Towards a new phenomenology of language  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
129126
Type K
Principal investigator Komorjai, László
Title in Hungarian A nyelv fenomenológiájának új megközelítése
Title in English Towards a new phenomenology of language
Keywords in Hungarian fenomenológia, ismeretelmélet, intencionalitás, jelentés, noéma ,nyelv, nyelvfilozófia, tapasztalat
Keywords in English phenomenology of language, theory of knowledge, experience, intentinality, meaning, noema
Discipline
Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Phenomenology
Panel Culture
Department or equivalent Institute of Philosophy (Eötvös Loránd University)
Starting date 2018-10-01
Closing date 2023-04-30
Funding (in million HUF) 12.438
FTE (full time equivalent) 2.29
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A hároméves projekt fő célja egy angol nyelvű monográfia megírása, amely a nemrégiben megjelent könyvem (Idő és Folytonosság, L’Harmattan, 2017) szerves folytatása. Ezen felül nemzetközi folyóiratokban publikálnék legalább három tanulmányt olyan problémákról, amelyek megoldásaihoz a könyvemben kifejtett elképzelés új utakat nyit meg. Az Idő és folytonosságban a tapasztalati kontinuum egy új, fenomenológiai elméletét dolgoztam ki, vagyis elsősorban magára a tapasztalatfolyamra koncentráltam. Így sem a nyelvvel, sem a tapasztalat intencionalitásával összefüggő problémákat nem érintettem, vagyis a jelentés kérdésével egyik releváns formájában sem foglalkoztam. A jelen projekt éppen erre a területre alkalmazná a könyvben kidolgozott elképzelést, vagyis elsősorban nyelv és tapasztalat kapcsolatát vizsgálja. Igyekszem megmutatni, hogy a tapasztalat esetében sikerrel alkalmazott úgynevezett nem-jól fundált séma miként alkalmazható a nyelv bizonyos problémáinak megoldására is, valamint azt, hogy a rá alapozott elképzelés miként világítja meg a két szféra kapcsolatának lehetőségét. Bár a megközelítésmód elsősorban (nyelv)fenomenológiai lesz, az analitikus tradíció idevágó nézeteit is figyelembe fogom venni. Ebben támaszkodhatom matematikai előképzettségemre, néhány korábbi ilyen tárgyú publikációmra és azokra a tapasztalataimra, amelyeket különböző egyetemeken évek alatt a logika és a nyelvfilozófia tárgyak oktatása során szereztem meg. A megírandó cikkekben elsősorban a matematikai és a tapasztalatban is alkalmazható végtelen, a kortárs spekulatív realizmus és a fenomenológia, valamint a könyvemben kidogozott koncepció és hegeli dialektika kapcsolatát vizsgálom.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás során egyrészt azt szeretném megmutatni, hogy a nyelv fenomenológiailag is megragadható struktúrája szoros összefüggésben áll a tapasztalat szerkezetével, másrészt azt, hogy ezt az összefüggést új módon világítja meg az tény, hogy a tapasztalatfolyam egy speciális, úgynevezett nem-jól fundált struktúra révén jellemezhető. Mivel a tapasztalat esetében a tapasztalatfolyam keletkezésének, vagyis az újdonság tapasztalati genezisének és a tapasztalatfolyam folytonosságának vizsgálata vezetett el a megfelelő struktúrához, így a nyelv vizsgálata során is ezekből a fogalmakból indulok ki. Néhány hagyományos nyelvfilozófiai probléma elemzésén keresztül elsősorban annak a ‘genetikus’ problémának az a priori vagy filozófiai aspektusaira keresem a választ, hogy milyen szerephez jut a nyelv a tapasztalat kialakulásának leírásában, illetve fordítva, miként hat a tapasztalat a nyelv alakulására. E problémák megoldásában kap szerepet a tapasztalati folytonosság vizsgálata során feltárt ’ugrás’ jelensége. Azt szeretném megmutatni, hogy a nyelv és tapasztalat előbb említett összjátéka kizárólag akkor jöhet létre, ha a tapasztalatfolyam, illetve annak folytonossága ugrások révén jellemezhető.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás elsősorban ahhoz az európai gondolkodói tradícióhoz kapcsolódik, amely a XX. század elején a fenomenológia keretei között jelent meg. A 60-as évek posztstrukturalista irányzatai mellett e gondolkodásmód látszólag háttérbe szorult, ám a század 80-as éveitől, ’új fenomenológia’ néven ismét előtérbe került. Jelentős francia gondolkodók mellett (M. Henry, J. L. Marion, M. Richir) az új fenomenológia egyik legfontosabb értelmezője éppen a pályáját hazánkban kezdő Tengelyi László volt. Közvetlen tanítványaként én is részben azokból a problémákból indulok ki, amelyek mentén az ő elképzelései alakították tovább az ’új fenomenológia’ elképzeléseit, ám lényegi pontokon eltérek az általa javasolt megoldásoktól. Mindenekelőtt egészen másként értelmezem a tapasztalatainkban felbukkanó ’újdonság’ fogalmát. Ez a fogalom Tengelyi számára már az Erfahrung und Ausdruck megírása idején központi jelentőségű volt, s ezt a súlyát egészen az utolsó művekig megőrizte. Én magam a nem-jól fundált sokaság nem-kanti jellegű (halmazelméleti eredetű) fogalmára támaszkodva e fogalmat – a transzcendentális filozófia egész fogalmával együtt – egészen másként értelmezem, mint Tengelyi. A kiindulópontomból adódóan a tapasztalat fogalmát nem alapozom semmilyen végső fundamentumra, s így végső soron az a priori transzcendentális feltétel kanti jellegű fogalmát is elvetem. A jelen projekt során megírandó mű világossá teszi, hogy a kiindulópontok ilyen különbségéből milyen egyéb alapvető eltérések adódnak a nyelvnek a tapasztalati genezisben vagy például a végtelennek a megismerésben betöltött szerepére vonatkozóan. Megmutatom, hogy a nem-jól fundáltság alapjainál található kölcsönös függés jelensége nem csupán olyan nyelvi problémák megvilágítása során játszik szerepet, mint például a nevek és az indexikus kifejezések referenciája, hanem meghatározza nyelv és tapasztalat kapcsolatát is. A kutatás szoros kapcsolatban áll Tengelyi más tanítványainak munkáival, mint például Alexander Schnell vagy Inga Römer kutatásaival Wuppertalban, illetve Grenoble-ban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás során megírásra kerülő monográfia és a cikkek az európai filozófiai tradíció úgynevezett fenomenológiai irányzatának kortárs problémáiból indulnak ki, de bizonyos pontokon kapcsolódnak a fenomenológiával párhuzamosan kibontakozó másik nagy filozófiai irányzathoz, az úgynevezett analitikus filozófiához is. Míg a fenomenológia középpontjában a tapasztalat elemzése áll, az analitikus filozófia alapkérdései a nyelv problémáihoz kapcsolódnak. A fenomenológiai kutatások fókuszába napjainkban egyre inkább az a kérdés kerül, hogy miként írható le a tapasztalatainkban fellépő újdonság keletkezésének élménye. A probléma természetesen szoros kapcsolatban áll a fenomenológiával egy időben önállósuló pszichológia számos kérdésével. Többek között e problémacsoport egy új megközelítését nyújtottam a fél éve Idő és folytonosság címen megjelent monográfiámban. A jelen kutatás ennek az elképzelésnek bontja ki további következményit. Itt már elsősorban annak részleteit vizsgálom, hogy milyen szerepe van a tapasztalat alakulásában és a tapasztalati újdonság genezisében a nyelvnek, és mi teszi lehetővé a két terület kölcsönhatását. Ehhez mindenekelőtt a tapasztalati és a nyelvi referencia és a jelentés problémáinak összefüggéseit vizsgálom. A két szféra együttműködését biztosító struktúrát egy a modern halmazelméletből átvett elképzelésnek, a nem-jól fundált halmazok elméletének megfelelően írom le. A projektben vizsgált problémák szerves folytatását jelentik a Magyarországon Tengelyi László által megkezdett, a tanítványai által továbbvitt, tehát sajátosan magyar gyökerekkel rendelkező, ám nemzetközi jelentőséggel is bíró kutatásnak.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In this three-year-long project my main aim is to write a monograph in English, which would be the continuation of my recently published book (Idő és folytonosság, L’Hramattan, 2017). I will also publish at least three articles in international journals on problems I address in the light of the new conception worked out in my book. In Time and Continuity I elaborated a phenomenological theory of the continuity of experience, which means that I primarily focused on the experiential stream itself. Thus neither the intentional relatedness of this stream nor any language-related problem played an essential role in the train of thought. This means that I did not discuss the problems of meaning (or of noema) in any of its forms. In the present project however, I would apply the conception worked out in my book precisely to this field, and I will elaborate on the relation of language and experience. I will demonstrate how the so-called ‘non-well founded’ scheme that I worked out during the analysis of the experiential stream can be successfully applied to problems related to the linguistic form of the concept of meaning. At the same time, I will also show how the scheme sheds some light on the relation between the two discussed spheres as well. Although my starting point is phenomenological, I will also take into account the relevant contributions of the analytical tradition. In the latter respect I can rely on my background in mathematics, on some of my previous publications in this field and on years of experience in teaching not only phenomenology, but also logic and the philosophy of language.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The major problem of my research is to determine how the phenomenological structure of language is related to the relevant structure of experience. In a further step I intend to show that for the understanding of his relation it is essential to realise that this common structure can be conceived of only in a non-well-founded hierarchy. As in my previous work, in which I focused on experience, the key concepts of the investigations were, on the one hand, the ‘genesis of something new’ in experience and, on the other, the ‘continuity’ of the experiential stream, these concepts will serve as guidelines for the present project as well. In scrutinising some traditional problems of the philosophy of language, I focus mainly on the a priori or philosophical aspects of the ‘genetic’ question: what role language has in the evolution of our experiences and vice versa: how experience has an effect on the genesis of language. It is at this point where the notion of ‘hitch’ or ‘cut’, worked out in detail in my previously mentioned book, plays an important role. My main aim is to show that the previously analysed cooperation between language and experience is only possible on the presupposition that the continuity of the experiential stream is characterised by such ‘cuts’.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research contributes to the European philosophical tradition initiated by phenomenology at the beginning of the 20th century. Though in the sixties this movement became somewhat marginal and were forced into the background by structuralism and later by post-structuralism, from the eighties it regained its old significance under the heading of ‘new phenomenology’. Beside the leading French phenomenologists (M. Henry, J. L. Marion, M. Richir) one of the important figures of this movement was László Tengelyi, who started his career in Hungary. As one of his former students I focus on many problems that were also in the centre of his thinking, though on essential points I depart from the solutions he suggests. First of all I reinterpret the notion of ‘experiential novelty’, which was one of Tengelyi’s central notions even in the time of Erfahrung und Ausdruck. In the interpretation of this important notion I myself use a non-Kantian concept – that of the non-well founded multiplicity. Because of this initial difference, my views – and even my conception of transcendental philosophy – differ essentially from Tengelyi’s. I do not base the experiential stream on an ultimate foundation in any of its forms, and I avoid using the notion of a priori transcendental condition as well. The present project will show how these basic differences lead to a new view about the relation between language and experience, about the role of the infinite in the interpretation of experience, and about the role of the Hegelian dialectic in the mutually dependent evolution of language and experience. I will show that phenomenon of mutual dependency, that leads to the conception of the non-well-founded structure of experience, is not only useful in the clarification of the linguistic problems of reference (for instance, that of the reference of names and idexical expressions), but determines the relation between language and experience as well. The research is closely related to the research of some of Tengelyi’s former students and colleges, like Inga Römer’s work in Grenoble or Alexander Schnell’s in Wuppertal.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

In the framework of the project I write a book and some articles which focus on the major questions of contemporary phenomenology. Some aspects of the work are also related to the so called analytic tradition, which is the second major movement of the 20th century European philosophy. While the central problems of phenomenology are related to experience, those of the analytic tradition were originally connected to language. In our days the emphasis of the phenomenological research seems to be shifted towards the problem: how can anything new appear in the experiential stream. The phenomenological analysis of the genesis of experiential novelty is naturally in close connection with the emergence of certain fields of psychology (e.g. Gestalt theory, Developmental psychology etc), that appeared more or less parallel to phenomenology. In the present project however, I elaborate on further consequences of this train of thought. Here I concentrate on the questions: what role does language play in the appearance of the experiential novelty, and what is it that makes the interrelation of language and experience possible? I investigate such questions as the problems of linguistic and experiential meaning and their relation to questions of reference. I describe the cooperation of language and experience according to a structure which I call ‘non-well founded’, since for this task I use a model borrowed from the so called non-well founded set theory. With the whole project I join the phenomenological tradition started in Hungary by László Tengelyi and continued by some of his former students, thus the project is deeply rooted in a specifically Hungarian tradition.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás eredményeként megírtam egy monográfiát, melynek első részében Tengelyi László életművét értelmezem. A második részében továbbgondolom a Tengelyi által is képviselt új-fenomenológia kísérletét arra, hogy a keletkezés fogalmából kiindulva a fenomenológia egy új „normálalakját” dolgozza ki. A kísérlet középpontjában egyrészt a végtelen egy speciális, Georg Cantor által kidolgozott fogalma, másrészt a progresszió egy általam kidolgozott új fogalma áll. Ennek révén kapcsolatot tudok teremteni a tapasztalat általam korábban kialakított elmélete és a nyelv egy később részletesebben is kidolgozandó felfogása között. A kutatás során részt vettem 2 nemzetközi és 2 hazai konferencián, két külföldi tanulmányutat tettem Német-, illetve Franciaországba, ahol meghívott előadóként tartottam 2 angol nyelvű előadást is. Publikáltam 2 angol és 4 magyar nyelvű tanulmányt és elkészültem még két angol nyelvű és egy magyar tanulmánnyal (ezek még publikálás előtt állnak). A Konstanzi Egyetemen a progresszió fogalmáról tartott előadásom nyomán Prof. Leon Horsten javasolta, hogy támogatásával pályázzak meg egy Humbold ösztöndíjat, amelynek során az általa vezetett halmazelméleti kutatócsoportban együtt dolgoznánk egy végtelenről szóló monográfia megírásán (ennek elbírálása még folyamatban van). A Grenoble-i Egyetemen tartott előadásom alapján Prof. Inga Römer felkért, hogy az előadás szövegéből írjak tanulmányt az általa is szerkesztett Phänomenologische Forschungen c. folyóirat számára.
Results in English
As a major result of the research I wrote a monograph, the first part of which is an interpretation of László Tengelyi's works. In the second part I join the attempt of the so-called new-phenomenology – of which Tengelyi himself was a major figure – to develop a new 'normal-form’ of phenomenology based on the notion of genesis. At the heart of this work there is, on the one hand, a special notion of infinity, suggested by Georg Cantor, and, on the one hand, a new notion of progression worked out by myself. In this part my aim was also to forge a link between the theory of experience that I have developed in my previous book and a conception of language that I intend to elaborate on only in a later work. In the course of my research I have participated 2 international and 2 national conferences, I have made two study trips to Germany and France where I have also given 2 lectures in English. I have published 2 papers in English and 4 papers in Hungarian and have completed two more papers in English and one in Hungarian (these are still to be published). Following my presentation at the University of Konstanz, Prof. Leon Horsten suggested that I apply for a Humbold Felloship to work on a monograph on infinity in a research group on set theory that he leads (there is still no decision). Prof. Inga Römer invited me to write a paper based on the text of my lecture at the University of Grenoble for the journal Phänomenologische Forschungen (she is one of the editors).
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=129126
Decision
Yes





 

List of publications

 
Komorjai László: Phenology as descriptive psychology,, Describing the Unconscious. Phenomenological Perspectives on the Subject of Psychoanalysis,(Cristian Bodea, Delia Popa Zeta Books,pp. 203-221., 2020
Komorjai László: Normative Rationality, Anthology of Philosophical Studies, VOL. 14. Athens Institute for Education and Research, Athens, pp 95-107., 2020
Komorjai László: A filozófia mint sorsesemény (Tengelyi László és a kortárs fenomenológia), Pannonhalmi szemle 2020 XXVIII/2 77-90., 2020
Komorjai László: 'Válaszaim' Magyar Filozófiai Szemle 2021/1, 218-231. o., Magyar Filozófiai Szemle 2021/1, 218-231. o., 2021
Komorjai László: 'A tapasztalt idő komplexitása', Kolozsváron jelenik meg egy gyűjteményes kötetben. A korrektúrafordulón már túl van a kötet., 2021
Komorjai László: Phenomenology as descriptive psychology, Describing the Unconscious. Phenomenological Perspectives on the Subject of Psychoanalysis,Zeta Books , Bucharest, pp 203-220, 2019
Komorjai László: A metafizika és a végtelen, Élettörténet, sorsesemény, önazonosság: Tanulmányok Tengelyi László emlékéreL’ Harmattan-Könyvpont Kiadó, Budapest 2019 70-88., 2019




Back »