közeg „aggályos” jogi háttere, nevezetesen az utánközléseknek, sőt, lopásoknak szinte szabad teret adó kontextus is. A kutatás egyik kimeneteként elkészülő nyilvános sajtóadatbázis megfelel az 1900 és 1920 közötti időszaki sajtó mélyebb vizsgálatához, ami például egyes régiók irodalmi „ellátottságát” illeti, sőt, a korszak még hiányzó annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is alapul szolgálhat. A kutatás rávilágít az 1921-től a második világháború végéig tartó publikációs tér olyan, eddig nem vizsgált sajátosságaira, mint a centralizáció, a „folyóiratosodás”, illetve a vidéki időszaki sajtóközeg irodalmi ellátatlansága. Cholnoky László publikálási gyakorlata nem számít egyedülállónak a korban, igaz, a századfordulón már neves orgánumokat már csak azok utolsó stádiumában keresi meg szövegekkel, teljességgel kimarad a vidéki szövegelosztásból, ellenben emigráns magyar lapok gyakori szerzőjeként segít megrajzolni a Az Est-lapok külföldi kapcsolatrendszerét. Az életmű további, a kutatás által részletesen feltárandó sajátossága, hogy a publicisztikai műfajok nyomai a szerző esetében szintén csak az 1920-as évektől jelentősek: Cholnoky László a századfordulón csakis szépirodalomból próbál megélni, és csak a háborúk közötti időszakban nyilvánul meg publicistaként.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Cholnoky László (1879-1929) a magyar irodalom kevéssé vizsgált, de érdekes alakja. Irodalmi pályafutása más, híresebb szerzőkkel indult el a századfordulón, de első kötetét csak az első világháború utolsó évében publikálta, így addigi ismertségét csak számtalan, folyóiratokban megjelenő közlése alapján tárhatjuk fel. Jelenleg körülbelül kétezer szövege ismert, amelyek jelentős része többször is megjelent, főleg kisebb települések hetilapjaiban, egy országos szövegügynökségnek köszönhetően. Írásainak nagy részét Cholnoky László többször is átdolgozta, ismerünk olyan novellát, amelyet egy negyedszázadon át 14 címen publikált. Gyakori önplágiuma, illetve az ebből adódó korabeli kétes „hírnév” szempontjából a szerző egyedülálló figurája a kor irodalmának. Plagizálási gyakorlatai rávilágíthatnak az irodalmi intézményrendszer hiányosságaira, „rendszerhibáira” is, miközben feltárt publikációinak sorozatai az időszaki kiadványok sűrű hálózatába is betekintést engednek. A kutatás egyik célkitűzése egy, a századforduló több ezer időszaki kiadványát tartalmazó adatbázis létrehozása, amely a kortárs szerzők lappangó szövegeinek feltárásában nyújthat segítséget. A kutatás tapasztalatait összegző monográfia részletesen, az életmű egyes pályaszakaszaira jellemző sajátosságok bemutatásával rekonstruálja Cholnoky karrierjét, publikálási gyakorlatát és írásmódját. Mindezt kiegészíti az első publikálása óta meg nem jelentetett, válogatott tárcanovellákból és publicisztikai írásokból összeálló forráskiadvány, amely a szerző prózapoétikájához és irodalomfelfogásához ad további támpontokat.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Cholnoky László a huszadik századi magyar irodalom plagizátoraként kanonizálódott a hagyományban. 30 éves publikálási gyakorlata során a plágium többféle formátumával találkozhatunk. Az időszaki kiadványok, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer korabeli diszkurzív törvényszerűségei más lehetőségeket nyújtottak a szerzőnek az újraírt szöveg újbóli eladhatóságát, a vidéki lapokat ellátó hálózatokba vagy szövegügynökségekbe való becsatlakozás formáit, vagy a tárcanovellák hosszabb szövegekbe, regényekbe beépíthetőségének gyakorlatát illetően. A kutatás egyik végső céljaként megfogalmazott szerzői nagymonográfia az életművet elsősorban a mediális viszonyok alapján kívánja vizsgálni, bemutatva és példákkal illusztrálva a szövegszerkesztés és publikálás korabeli protokolljait, amelyek közé Cholnoky esetében beleérthető az újságkivágatok segítségével történő "vágólapozás", amelyek keretei az egyes szövegek publikációs útvonalait megrajzolva élesen kiemelődnek. Az utóbbi időben több kísérlet történt Cholnoky szövegeinek kiadására. A kutatás második célkitűzése egy olyan forráskiadvány elkészítése, amelyben a szerző még kiadatlan szövegei szerepelnének, filológiai és bibliográfiai jegyzetekkel segítve a tájékozódást. A kiválogatott tárcanovellák jelentős részének a vidéki sajtó adott otthont, ezért kutatásom harmadik kimeneteként egy online adatbázis kivitelezését és nyilvánossá tételét tűzöm ki célul, amely alapot adhat a korszak (eddig hiányzó) annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

A századfordulón, egészen az első világháborúig a szöveg instabil variánsa jelent meg a korabeli időszaki kiadványokban, beleértve a tárcanovellákat megjelentető napilapokat, valamint az egyre nagyobb számú, havi megjelenésű folyóiratokat is. Cholnoky László nem tért el a kortárs gyakorlattól abban, hogy már megjelent írásait átdolgozva azokat újabb és újabb orgánumokban jelentette meg, de 1907-től kezdődően csatlakozott egy szövegelosztó-hálózathoz is, amely tárcanovelláinak vidéki megjelenéseiről gondoskodott. A kisebb vidéki lapok szedői viszont rendszeresen átírt szövegváltozatokat hoztak létre az elütéseknek és a látszólag önkényes szövegmódosításoknak köszönhetően. A szövegügynökségek végső kimeneteinél így egy másfajta plagizálási tevékenység is felfedezhető, nem is beszélve a "gyenge" jogi kontextusról, amelynek következtében olyan vidéki hetilapokban is megtalálhatjuk Cholnoky szövegeit, amelyek nyilvánvalóan a hálózaton kívülről, illegálisan közölték ezeket. A kutatás alapkérdése az, hogyan váltak ezek az instabil formátumok olyan szövegekké, amelyek később már kevesebb változtatással jelenhettek meg (azaz a szerzői intenció utolsó stádiumát tükrözik), illetve hogyan és milyen formában válhattak részeivé hosszabb szövegkompozícióinak, regényeinek. Végeredményben a kutatás a plágiumok útját kíséri végig a világháború előtti évek, valamint a két világháború közötti időszak sajátos közegében, bemutatva az eltérő mediális kontextusokat (a korabeli időszaki sajtó formátumait és hálózatait), valamint Cholnoky változó szövegszerkesztési gyakorlatát (egy-egy adott variáns eltérő orgánumokban megjelenő változatait, ezek poétikai-textológiai eltéréseit).

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A kutatás Cholnoky László életművén keresztül a századfordulós magyar irodalom, valamint a két világháború közötti magyar irodalom A kutatás Cholnoky László életművén keresztül a századfordulós magyar irodalom, valamint a két világháború közötti magyar irodalom eltérő publikációs stratégiáit vizsgálja, megteremtve a lehetőséget más, korabeli szerzők karriertörténeteinek mélyebb vizsgálatához is. A vizsgált szerző plagizálási gyakorlata nyomán feltárulhat a korabeli publikációs közeg „aggályos” jogi háttere, nevezetesen az utánközléseknek, sőt, lopásoknak szinte szabad teret adó kontextus is. A kutatás egyik kimeneteként elkészülő nyilvános sajtóadatbázis megfelel az 1900 és 1920 közötti időszaki sajtó mélyebb vizsgálatához, ami például egyes régiók irodalmi „ellátottságát” illeti, sőt, a korszak még hiányzó annotált sajtóbibliográfiájának elkészítéséhez is alapul szolgálhat. A kutatás rávilágít az 1921-től a második világháború végéig tartó publikációs tér olyan, eddig nem vizsgált sajátosságaira, mint a centralizáció, a „folyóiratosodás”, illetve a vidéki időszaki sajtóközeg irodalmi ellátatlansága. Cholnoky László publikálási gyakorlata nem számít egyedülállónak a korban, igaz, a századfordulón már neves orgánumokat már csak azok utolsó stádiumában keresi meg szövegekkel, teljességgel kimarad a vidéki szövegelosztásból, ellenben emigráns magyar lapok gyakori szerzőjeként segít megrajzolni a Az Est-lapok külföldi kapcsolatrendszerét. Az életmű további, a kutatás által részletesen feltárandó sajátossága, hogy a publicisztikai műfajok nyomai a szerző esetében szintén csak az 1920-as évektől jelentősek: Cholnoky László a századfordulón csakis szépirodalomból próbál megélni, és csak a háborúk közötti időszakban nyilvánul meg publicistaként.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Cholnoky László (1879-1929) a magyar irodalom kevéssé vizsgált, de érdekes alakja. Irodalmi pályafutása más, híresebb szerzőkkel indult el a századfordulón, de első kötetét csak az első világháború utolsó évében publikálta, így addigi ismertségét csak számtalan, folyóiratokban megjelenő közlése alapján tárhatjuk fel. Jelenleg körülbelül kétezer szövege ismert, amelyek jelentős része többször is megjelent, főleg kisebb települések hetilapjaiban, egy országos szövegügynökségnek köszönhetően. Írásainak nagy részét Cholnoky László többször is átdolgozta, ismerünk olyan novellát, amelyet egy negyedszázadon át 14 címen publikált. Gyakori önplágiuma, illetve az ebből adódó korabeli kétes „hírnév” szempontjából a szerző egyedülálló figurája a kor irodalmának. Plagizálási gyakorlatai rávilágíthatnak az irodalmi intézményrendszer hiányosságaira, „rendszerhibáira” is, miközben feltárt publikációinak sorozatai az időszaki kiadványok sűrű hálózatába is betekintést engednek. A kutatás egyik célkitűzése egy, a századforduló több ezer időszaki kiadványát tartalmazó adatbázis létrehozása, amely a kortárs szerzők lappangó szövegeinek feltárásában nyújthat segítséget. A kutatás tapasztalatait összegző monográfia részletesen, az életmű egyes pályaszakaszaira jellemző sajátosságok bemutatásával rekonstruálja Cholnoky karrierjét, publikálási gyakorlatát és írásmódját. Mindezt kiegészíti az első publikálása óta meg nem jelentetett, válogatott tárcanovellákból és publicisztikai írásokból összeálló forráskiadvány, amely a szerző prózapoétikájához és irodalomfelfogásához ad további támpontokat.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásom Cholnoky László teljes életművének monografikus bemutatására irányult. A kutatás során sikerült rábukkannom egy, a századfordulón országos szinten működő szövegelosztó-hálózatra, amely a korabeli írókarrierek, illetve a századfordulós szövegközlés intézményes kontextusainak részletesebb megismeréséhez segíthet hozzá. Ezt az eredményt is belefoglaltam a Cholnoky-életművet bemutató monográfiába, amely az életművet öt korszakban tárgyalja, rámutatva ezek sajátos publikálási és szövegszerkesztési protokolljaira a magyarországi sajtókörnyezet dinamikájának tükrében. A monográfiát egy eddig jobbára kiadatlan szövegekből álló forráskiadvány egészít ki. Mindez tartalmazza többek között az első hírlapi megjelenésük óta nem publikált két regényt (Szeptember, Holdvilág), egy kisregényt (Szabina királynő), valamint számos novellát és publicisztikai írást, amelyek jelentős részéről eddig a szakirodalom sem tudott. Elkészítettem továbbá a Magyarországon 1896 és 1929 között induló vidéki politikai napi- és hetilapok és vegyes tartalmú lapok főbb adatait (cím, címváltozások, megjelenési hely és idő) tartalmazó adatbázist. A KOHA könyvtári rendszeréből ingyenesen használható, dinamikus szabadszavas keresést biztosító adatbázis jelenleg kb. 2000 tételt tartalmaz. A kutatás részeredményeit öt szaktanulmányban és hat kiegészítő tanulmányban publikáltam.
kutatási eredmények (angolul)
My research was aimed at the monographic presentation of László Cholnoky's entire oeuvre. In the course of my research, I was able to find a text distribution network operating at the national level of the fin de siècle, which may contribute to understanding of the institutional contexts of contemporary writing careers of the fin de siècle in more detail. I included this result in the monograph presenting Cholnoky's oeuvre, which discusses the oeuvre divided in five periods, pointing out their specific publishing and text editing protocols in light of the dynamics of the Hungarian press environment. The monograph is accompanied by a volume of mostly unpublished texts. This includes two novels, a novelette and a number of short stories and journalistic writings that have not been published since their first publication. I also created a database containing the main data (title, title changes, place and time of publication) of rural political dailies, weeklies and mixed-content newspapers published in Hungary between 1896 and 1929. The database can be accessed free of charge via the KOHA library system. It provides dynamic free-text search and contains currently approx. 2000 items. The results of the research have been published in five main papers and six additional papers.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128674
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Wirágh András: Frida, Adél és Dóra, IRODALOMTÖRTÉNET 99: (2) pp. 123-131., 2018
Wirágh András: Fantasztikum és medialitás : Kísértetek és írásnyomok a magyar prózában Nagy Ignáctól Szerb Antalig, Reciti Kiadó, 2018
Wirágh András: Az utolsó tánc, In: Szerdahelyi, Sándor (szerk.) A Magyar Bohémvilág, Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); Argumentum Kiadó (2019) pp. 17-25., 2019
Wirágh András: Wirágh András írása Szénási Zoltán könyvéről, RECITI.HU 5057, 2019
Wirágh András: Utánközlés - címvariáns - plágium, LITERATURA: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA 45: (4) pp. 392-406., 2019
Wirágh András: „Nyugatosok” a Nyugaton kívül, RECITI.HU 5479, 2020
Wirágh András: "Elvetemedett lelkek elvetemedett írásai", IRODALOMTÖRTÉNET 101: (1) pp. 53-62., 2020
Wirágh András: A csatazaj és a múzsák, In: Kappanyos, András (szerk.) Üdvözlet a győzőnek, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2020) p. 153., 2020
Wirágh András: Egy „fejetlen” év krónikája, RECITI.HU p. online., 2021
Wirágh András: Az „egyik legrégibb, legnevezetesebb és legkülönösebb város”, SÉD 7: (3) pp. 23-23., 2021
Wirágh András: Az első és egyben az utolsó – a Bertalan éjszakája. Cholnoky László publikálási praxisa 5., Irodalomtörténeti Közlemények, 2019
Wirágh András: Hálózatos magyar irodalom a századfordulón. Barangolás a vidéki szövegközlések labirintusában, Médiakutató, 2019
Wirágh András: Nyelven innen, határokon túl. Hálózatos magyar irodalom 1920 és 1929 között, Irodalomtörténeti Közlemények, 2020
Wirágh András: Utánközlés - címvariáns - plágium. A századforduló irodalmi tömegtermelésének változatai, Literatura, 2019
Wirágh András: A csatazaj és a múzsák. A magyar vidéki sajtó és a tárcairodalom a káosz éveiben (1914–1920), Kappanyos András (szerk.) Üdvözlet a győzőnek. Tanulmányok 1918 mikrotörténelméről, 2020
Wirágh András: A sokadik bőr lehúzása. Megjegyzések Cholnoky László „regénypoétikájához”, Irodalmi Szemle, 2020
Wirágh András: Cholnoky László és a vágólapozás, Literatura, 2021
Wirágh András: A háló és az olló. Cholnoky László írásstratégiái és publikálási gyakorlata 1900-tól 1929-ig, (megjelenés előtt áll, elkészült kézirat), 2022
Wirágh András: Holdsugár. Válogatás Cholnoky László kiadatlan írásaiból, (megjelenés előtt áll, elkészült kézirat), 2022




vissza »