Kelet-Európa és a Balkán 1000-1800 közt: intellektuális történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók?  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
43432
típus K
Vezető kutató Sashalmi Endre
magyar cím Kelet-Európa és a Balkán 1000-1800 közt: intellektuális történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók?
Angol cím Eastern Europe and the Balkans 1000-1800: intellectually constructed historical notions or real historical regions?
zsűri Történettudomány–Tudomány- és Technikatörténet
Kutatóhely Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
résztvevők Bagi Dániel
Barbarics Zsuzsa
Bebesi György
Font Márta
Oborni Teréz
Sokcsevits Dénes
Szeberényi Gábor
projekt kezdete 2003-01-01
projekt vége 2008-12-31
aktuális összeg (MFt) 4.760
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás arra irányult, hogy újragondolja a „Kelet-Európa” és a „Balkán” terminusok használatát, a trónutódlásra, a politikai rendszer típusára és a kormányzati infrastruktúrára koncentrálva. 1389 előtt a „Balkán” legszembetűnőbb vonása a világi kormányzat territoriális–hatalmi kereteinek erős diszkontinuitása, ami annak tudható be, hogy rövid időszakokat kivéve a régió egésze felett nem érvényesült egyetlen egységes politikai képződmény folyamatos uralma sem. 1389 után viszont éppen a több évszázados oszmán fennhatóság adja meg a térség történetének vezérfonalát, ami azonban nem szabad, hogy elhomályosítsa a kormányzat lényegi jellemzőit: a nem-állami, archaikus (családi, nemzetségi) kormányzási módok fontosságát és a regionalizmust. „Kelet-Európa” vonatkozásában azt kell hangsúlyozni, hogy az elnevezés nem alkalmas az egész periódus leírására, mivel az 1200-1450 közt időben már élesen elvált egymástól az egykori Rusznak valamint a három nyugati keresztény királyságnak, azaz a korábban egy régióként kezelt, „Köztes−Európának” nevezett területnek a politikai struktúrája. A magyar, cseh, lengyel területeket célszerű már ekkor „Kelet−Közép−Európa” névvel illetni, míg a Moszkva központú Oroszországra a Kelet−Európa terminust alkalmazni. Ugyanakkor Kelet–Közép–Európa és Kelet–Európa átmosódásában a 16-17. században kirajzolódott egy olyan köztes régió, amit „Unitus Kelet–Európának” neveztünk, s amelynek legfontosabb területe Ukrajna volt.
kutatási eredmények (angolul)
The research aimed to throw new light on the plausibility of terms “Eastern-Europe” and “the Balkans”. The analysis focused on the following main issues: succession to the throne, type of the regime, nature of government apparatus. Before 1389 the most important feature of the “Balkans” was the discontinuity of territorial-power structures due to the absence, at least for longer periods, of a continuous rule by a unifying political power. After that, however, the golden thread of the history of the Balkans is the Ottoman rule which should not conceal the salient features of government there, namely the importance of non-state (family and clan) structures as means of government, as well as the wide regional varieties. The use of the term “Eastern-Europe” is more problematic for the whole period covered because the government structures within the region called “Middle-Europe” (i.e. the name for the Rus and three Latin Christian kingdoms until 1200) became markedly different in the period between 1200-1450. Hungary, Bohemia, Poland can be labeled as the emerging East-Central-Europe while the territories with Moscow at their center can be called Eastern -Europe. In addition to that the emergence of a further region can be observed in the 16th -17th centuries as a result of the overlap of East-Central- Europe and Eastern-Europe. This region can be called “Uniate Eastern-Europe”, the central territory of which was the Ukraine.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/1074/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sashalmi Endre: Tulajdonosi dinaszticizmus és államfogalom a 17. századi Oroszországban, Századok, 2004
Sashalmi Endre: A politikai bűncselekmény fogalma az 1649-es törvénykönyvben, Világtörténet, 2004
Sashalmi Endre: A \''jó cár\'' eszméje a Romanovok alatt, 1613-1905, Csibi N., -Miszler T. (szerk.) Orosz arcképcsarnok, Kelet-Európa és Balkán tanulmányok III. Pécs, 2004
Oborni Teréz: From Province to Principality:Continuity and Change in Transylvania in the First Half of the Sixteenth Century, István Zombori (ed.): Fight Against the Turks in Central-Europe in the First Half of the 16th Century, 2004
Szeberényi Gábor: A Balkán történetének válogatott bibliográfiája, Schuller Balázs (szerk.): Ablak a Balkánra, 2004
Sashalmi Endre: Proprietary Dynasticism and the Development of the Concept of State in 17th-Century Russia, Gyula Szvák (ed.) New Trends in Russian Historiography. Abstracts of Papers., 2004
Oborni Teréz: Tartományból ország: erdélyi változások a 16. század első felében, Zombori István (szerk.): Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében, 2004
Font Márta: Állam-Államszervezés-Kodifikáció, Béli G., Kajtár I., Szekeres R. (szerk.) Jogtörténeti Tanulmányok, Pécs, 2005
Bebesi György: Oroszország a pánszlávizmus és a Balkán, Árvay V.,Bodnár E., Demeter G. (szerk.) A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, Debrecen, 2005
Sashalmi Endre: Az orosz Balkán politika vallási gyökereinek kérdéséhez: nyikoni reformoktól a kücsük-kainardzsi békéig., A Balkán és keleti kérdés a nyghatlmi politikában, 2005
Sashalmi Endre: Az európai államfejlődés fő vonalai 1000-1700 II. rész (1450-1700), Világtörténet, 2005
Sashalmi Endre: Az európai államfejlődés fő vonalai 1000-1700 I. rész (1000-1450), Világtörténet, 2005
Kiss Gergely-Radó Bálint-Sashalmi Endre: Abszolutizmus és isteni jogalap, METEM Könyvek. Bp., 2006
Font Márta: Mitteleuropa-Osteuropa-Ostmitteleuropa?, Jahrbuch für Europaisches Geschichte, Band 7., 2006
Sashalmi Endre: A nyugat-európai államfejlődés vázlata, Pannonica, Bp., 2006
Barbarics Zsuzsa: Das Ringen um die Gunst der Ethnien im Donauraum in der Frühen Neuzeit: Das Indetitatsmanagement der Osmanen, der Ungarn und der Habsburger., Innovationen und Reproduktionen in Kulturen und Gesellschaften. www.inst.at/trans/16Nr/14_4/barbarics16.htm-49k, 2006
Font Márta: Alekszandr Nyevszkij, Csibi Norbert-Miszler Tamás (szerk.): Orosz arcképcsarnok, 2004
Sashalmi Endre (szerk.): ''Kelet-Európa'' és a ''Balkán'', 1000-1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók?, Pécs, 2007. Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok. 4., 2007
Sashalmi Endre: La succession dans la Russie moscovite, 1425-1613, F. Lachaud - M. Penman (Eds): Making and Breaking the Rules: Succession in Medieval Europe, c. 1000-c. 1600. Turnhout, Brepols Publications, 2008. (145-161.), 2008
Bagi Dániel: Changer les régles: la succession angevine aux trones hongrois et polonais, F. Lachaud - M. Penman (Eds): Making and Breaking the Rules: Succession in Medieval Europe, c. 1000-c. 1600. Turnhout, Brepols Publications, 2008. (89-96.), 2008




vissza »