A termékenység és a társadalmi státusz közötti kapcsolat a rendszerváltozás után Magyarországon különös tekintettel a jövedelemre, az iskolai végzettségre, a lakóhelyre és annak fejlettségére  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
42908
típus K
Vezető kutató Cseh Szombathy László
magyar cím A termékenység és a társadalmi státusz közötti kapcsolat a rendszerváltozás után Magyarországon különös tekintettel a jövedelemre, az iskolai végzettségre, a lakóhelyre és annak fejlettségére
Angol cím The relationship between fertility and social status in Hungary after the change in the political, socio-economic regime with special reference to income, educational attainment, residence and its level of infrastructure development
zsűri Szociológia–Demográfia
Kutatóhely Társadalomkutató Központ Népesedéstudományi Kutató (MTA Társadalomkutató Központ)
résztvevők Debreceni Erzsébet
Józan Péter
Koudela Pál
Kovács László
Radnóti László
Rigler András
projekt kezdete 2003-01-01
projekt vége 2008-12-31
aktuális összeg (MFt) 11.092
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Minél magasabb a társadalmi státusz, annál alacsonyabb a termékenység, Budapesten azonban a magasabb társadalmi státuszhoz járul a magasabb termékenység. Ökológiai megközelítésben egyrészt a TTA, másrészt a társadalmi státuszt meghatározó mutatók közötti kapcsolat szorosságát tekintve legerősebb magyarázó ereje a humán fejlettségi mutatónak és a születéskor várható élettartamnak van, majd az egy főre jutó adóköteles jövedelem, végül a felsőfokú végzettségűek százalékos aránya a 25 éves és idősebb népességben következik. A humán fejlettségi mutató (HFM) azt mutatja, hogy minél kisebb a kistérségek népességének átlagos lélekszáma, annál alacsonyabb a mutató értéke. A régiók közül Észak-Alföld, a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén, a nagyvárosok között Miskolc HFM-je a legalacsonyabb.
kutatási eredmények (angolul)
There is an inverse relationship between fertility and social status in the country as a whole, but the relationship is direct in Budapest. In an ecological approach the strongest correlation can be found on the one hand between fertility on the other in order the modified human development index (HDI), life expectancy at birth, the gross income per capita and the proportion of people with the highest level of educational attainment in the population aged 25 years and above. The HDI shows that smaller the population size of the small statistical-planning units the lower the HDI. The HDI is lowest in the Northern Plain region, in Borsod-Abaúj-Zemplén county and among the large cities in Miskolc.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/836/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kovács László: Quo vadis, Európa? - A népességszám alakulása a XX. században és a XXI. század első felében., Magyar Tudomány 2004.7., 2004
Husz Ildikó: Iskolázottság és gyermekvállalás időzítése, Demográfia 2006, vol. 49. No. 1. 46-67, 2006
Husz Ildikó: Education Level and Timing of Births in Hungary, European Population Conference Papers (CD-rom), Liverpool pp. 16, 2006
Józan Péter: Jelentés a demográfia állapotáról és a népesedési viszonyokról, Előmunkálatok a társadalmi párbeszédhez, A Gazdasági és Szociális Tanács felkérésére írt tanulmányok, Budapest, 2006; pp. 159-172, 2006
Józan Péter: Népesedési viszonyok másfél évtizeddel a rendszerváltozás után, A magyar tudomány a gazdaságért és a társadalomért. MTA, Budapest, 2006; pp. 57-80., 2006
Józan Péter: Közép Magyarország régió demográfiai atlasza, a Központi Statisztikai Hivatal és az MTA Társadalomkutató Központ gondozásában p. 385-395 és CD; In print, 2006




vissza »