Közép-Európai Tanulmányok Központja (Teleki László Alapítvány)
résztvevők
Vajda Júlia
projekt kezdete
2002-01-01
projekt vége
2005-12-31
aktuális összeg (MFt)
6.500
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás központjában a tabuállítás- és érintés dinamikus viszonya állt. Mivel az emlékezet „nyelve”, a múlt „tekintete” 1989 után drámaian megváltozott, beszélgetőtársaink számára máig nehézségekbe ütközik a Kádár-korszak integrálása a személyes élettörténetbe.
A kutatás célcsoportját bizonyos etnikai és társadalmi kisebbségek alkották (zsidók, romák, németek, szlovákok és szerbek/horvátok és cigányok, illetve nemesi származásúak és hajláktalanok). Bár e csoportok szociológiai értelemben lényegesen különböznek egymástól, egy dolog mégis összekapcsolja őket: egyikük sem létezett a mai formájában a Kádár-korszakban. Kontrollcsoportként olyan személyeket interjúztunk, akik 1956-ban elhagyták Magyarországot (elsősorban Németország és Ausztria irányába) és csak 1989 után tértek vissza. Az általuk „elképzelt” szocializmus képe, mely aztán a rendszerváltás után a poszt-szocialista realitásokkal szembesül, alkotta a másik horizontját a kutatásnak.
A kutatás megkísérelte ötvözni a biográfiai és a vizuális elemzést. Összesen 100 interjút készítettünk. A biográfiai módszert kiegészítve arra kértük beszélgetőpartnereinket, hogy élettörténetüket képekkel is „illusztrálják”. Néhány fotót mi is vittünk magunkkal, mely a Kádár-korszak politikai és hétköznapi életét ábrázolta – egyfajta „hivatalos verzióként”. A privát fotók pedig kiegészítették a hivatalos imágót, illetve feleseltek vele.
kutatási eredmények (angolul)
The dynamics of taboo making and unmaking was the subject of the project. Until today, the discursive turn as well as changes in the pictorial strategies make it difficult even for those to integrate the Kádárist period into life history who don't have to hide and „overwrite” what they did under real socialism.
The target group was ethnic and social minorities (Jews, Roma, Germans, Serbs/Croatians and Slovaks and Gipsies; and nobles and homeless). Although these minorities differ from each other in terms of a great many hard criteria in sociology, they are similar from an important perspective: they weren't allowed to have, and consequently, they didn't have memory under real socialism. The control group includes repatriates who left Hungary for Austria and Germany for political reasons after 1956, and returned home after the 1989 revolution. They had to imagine what they were not able to experience.
The project rested on biographical and visual analysis. Altogether 100 interviews have been prepared. To complement the biographical method, we asked the respondents to “illustrate” their life histories with photographs. Part of the photographs was well known for all interviewees because they demonstrate political events pertaining to the given group. They constitute the „official” trope in narrating real socialism. The private photographs presented by the respondents compete with the public images.
Kovács Éva: Az emlékezet diszkontinuitása. A soá relativizálásának módjai és lehetséges magyarázatai a szélsőjobboldali fiatalokkal készült élettörténeti interjúk apropóján, Molnár Judit (szerk.): A holokauszt Magyarországon. Balassi Kiadó: Budapest, 607-618., 2005
Kovács Éva, Seewann, Gerhard: Ungarn. Der Kampf um das Gedächtnis, Monika Flacke: Mythen der Nationen. 1945 – Arena der Erinnerungen, Verlag Philipp von Zabern: Mainz am Rhein, 817-845., 2004
Kovács Éva, Vajda Júlia: Abused Past – Forced Future: The Story of Roza and Matild, Etude sur le témoignage audiovisuel des victimes des crimes et génocides nazis, 6., 2004
Kovács Éva: Gyorsított Jónás-tanfolyam, avagy kollektív emlékezet a XXI. Században, Ex-Symposion, 2004
Kovács Éva: Vakmerő tézisek az identitásról., Fedinec Csilla (ed.): Nemzet a társadalomban, TLA, Budapest 221-234., 2004
Kovács Éva: Az elűzetések európai emlékezete; avagy hogyan emlékezzünk a németek kitelepítésére a soá fényében?, Regio 1: 111-118., 2004
Kovács Éva: Tömegek feltárulkozása (H. Sas Judit: Rendszerváltások, családtörténetek), Holmi 3. 361-364., 2004
Kovács Éva: Az emlékezet diszkontinuitása. A soá relativizálásának módjai és lehetséges magyarázatai a szélsőjobboldali fiatalokkal készült élettörténeti interjúk apropóján, Molnár Judit (szerk.): A holokauszt Magyarországon. Balassi Kiadó: Budapest, 607-618., 2005
Kovács Éva: Az elűzetések európai emlékezete, Tamás Pál – Erőss Gábor – Tibori Tímea: Nemzetfelfogások. Kisebbség – többség. ÚMK – MTA SZKI: Budapest, 270-277., 2005
Kovács Éva: Das Zynische und das Ironische, Transit 30. 88-105., 2006
Viczián Zsófia: „Nemzettségünk eredete” – egy nemesi genealógia a 19. századból, Teleki László ALapítvány Évkönyve, 2006
Viczián Zsófia: Továbbírt múlt - Egy nemesi család emlékiratai, Korall, 2006
