A képzelet vizsgálata fiktív narratívumok befogadásában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
37445
típus K
Vezető kutató Halász László
magyar cím A képzelet vizsgálata fiktív narratívumok befogadásában
Angol cím A study of imagination in the reception of fictive narratives
zsűri Pszichológia–Pedagógia
Kutatóhely MTA Pszichológiai Kutatóintézet
projekt kezdete 2002-01-01
projekt vége 2005-12-31
aktuális összeg (MFt) 1.980
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Exploráció céljából a képzelet működése lehetséges módjainak és alkalmainak egy listját szerkesztettük meg, hogy lássuk a képzeleti irodalmi fiktív narrativumokban, és a befogadásukban is alapvető prototipikus formáit. A fikcionalitás szintjének különbsége alapján realista, mese-szerű fantasztikus, „komoly” és „szórakoztató” posztmodern fikciókat képviselő szövegkorpuszokat tanulmányoztunk. A kísérleti személyek válaszai szerint a meseszerű fantasztikus főhősük bizonyulnak a leginkább fantázia-eredetű kitalált jellemeknek. Őket követik, sorban, a szókoztató populáris posztmodern alakok, azután a komolyan ironikus posztmodern alakok, majd nagy távolságra, a realisztikus módon ábrázolt hősök. Az előzőekkel ellentétben, amelyekben a fantáziából eredő fikcionalitás változója az uralkodó, az utóbbiakat akiknél a fantázia olyan változói mint ábrándozás, álom, fikció, illuzió, látomás, találékonyság és csoda a legkevésbé jellemzők képzelik el a legelevenebben, és az ő szövegüket hihetőbbnek ítélik meg. (Egyébként, mindegyik szöveget, illetve hőseiket a nők elevenebben képzelik el, mint a férfiak.) Az irodalmiság mértéke és a hős elképzelésének elevensége, vagy fantázia-eredete között nem volt kimutatható kapcsolat. Másszóval, a kísérleti személyeknek nem volt a művészeti érték mérlegeléséhez ahhoz hasonló sztenderdjük, mint a realitás mérlegeléséhez.
kutatási eredmények (angolul)
For exploratory purposes a list of the possible ways and opportunities for the use of imagination was constructed to see the prototypical forms of imagination which were fundamental in literary fictional narratives, and in reception, too. Based on the difference in level of fictionality some representative text corpuses of realistic, tale-like, ''serious'' and ''entertaining'' postmodern fictions were studied from the point of view of imaginary processing. According to the subjects' results the tale-like fantastic protagonists were the most fantasy-derived fictional figures. They were followed, in order, by the entertaining popularised postmodern characters, then the seriously ironical postmodern ones, and then, after a great gap, by the protagonists portrayed in a realistic way. In contrast with the previous ones where the variable of fictionality from fantasy was dominant, the last-mentioned protagonists with whom such prototypical forms of fantasy as day-dreaming, the dream(like), (mere) fictionality, illusion, vision, inventiveness and miracle were less characteristic were more vividly imagined, and their text is judged more believable than any of the other three. (Anyway, each text was more vividly imagined by females than males.) There was no relationship between the degree of literariness and the vividness of imagination of a protagonist, or his or her fictionality derived from fantasy. In other words, the subjects did not have a standard for artistic value that would work like the standard for reality.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/210/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Halász László: A feudi művészetpszichológia – Freud, az író, Gondolat Kiadó, 2002
Halász, László: A comparative study on literary and Freudian text processing., In: Pereira, F. (ed.) Literature and Psychoanalysis. Lisbon, Instituto de Superior Psychologia Aplicada. 3-28, 2002
László Halász: Freud: between arts and science., Tomassoni, R. (ed) La psicologia delle arti oggi. Milano, FrancoAngeli. 189-199, 2002
László Halász; Mike Short; Ágnes Varga: A cross cultural study of fictional and nonfictional text understanding., Poetics 30, 2, 195-219, 2002
László Halász: The naive psychology of imagination., Art and Environment. Takarazuka: IAEA. 491-494, 2002
Halász László: A (művészet)pszichológia freudi kihívása, Czigler, I., Halász, L., Marton, L. M. (eds) Az általánostól a különösig Budapest, Gondolat – MTA Pszichológia Kutatóintézete. 276-301., 2002
Halász László: A freudi és az irodalmi szövegfeldolgozás összehasonlító pszichológiai vizsgálata. Második közlemény., Pszichológia, 22. 1, 23-55, 2002
Halász László: A képzelet ereje., Alföld 53. 8, 71-90., 2002
Halász László: A képzelet működése fiktív narratívumok befogadásában., Pszichológia 23. 3, 229-290., 2003
Halász, László: Gender differences in perception and imagination of works of arts., In: Jo Chiung-Hua Chen and Kvei - Chia Liang (eds.): Culture, Arts and Education. Taipei: IAEA. 174-185, 2005
Halász, László: Categorical recognition ws. processing through imagination in fictional (literary) and nonfictional (historiographical) text understanding., SPIEL, 2002, 21, 1, 122-137.(kiadás késése miatt), 2004
Halász László: A study of the „willing suspension in disbelief” by the way of the reader’s imagination., In: Frois, J. P., P. Andrade, and J. F. Marques (eds.): Arts and Science. Lisboa: IAEA, 449-452., 2004
Halász László: Fantasztikus irodalmi narratívum képzeleti feldolgozása, Pszichológia, 24, 3, 253-281., 2004
Halász László: Freud, a writer of Leonardo., In : Pereira, F. (ed.): Literature and Psychoanalysis. Lisbon : Instituto Superior de Psicologia Aplicada., 2005
Halász, László: Posztmodern irodalmi narratívum képzeleti feldolgozása., Pszichológia, 25, 3 : 267-306., 2005




vissza »