A párolgás (ET) és a talajvíztartalom (Θ) klimatológiai becslése Magyarországon mikrometeorológiai és felskálázási módszerek alkalmazásával nem lehetséges a hosszabb időtartamra vonatkozó adatok és a mérési infrastruktúra hiánya miatt (Ács és mtsai., 2005). Ezért Országunkban a párolgás és a talajvíztartalom klimatológiai becslésére egy Thornthwaite-típusú (Thornthwaite, 1948) biofizikai modellt adaptáltunk.
A modellt a Debreceni Agrometeorológiai Obszervatórium 21 éves adatsorán verifikáltuk. E verifikálási tesztek során meggyőződtünk arról, hogy az eredmények nem csak a parametrizácók, hanem a numerikus sémák alkalmazására is igen érzékenyek.
A modell fejlesztésével kapcsolatos vizsgálatok után részletesen elemeztük az ET, a Θ és a környezeti tényezők közötti statisztikai kapcsolatokat. Szimulációs eredményeink alapján a Θ márciusban a szabadföldi vízkapacitás, míg szeptemberben a hervadáspont körül van. A Θ évi átlagának területi változatosságát a fizikai féleségek területi változatossága határozza meg. A tényleges párolgás évi összegének területi eloszlását mind a talaj fizikai féleségének területi változatossága, mind a csapadék évi eloszlása határozza meg. Az eredmények alapján az is nyilvánvaló, hogy az ország homokos területeinek vízforgalma igen érzékeny a környezeti tényezők változásaira.
kutatási eredmények (angolul)
The climatology of evapotranspiration (ET) and soil water content (Θ) in Hungary cannot be estimated by standard micrometeorological and upscaling procedures because of the missing data and measurement tools (Ács et al., 2005). Therefore a Thornthwaite (1948) based biophysical model is adapted for estimating monthly and yearly values of ET and Θ.
The scheme is tested using 21 years data set of the Agrometeorological Observatory of Debrecen. In doing these tests, we were sure that the results are sensitive not only to the parameterizations but also to the numerical schemes.
After model developements, the statistical relationships between ET, Θ and the environmental variables are investigated. According to the simulation results Θ is close to the field capacity in March and to the wilting point in September. The areal distribution of the yearly Θ values is determined by the areal distribution of soil texture. The areal distribution of the yearly ET values is determined by the areal distribution of both the soil texture and the precipitation. It is also obvious that water regime of sandy areas is very sensitive to environmental changes.
Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Tarczay Klára és Drucza Miklós: A talaj és az éghajlat közötti kapcsolat modellezése, Agrokémia és Talajtan, 2005
Drucza Miklós és Ács Ferenc: Relationship between soil texture and near surface climate in Hungary., Időjárás, 110, 135-153., 2006
Ács Ferenc: A talaj-növény-légkör redszer modellezése: A növényi párolgás sajátosságai, ELTE, jegyzetbolt, 2006
Szász, G., Ács, F., Breuer, H., és Szalai, Sz: Modeling of climate and net ecosystem exchange in Debrecen., Cereal Research Communication, Vo. 34, Issue 1, 9-12., 2006
Ács, F: On transpiration and soil moisture content sensitivity to soil hydrophysical data., Boundary-Layer Meteorol., 115, 473-497., 2005
Ács, F. és Drucza, M: Észak-amerikai és magyarországi talajok víztartó képességének összehasonlító vizsgálata, Agrokémia és Talajtan, Vo. 52, No 3-4, 245-262., 2003
Ács, F., és Breuer, H.,: Modelling of soil respiration in Hungary., Agrokémia és Talajtan, Vo., 55, No. 1, 59-68., 2006
Ács, F: A comparative analysis of transpiration and bare soil evaporation., Boundary Layer Meteorology, Vo. 109, 139-162., 2003
