Erdőgazdálkodás a különböző birtoktípusokon a 19. század első felében
Angol cím
Forestry of the different estates in the first half of the 19.th century
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
projekt kezdete
2002-01-01
projekt vége
2005-12-31
aktuális összeg (MFt)
0.764
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
1. számú részjelentés
A kutatás a magyar erdőgazdálkodásban a 19.század elején bekövetkezett forradalmi átalakulást kíséri végig az egyes birtokos szektorokban. Az átalakulás lényege a szabályozott erdőhasználatról, az erdőélésről a korszerű, megtervezett vágásfordulós erdőgazdálkodásra való átállás volt. Az új rendszerben az erdő regenerálódását már nem hagyták a természetre, hanem azt az ember tudatos beavatkozással segítette elő.
A kutatás nagy részét az eredeti levéltári írott és a korabeli német és magyar nyelvű nyomtatott források feltárása tette ki, lévén Magyarországon az erdőgazdálkodás még az agrártörténeten belül is mellőzött, nem művelt témakör. Ebből következően a kutatás során feltárt és felhasznált forrásanyag a gazdaságtörténet írás szempontjából is újdonságot jelent.
Az erdőgazdálkodás átalakítását a Festetics hitbizomány tíz uradalmának a vizsgálatán keresztül mutattam be, egyrészt a kedvező forrásadottságok, másrészt Festetics György arisztokrata földbirtokosnak a magyar gazdaság-és kultúrtörténetben betöltött szerepe, valamint a szerencsés birtokstruktúra miatt, amelynek megfelelőn az egyes uradalmak a Dunántúl valamennyi tájegységét reprezentálják.
Az OTKA anyagi támogatását,- amely a csökkentések előtt 4 évre eredetileg 800 E Ft-ot tett ki,- a vidéki lelőhelyeken lévő források feltárására, / utazás /a feltárt anyag / térképek, fényképek, speciális iratok / másolására, konferencián való részvételre és készletezésre használtam fel.
kutatási eredmények (angolul)
The research project has investigated the revolutionary transformation taking place in Hungarian sylviculture in the early 19th century, according to the different proprietary sectors. The essence of this transformation was a switch-over from regulated forest exploitation to modern planned forest management based on cutting rotation. In the new system, the regeneration of the forest was not left to nature, but it was assisted by conscious human intervention.
Major part of the research work was constituted by exploring archival original, hand-written, and also, German -and Hungarian-language printed sources, considering, that sylviculture is a disregarded field of research in Hungary, even within agrarian historiography. Therefore, the source-material explored and used in the course of the research work has a value of novelty from the aspect of economic history as well.
I represented the transformation of forest management through the examination of ten domains composing the entailed property of the Festetics family. In this choice I was motivated by the richness of source-material available on the one hand, and by the important part played by count György Festetics in Hungarian economic and cultural history on the other, and also by the favourable spatial structure of the property, where the individual estates represent all the regions of Transdanubia.
Magyar Eszter: Felzárkózás és élretörés a festetics hitbizomány erdőgazdálkodásában a 18.-19. század fordulóján, közlésrw elfogadva-- Keszthelyi Helikon Kht 18 szerzői ív és mellékletek, 2006
Magyar Eszter: A keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása / Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején, Századok 5 sz. Bp. 2005 1233-1259 p, 2005
Magyar Eszter: A Festetics Hitbizomány erdőgazdálkodása a Georgikon megalapításának az idején, Erdészettörténeti Közlemények LX. 2003 3-18., 2003
Magyar Eszter: Festetics György erdőgazdálkodási elvei, Elhangzott a Festetics György születésének 250 éves tudományos emlékülésén, közlésre elfogadva Veszprémi Egyetem mezőgazdaság tudományi Kar ''Georgikon Kiskönyvtár' 25000 karakter, 2006
