Parenting after divorce  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
131671
Type PD
Principal investigator Pilinszki, Attila
Title in Hungarian Szülőség válás után
Title in English Parenting after divorce
Keywords in Hungarian válás, szülői együttműködés, családi kapcsolatok, diádikus vizsgálat
Keywords in English divorce, parental cooperation, family relationships, dyadic research
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Sociology
Panel Society
Department or equivalent Mentálhigiéné Intézet (Semmelweis University)
Starting date 2019-12-01
Closing date 2022-11-30
Funding (in million HUF) 22.632
FTE (full time equivalent) 2.40
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A válás, a kapcsolatbomlás más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is a lakosság jelentős részét érintő kérdések közé tartozik. 2016-ban a teljes válási arányszám 42% volt és a válások 55%-ában volt érintett legalább egy közös kiskorú gyermek. Az élettársi kapcsolatok felbomlása és az abban született, a kapcsolatbomlásban érintett gyermekekre vonatkozó adatok a statisztikákban nem jelennek meg. A kapcsolatbomlás összetettségét és az operacionalizálás lehetőségeit figyelembe véve a kutatás során válás alatt a házasság vagy élettársi kapcsolat felbontását értem, amennyiben a felek mindketten lezártnak tekintik kapcsolatukat.
A válás témájára vonatkozó hazai vizsgálatok jellemzően a válás makrotársadalmi és kapcsolati okaira terjednek ki, a válás folyamatának és a válás következményeinek kutatása hiányterületnek tekinthető. Kutatásomban ezért a kapcsolatbomlást követő időszakra fókuszálok. A kutatás célja azon szülők és gyermekeinek jellemzőinek, valamint a szülők kapcsolatának, együttműködésének vizsgálata, akik az elmúlt öt évben váltak el/költöztek külön. A kutatás fő kérdései a válás utáni szülőség különböző aspektusaira, valamint a szülők közötti diádikus mintázatokra vonatkoznak.
A kutatás során a témáról kvalitatív és kvantitatív módszerekkel gyűjtünk adatokat. Narratív diádikus interjúk (N=20 diád) keretében válástörténeteken keresztül tárjuk fel a párkapcsolat felbomlásának folyamatát és válás utáni szülőség mintázatait. A standard diádikus kérdőíves adatfelvétel (N=120 diád) során többek között vizsgáljuk a szülőséggel kapcsolatos tapasztalatok és a szülők, gyerekek jóllétének összefüggéseit, a felek közötti konfliktusok alakulását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás során a válás utáni szülőség különböző aspektusait vizsgáljuk. Egyrészt felmérésre kerül, hogy a szülők együttműködésének milyen típusai jelennek meg, azaz milyen szülői profilok írhatók le. Feltételezzük, hogy a Lamela és munkatársai (2016) által leírt profilokon (konfliktusos szülőség, egymást aláásó szülőség, együttműködő szülőség) túl megjelenik egy passzív, eltávolodó szülői magatartás is. Fontos kérdés, hogy ezek a szülői profilok milyen összefüggést mutatnak a különböző szocio-ökonómiai háttérváltozókkal, különös tekintettel a korábbi párkapcsolati formára. Különös figyelmet szentelünk a válási folyamat és a konfliktusok témájának, melyek nagymértékben hozzájárulnak a válást követő szülői működés sajátosságaihoz. Vizsgáljuk tehát, hogy milyen kapcsolati és strukturális tényezők mutatnak összefüggést a válás utáni szülőséggel.
Az elemzésben nagy hangsúlyt helyezünk a diádikus jellemzőkre, így vizsgáljuk, hogy mennyire látják hasonlóan/különbözően a felek a szülői működésüket. Feltárásra kerül továbbá, hogy az aktor- és partnerhatás egymáshoz való viszonya alapján milyen diádikus modell (aktor-orientált, partner-orientált vagy pár-orientált) jellemzi leginkább a szülőség összefüggését más változókkal.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A válásban érintett személyek (felnőttek és gyermekek) száma önmagában is jelzi a kérdés társadalmi fontosságát. A válást követő időszak a hazai kutatásokban érintőlegesen jelenik csak meg, ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy nagyobb tudományos figyelmet kapjon.
A kutatás erőssége – hazai és nemzetközi téren egyaránt – a diádikus megközelítés, mely az interjús és a kérdőíves vizsgálat során is kulcsfontosságú szerepet kap. A családi kapcsolatok – különösen a konfliktusos kapcsolatok – vizsgálatánál kiemelten fontos, hogy a kutatási módszertan reflektáljon a vizsgált jelenség komplexitására. A diádikus megközelítés lehetőséget ad, hogy az érintett felek jellemzői, véleményei, attitűdjei és ezek kapcsolata is elemzésre kerüljön.
A kutatás során több, a válás kutatása során alkalmazható mérőeszköz kerül adaptálásra, illetve fejlesztésre, melyek segítséget nyújtanak a kérdéskör későbbi hazai vizsgálatához.
A válás folyamatának és a válás utáni szülőségnek a vizsgálata hozzájárul az érintett családokra vonatkozó ismereteink bővüléséhez, valamint fontos elméleti hátteret jelent a családokkal foglalkozó különböző szakemberek (jogászok, szociális munkások, pszichológusok, mediátorok) munkájához.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Minden negyedik házasság válással végződik, az élettársi kapcsolatok pedig még ennél is bomlékonyabbak. A válást követően kulcsfontosságú kérdés, hogy a kapcsolatból született gyermek(ek) érdekében a szülői működés és együttműködés kialakításra kerüljön, hiszen mind a szülők mind a gyermek(ek) jólléte összefügg a válást követően kialakított szülői gyakorlattal.
A válást követő időszakot vizsgálva azzal a fő kérdéssel foglalkozunk, hogy mi segíti, illetve nehezíti a szülők pozitív együttműködését. Arra is kitérünk, hogy milyen konfliktusok jelennek meg a válási folyamat során és ezek milyen esetekben feloldhatók, mikor nem.
Az interjúk során a megkérdezettek saját válásuk történetét mesélik el, amiből kibontakozik a szülői szerepek és feladatok személyes megélése, valamint képet kapunk ezek átalakulásáról. A kérdőíves felmérés célja bemutatni a szülői együttműködés sajátosságait és egyéb tényezőkkel való összefüggéseit.
A kutatás különlegessége, hogy mindkét szülőt megkérdezzük az egymással és gyermekükkel való kapcsolatukról, a válás folyamatáról és annak szubjektív megéléséről. Így képet kaphatunk a szülők kapcsolatának komplexitásáról, ami segít a konstruktív szülői gyakorlat kialakításában.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The issue of divorce and separation affects a large part the population in Hungary as well as in other European countries. In 2016, the total divorce rate was 42% and 55% of the divorces involved at least one minor child. The dissolution of cohabitation and data on children involved in relationship dissolution from the cohabitations do not appear in statistics. Taking into account the complexity of relationship breakdown and the possibilities of operationalization, in this research I define divorce as the dissolution of a marriage or cohabitation, if the parties both consider their relationship closed.
Domestic research typically refers to the macro-social and relationship-related determinants of divorce, while the process of divorce and the consequences of divorce, can be considered a less studied topic in Hungary. Therefore, in my research I focus on the period after the breakdown of the relationship. The aim of the research is to examine the characteristics of parents and their children, as well as the relationship and cooperation of parents who have divorced/separated in the last five years. The main questions of the research are about the different aspects of post-divorce parenting and the dyadic patterns between parents.
We collect data with qualitative and quantitative methods as well. Narrative dyadic interviews (N = 20 dyads) reveal the process of dissolution and post-divorce patterns through divorce stories. During the standard dyadic questionnaire survey (N = 120 dyads) we examine the relationship between experience of parenting and the well-being of parents and children, and the development of conflicts between the parties.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In the research we examine different aspects of post-divorce parenting. On the one hand, it is assessed what types of parental co-operation appear, which parental profiles can be described. We assume that in addition to the profiles described in Lamela et al.’s study (high-conflict parenting, undermining parenting, collaborative parenting), there is also the passive, distant parental behaviour. An important question is how these parental profiles correlate with the different socio-economic background variables, especially with regard to the former form of relationship. We pay special attention to the subject of the process of divorce and conflict, which greatly contribute to the specificities of parental functioning after the divorce. So, we examine which relationship-related and structural factors are related to post-divorce parenting.
In the analysis, we pay attention to the dyadic characteristics so I examine how do the parties see the parental functioning similarly/differently. It will also be explored which dyadic model (actor-oriented, partner-oriented or pair-oriented) characterizes the relationship of parenting with other variables.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The number of individuals (adults and children) involved in divorce in itself indicates the social importance of the issue. The post-divorce period appears tangentially in domestic research, so I find it extremely important to direct more scientific attention to this issue.
The strength of the research - both nationally and internationally - is the dyadic approach, which plays a key role in interviews and questionnaires as well. When examining family relationships - especially conflict relationships - it is crucial that the research methodology should reflect the complexity of the phenomenon studied. The dyadic approach provides an opportunity to analyse the characteristics, opinions, attitudes of the parties involved, and the correlation of these.
In the research project several measures will be adapted and developed, which will help to investigate the issue later in Hungary.

The research on the process of divorce and post-divorce parenting contributes to the expansion of our knowledge of the families concerned, as well as provides an important theoretical background for the work of different professionals (lawyers, social workers, psychologists, mediators) dealing with families.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Every fourth marriage ends in divorce, and cohabitation is even more fragile. After the divorce the key issue is that parental activity and cooperation should be developed in the interest of the child(ren), as the well-being of both the parents and the child(ren) is related to the parental practice after the divorce.
Examining the post-divorce period, we will address the main question of what helps and makes it harder for parents to cooperate positively. We also discuss which conflicts occur during the divorce process and in which cases they can be resolved when they cannot.
During the interviews, the interviewees tell the story of their own divorce, from which the personal experience of parental roles and tasks unfolds. The purpose of the survey is to present the peculiarities of parental cooperation, the association between parenting and other factors. The specialty of the research is to ask both parents about their relationship with each other and with their children, about the process of divorce and its subjective experience. Thus, we can get an idea of the complexity of the parents' relationship that will help to build constructive parental practices.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A projekt időszakában több módszerrel (kérdőív, interjú, fókuszcsoport) végeztünk kutatást a válás utáni közös szülőséggel kapcsolatos tapasztalatok megismerése érdekében elvált/különvált szülők és szakemberek körében. Eredményeink alapján elmondható, hogy a válási folyamat szubjektív hosszúsága és nehézsége meghatározó a válás utáni közös szülőség szempontjából. Bár a konfliktusok általában csökkenek a válást követő években, azoknál a családoknál, ahol hosszabb ideig jellemző a konfliktusos szülői kapcsolat egyaránt alacsonyabb a szülők és gyermekek jólléte is. A kérdőívet kitöltő szülők közel negyede (24%) váltott gondoskodásban neveli gyermekét. A váltott gondoskodás összefüggést mutat a közös szülőséggel (+), a konstruktív konfliktuskezeléssel (+), a gyermekek érzelmi tüneteivel (-), a gyermekek kiegyensúlyozottságával (+) és a szülők jóllétével (+) is. A kutatás eredményei alapján fontosnak tartjuk, hogy a válófélben lévő és elvált családok segítséget kapjanak a kapcsolat felbomlásával járó veszteségek feldolgozásában és a válás utáni új egyensúlyi állapot kialakításában. Kiemelt jelentőségű ezért minden intervenció (mediáció, terápia), ami ezt a folyamattámogatást célozza. Javasoljuk, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodva a válás során a szülőknek lehetőségük legyen az új életszakaszra felkészítő, közös szülőségre fókuszáló tréningen való részvételre. Szükséges ezért a tréning hazai viszonyokhoz való adaptálása és rendszerszintű implementációja.
Results in English
In this project, we conducted research using several methods (questionnaire, interview, focus group) to find out about the experiences of coparenting after divorce among divorced/separated parents and professionals. Our results suggest that the subjective length and difficulty of the divorce process are determinants of post-divorce coparenting. Although conflict tends to decrease in the years following the divorce, families with longer periods of conflictual coparenting have lower well-being of both parents and children. Nearly a quarter (24%) of parents who completed the questionnaire are raising their children in joint physical custody. Joint physical custody is also associated with coparenting (+), constructive conflict resolution (+), children's emotional symptoms (-), children's balance (+), and parents' well-being (+). Based on the results of this research, divorced and separated families must receive help in dealing with the losses associated with the breakdown of the relationship and in finding a new state of equilibrium after divorce. Therefore, any intervention (mediation, therapy) that aims to support this process has particular importance. It is recommended that, in line with international practice, parents should be offered to participate in training during the divorce process, focusing on coparenting and preparing for the new phase of life. It is therefore necessary to adapt the training to the domestic context and to implement it on a systemic level.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=131671
Decision
Yes





 

List of publications

 
Pilinszki Attila, Gyetvai Anna: Babaszoba diádikus megközelítésben - Párkapcsolati minőség és közös szülőség, 21. századi babaszoba. Egyéni, családi és tágabb környezeti tényezők a kora gyermekkori lelki egészség hátterében – feltáró kutatás : Elméleti háttér, módszertan, társada, 2021
Pilinszki Attila, Gyetvai Anna: Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés, Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 22(3), 1-32., 2021
Pilinszki Attila: Diádikus megközelítés a szociális munka kutatásokban, A szociális munka elmélete és gyakorlata 7. kötet - Tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában II. (pp. 24-37), 2021
Pilinszki Attila: A mediáció, mint családvédelmi eszköz – Közös szülőség a válás után, Konferencia Európa jövőjéről, a mediáció jövőjéről – Alternatívák a jogi megoldások mellett, a családok védelme párbeszéddel, 2021
Pilinszki Attila, Gyetvai Anna: Ami elválaszt, és ami összeköt - Elvált családok, közös szülőség válás után, Bátki Anna, M. Ribiczey Nóra (Eds.), Családhatározó - A sokszínűség pszichológiája (pp. 55-76). Open Books., 2021
Pilinszki Attila, Watfa Zsüli: A válás folyamata és a mediáció, Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat 33 (1) 56-73., 2022
Pilinszki Attila: Gyermekközpontú válás – kihívások és lehetőségek, Máltai Tanulmányok 4(3) 57-69., 2022
Pilinszki Attila, Bata Erzsébet, Gervai Judit, Gyetvai Anna, Danis Ildikó: Coparenting Relationship Scale (CRS): Validation and Psychometric Properties of the Hungarian Version, Journal of Family Social Work (közlésre benyújtva), 2023
Pilinszki Attila, Bata Erzsébet, Gyetvai Anna, Watfa Zsüli, Danis Ildikó: The relationship of coparenting after divorce with conflict frequency and conflict resolution: a cross-sectional study, 20th Conference of the European Divorce Network. Brno 2022.10.13-15., 2022
Pilinszki Attila, Danis Ildikó: A közös szülőség diádikus mintázatai együttélő és elvált párok körében, Kohorsz ’18 – Kora Gyermekkor Konferencia KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2022. szeptember 21., 2022
Pilinszki Attila, Gyetvai Anna: Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés (benyújtott), Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 2021




Back »