 |
Klímaadaptáció és városi fenntarthatóság időbeli és térbeli összefüggéseinek elemzése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
137595 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Buzási Attila |
| magyar cím |
Klímaadaptáció és városi fenntarthatóság időbeli és térbeli összefüggéseinek elemzése |
| Angol cím |
Spatiotemporal analysis of climate adaptation and urban sustainability |
| magyar kulcsszavak |
klímaadaptáció; városi fenntarthatóság; indikátor; térbeli mintázatok |
| angol kulcsszavak |
climate adaptation; urban sustainability; indicator; spatial patterns |
| megadott besorolás |
| Regionális tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 90 % | | Ortelius tudományág: Regionális kultúrák | | Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Városfejlesztés |
|
| zsűri |
Komplex tértudományok |
| Kutatóhely |
Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) |
| résztvevők |
Hortay Olivér
Janky Béla
|
| projekt kezdete |
2021-09-01 |
| projekt vége |
2024-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
22.037 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A városi fenntarthatóság és a klímaadaptációs kapacitás időbeli és térbeli elemzésének célja feltárni a hazai nagyvárosok példáján keresztül azokat a regionális mintázatokat, illetve folyamatokat, melyek a hazai városkutatások területén jelenleg még fehér foltnak számítanak. A nemzetközi szakirodalomban az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapott a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás helyi szintű értelmezése és kvantitatív elemzése, melyet jelen kutatás során kiegészít a városi fenntarthatóság értékelése, valamint az összefüggések stratégiaalapú, kvalitatív analízise is. A kutatás kvantitatív pillérét a klímaadaptációs oldalról a hőhullámokkal szembeni sérülékenység társadalmi-gazdasági és éghajlati adatokkal történő ismertetése, a területhasználat változás, felszíni hőmérséklet és vegetáció térbeli és időbeli összefüggései matematikai-statisztikai módszerek alapján történő feltárása, valamint a sérülékenység előrejelzése adja, melyhez a 2022-es népszámlálási adatok és a korábban feltárt területhasználati anomáliák adnak alapot. A kutatás kvalitatív elemzési oldalán az újonnan kialakítandó integrált településfejlesztési stratégiák és a meglévő települési klímastratégiák lock-in elemzése található, melyet kiegészítve a hőhullámokkal szembeni sérülékenység korábban feltárt mintázataival, egy komplex értelmezési rendszert kaphatunk. A lock-inek, vagy más néven beágyazódások értékelése eddig a mitigációs beavatkozásoknál játszottak nagy szerepet a városkutatások és stratégiaalkotás területén, azonban a fenntarthatóság és a klímaadaptáció sajátos kapcsolatrendszerét tekintve egy új elemzési lehetőséget teremt a hazai és a nemzetközi tudományos közösségben.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy melyek azok a regionális mintázatok, amelyek a 100.000 fős népességet meghaladó vagy azt megközelítő magyar városok (Budapest, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Kecskemét és Székesfehérvár) esetében felrajzolhatók a városi fenntarthatóság, valamint a klímaadaptációs kapacitás időbeli elemzését tekintve. A kutatás módszertani alapjai megtalálhatók a kutatásban részt vevők korábbi publikációi között, így a rendelkezésre álló környezeti, gazdasági és társadalmi adatok alapján a kitűzött cél teljesíthető. A kutatási első hipotézise, hogy széles körben elérhető statisztikai, illetve felszínborítási és területhasználati, valamint éghajlati adatokra támaszkodva a hazai nagyvárosok összehasonlító fenntarthatósági és hőhullámokkal szembeni klímaadaptációs elemzése megvalósítható. Napjainkban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást sokszor a fenntarthatósággal szinte egyenértékűként kezelik, azonban a vezető kutató korábbi publikációi alapján látható, hogy ebben az esetben inkább hierarchikus viszonyt kell feltételeznünk, amely értelmében a klímaadaptáció a magasabb szintű fenntarthatóság egy speciális, horizontális dimenziójaként értelmezendő. A kutatás második hipotézise szerint a városi fenntarthatóság, valamint a hőhullámokkal szembeni sérülékenység és klímaadaptációs potenciál alapvetően hasonló regionális mintázattal bír hazánkban, azonban a városfejlesztési stratégiák lock-in elemzése területén nagyobb fokú térbeli heterogenitás feltételezhető.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A városi fenntarthatóság indikátorokkal történő értékelése az utóbbi évtized egyik legaktívabban kutatott területe a nemzetközi szakirodalomban, azonban a hazai esettanulmányokból és publikációkból gyakran hiányoznak ezek az elemzések, nem beszélve a különböző települések összehasonlító értékeléséről. Habár különböző városok egy indikátorkészlettel történő elemzése mindig rejteget bizonytalanságokat és esetleg figyelmen kívül hagyott helyi jellegzetességeket, mégis kijelenthető, hogy a regionális összefüggések ilyetén interpretációja hozzájárul a hazai és a nemzetközi szakirodalom bővítéséhez. A klímaadaptációs potenciállal kapcsolatos városi szintű vizsgálatok jelenleg csak a nemzetközi szakirodalomban érhetők el, melyek közül a hazai városokra fókuszáló kutatások száma igencsak limitált. A megvalósult elemzések jellemzően egy nagyon szűk problémakörre fókuszálnak és ritkán vegyítik a társadalmi-gazdasági, éghajlati és területhasználati adatokat. Megállapítható tehát, hogy a kutatás központi témájaként megjelenő városi klímaadaptációs potenciál a városkutatások egyik legújabb területének számít, különös tekintettel a regionális összefüggések feltárására. Mivel az elemzések csak egy szűk tématerületet érintenek, ezért különösen szelektívek a felhasznált indikátorokra vonatkozóan, ám jelen kutatásban kifejezett cél a széles körben elérhető statisztikai és kapcsolódó területhasználati adatok szinkronizálása egy egységes számítási módszertan kidolgozása érdekében. A tervezett kutatás kvantitatív elemzéseiben tehát egy olyan interdiszciplináris terület időbeli és térbeli elemzése áll a középpontban, melynek külön-külön egyes elemei is jelentős tudományos potenciállal bírnak, azonban ezek szintetizálása szinte teljesen hiányzik a szakirodalomból. A kutatás másik pillérét adó stratégiaalapú kvalitatív elemzés az esetleges beágyazódások és kényszerpályák együttes értékelésével olyan tudományos eredménnyel kecsegtet, amely kiemelt gyakorlati hasznosulási lehetőséggel bír. A városi fenntarthatóság és klímaadaptáció stratégiai szintű, parallel elemzése csökkenti a fenntarthatósági vagy éppen a klímaadaptációs célokkal ellentétes városfejlesztési beavatkozások számát.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A fenntartható fejlődés helyi megjelenésének mérhetőségével kapcsolatban a városi fenntarthatóság elemzése az utóbbi tíz év egyik legaktívabban kutatott tudományterület a regionális tudományokon belül. A kutatás egyik kiemelt célja a hazai nagyvárosok fenntarthatóságának elemzése széles körben elérhető statisztikai adatok alkalmazásával, majd ezen eredmények térbeli és időbeli összehasonlítása. A fenntartható fejlődés mellett korunk egyik legtöbbet hivatkozott kihívása a klímaváltozás által kiváltott negatív hatások csökkentése, melyet a tudományban alkalmazkodásnak, vagy más szóval klímaadaptációnak neveznek. Mivel a városok magas népsűrűséggel, sűrűn beépített területekkel és kiemelt gazdasági erővel bírnak, így ideális terepei a klímaadaptációs vizsgálatoknak. Jelen kutatás során a korábban megismert statisztikai adatok olyan műholdas felvételek elemzésével kerülnek kiegészítésre, melyek alapján tiszta képet kaphatunk a hazai nagyvárosok területhasználati és felszínhőmérsékleti változásairól, melyek alapvetően befolyásolják a hőhullámokkal szembeni alkalmazkodási képesség helyi mértékét és lehetőségeit. A szűken vett adatelemzés mellett minőségi, azaz kvalitatív értékelés is szerepel a célkitűzések között, melynek tárgya a kiválasztott városok fejlesztési- és klímastratégiái. A célzott stratégiaelemzés célja egy olyan módszertan kidolgozása, mellyel a jövőben sikeresen lehet azonosítani azokat a városfejlesztési beavatkozásokat, melyek tovagyűrűző és gyakran csak közvetett hatásokkal járnak, így ásva alá a fenntarthatósági vagy klímaadaptációs célokat.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The spatiotemporal analysis of urban sustainability and climate adaptation capacity reveals those regional patterns and processes through Hungarian cities, which can still be defined as white spots in current urban researches. In recent years, the local interpretation and quantitative analysis of adaptation to climate change have become increasingly important in the literature, complemented by assessing urban sustainability and the strategy-based, qualitative analysis of the relationships during this research. Three components represent the research's quantitative pillar from the climate adaptation side: the first component is the vulnerability to heat waves, assessing socio-economic and climate data. The second pillar explores the spatiotemporal relationships between land-use change, surface temperature, and vegetation patterns by applying mathematical-statistical methods. Finally, the third component is the vulnerability forecast based on the 2022 census data and previously uncovered land use anomalies. On the qualitative analysis side of the research, there is a lock-in analysis of the newly developed integrated urban development strategies and the currently existing local climate strategies, which, supplemented with the previously explored patterns of vulnerability to heat waves, can provide a complex interpretation system. The evaluation of lock-ins has so far played a significant role in mitigation interventions in current urban studies and strategy making. However, the specific relationship between sustainability and climate adaptation creates a new analytical domain in the Hungarian and international scientific community.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the present research proposal is related to the regional patterns drawn in the case of the Hungarian cities with a population exceeding 100,000 or approaching it and the climate adaptation capacity analysis over time. The examined cities are Budapest, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Kecskemét, and Székesfehérvár. The methodological basis of the projected research process can be found in the participants’ previous publications. Based on the available environmental, economic, and social data, the set goal seems to be achievable. According to the first hypothesis, the spatiotemporal analysis of urban sustainability and heatwave-related adaptive capacity can be conducted by using a set of indicators based on publicly available datasets that may reveal a spatially homogenous pattern. Nowadays, adaptation to climate change is often treated almost as equivalent to sustainability. Still, previous publications by the principal investigator suggest that in this case, we should assume a more hierarchical relationship; consequently, climate adaptation should be interpreted as a particular, horizontal dimension of broader sustainability. According to the second hypothesis of the research, urban sustainability and vulnerability to heat waves and climate adaptation potential have a fundamentally similar regional pattern in Hungary; however, a much significant spatial heterogeneity can be assumed in the field of lock-in analysis urban development strategies.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The indicator-based urban sustainability assessment is one of the most actively studied areas in the international literature in the last decade. However, these analyzes are often lacking from the Hungarian case studies and publications, not to mention the comparative evaluation of different settlements. Although the indicator-based analyses always provide uncertainties and possibly ignored local characteristics, it can be stated that such an interpretation of regional contexts contributes to expanding both Hungarian and international literature. Currently, city-level studies on climate adaptation potential are only available in the international literature since the number of studies focusing on Hungarian cities is limited. The analyses typically focus on a very narrow range of issues and rarely mix socio-economic, climate, and land use data. Thus, it can be stated that the urban adaptive capacity, which appears as a central topic of the present research proposal, is one of the most current areas in urban studies, especially concerning the exploration of regional contexts. As the analyzes cover only a narrow topic area, they are particularly selective for the indicators used; nevertheless, the present research aims to synchronize widely available statistical data and related land use values to develop a unified evaluation methodology. Thus, the quantitative analyses of the planned research focus on the temporal and spatial analysis of an interdisciplinary field, the individual elements that also have significant scientific potential; however, the synthesis of the components almost totally lacks in the literature. The strategy-based qualitative analysis, which provides the second pillar of the research proposal, promises a scientific novelty with a parallel assessment of possible lock-ins and path dependencies from a practice-oriented perspective. The parallel analysis of urban sustainability and climate adaptation may reduce the number of urban development interventions opposite to sustainability or climate adaptation goals.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Regarding the assessment of local-level sustainability, the analysis of urban sustainability is one of the most actively researched areas within the regional studies during the last ten years. One of the main goals of the present research proposal is to analyze the sustainability of Hungarian cities by using widely available statistical data and then comparing these results from a spatiotemporal perspective. In addition to sustainable development, reducing the adverse effects of climate change is one of the most critical challenges, which is called climate adaptation in the literature. Since cities have high population densities, densely built-up areas, and extraordinary economic power, they might be ideal labs for climate adaptation studies. In the present research, the previously collected statistical data are supplemented with the analysis of satellite images, providing a clearer picture of land use and surface temperature changes in Hungarian cities, which fundamentally influence heatwave-related adaptive capacity. In addition to the pure analyses of the data, qualitative assessments are also included in the objectives, referring to urban development and climate strategies of the selected cities. The projected document analysis aims to develop a methodology for successfully identifying such urban development interventions that have spill-over and often indirect effects, thus undermining sustainability or climate adaptation objectives.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
