A légköri széndioxid megkötése és a nitrogénkörforgalom közötti összefüggések vizsgálata erdei ökoszisztémákban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
38361
típus F
Vezető kutató Heil Bálint
magyar cím A légköri széndioxid megkötése és a nitrogénkörforgalom közötti összefüggések vizsgálata erdei ökoszisztémákban
Angol cím Studies of the interactions of carbon sequestration and the nitrogen cycle of forest ecosystems
zsűri Agrártudomány 3
Kutatóhely Kémiai Intézet (Soproni Egyetem)
résztvevők Horváth Balázs
projekt kezdete 2002-01-01
projekt vége 2005-12-31
aktuális összeg (MFt) 9.390
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk fő célja három fontos fafajunk (bükk, kocsánytalan tölgy és luc) szén- és nitrogénkörforgalmának vizsgálata volt. A Soproni-hegység területén kijelölt erdőállományokban rendszeresen végeztünk méréseket és gyűjtöttünk be növény-, talaj- és vízmintákat, laboratóriumban elemezve azokat. A C- és N-körforgalmak más tápelemekével összefüggésben, a klimatikus tényezők egyidejű felmérésével kerültek leírásra. Jelentős eltéréseket találtunk a három erdőállomány között mind a talajkémiai- és -fizikai paraméterekben, mind a C- és N-körforgalmak egyes elemeiben. Az őshonos fafajú bükkös és kocsánytalan tölgyes állományokban kevésbé előrehaladott savasodási folyamatokat írtunk le, ezekben a C- és N-körforgalom is jóval intenzívebb volt, mint a legkedvezőtlenebb állapotokat mutató lucos állományban. A kutatások hangsúlyozottan kiterjedtek a talajban lejátszódó mikrobiológiai tevékenységek aktivitásának, ökológiájának leírására is. A talajállapotnak megfelelően, a lombos állományokban az avar és az ásványi talaj felső rétegének együttes metabolikus aktivitása és mikrobiális biomasszája szignifikánsan magasabb volt, mint a lucosé. A mikrobiális közösségi összetétel alapján mégis a bükkös vált el legjobban, főleg fakultatív és obligát anaerobok jelenlétével, míg a lucos és a tölgyes állományok egymástól kevésbé különültek el, bennük inkább aerob körülményekre utaló mikrobák, eukarióta egysejtűek és cianobaktériumok, valamint mikrogombák markerei fordultak elő.
kutatási eredmények (angolul)
Carbon and nitrogen cycles of a beech, a Norway spruce and a sessile oak forest were compared. In the Sopron-mountains regularly measurements, collection and laboratory analyses of leaf, soil and water samples, and the collection of climate data have been done for nearly 4 years. Soils of all three stands showed acidic conditions. Strongest acidification occurred under spruce, which lead to a major loss of exchangeable cations, ending up in a critically low base saturation. Forest stands of both deciduous trees differed by weaker soil acidification, but more intense transformation of organic matter’s C and N content, in the forest floor and the upper mineral soils. Parts of the research focused on the microbial ecology of the forest floor and soil. Total metabolic activity and microbial biomass of the deciduous forests’ soils were significantly higher, for both the litter and the upper mineral soil. The metabolic quotient (q) was highest in both the litter and the mineral soil of the spruce stand, indicating that in the stronger acidified soil not only the volume of microbial decay, but it’s efficiency too is altered negatively. Yet the statistical analyses of the microbial community structure resulted in a clear separation of the beech stand with mostly facultative and obligate anaerobic soil microbes, while under spruce and oak eukaryotic protozoon and cyanobacteria, as markers of microscopic fungi pointed rather to aerobic conditions.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/565/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Heil, B.: Erdőállományok talajtani és mikrobiológiai vizsgálata a Soproni-hegységben, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Mikrobiológiai Tanszék, diplomamunka, 2005
Heil, B; Tóth, E; Bohus, V; Bidló, A; Kovács, G; Horváth, B.: Comparative analysis of physical, chemical and microbiological properties of three forest soils in West-Hungary, European Journal of Soil Science and Forest Nutrition, közlésre elküldve, 2006
Gucsik, A; Nishido, H; Okumura, T; Bidló, A; Kovács, G; Heil, B; László, R; Bidló, G.: Combined XRD and SEM study of soil profiles from West-Hungary: a mineralogical overview, 13th International Clay Conference, Waseda University, Tokyo, Japán, 2005
Bidló A; Kovács G; Heil B; Szemerey R.: Auswirkungen der Kalkung auf die Waldökosysteme im Soproner Gebirge (West-Ungarn), Tagung der Sektion Waldernaehrung im DVFFA, Trippstadt, Németország, 2005
Heil B; Bidló A; Kovács G: Növények tápelem-tartalmának változása a talajtulajdonságok függvényében, In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI., Keszthely: 2004. p. 101, 2004
Király A; Bidló A; Heil B; Kovács G: A vegetáció és termőhely hosszú távú változása néhány erdőállományban, Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI., Keszthely: 2004. p. 72, 2004
Bidló A; Kovács G; Heil B: Talajsavanyodás és meliorációs lehetőségek a Soproni-hegyvidék erdőállományaiban, In: MAE Talajtani Társaság Vándorgyűlése, Kecskemét: 2004. p. 13, 2004
Heil B; Bidló A; Horváth B; Kovács G; László R: Microbial mineralization of soil organic matter in different forests of Hungary, In: IV. International Conference of Young Scientists: The forests of Eurasia - Eastern Carpathians, Rakhov, Ukraine: 2004. pp. 59-60, 2004
László R; Bidló A; Gucsik A; Heil B; Kovács G: Mineralogical research on West-Hungarian forest soils, In: IV. International Conference of Young Scientists: The forests of Eurasia - Eastern Carpathians, Rakhov, Ukraine: 2004. pp. 35-36, 2004




vissza »