Gliko-immunológiai vizsgálatok autoimmun folyamatok kialakulásának felderítésére  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
46468
típus K
Vezető kutató Buzás Edit Irén
magyar cím Gliko-immunológiai vizsgálatok autoimmun folyamatok kialakulásának felderítésére
Angol cím Glycoimmunological studies in search of the mechanism of autoimmune processes
zsűri Infraindividuális Biológia
Kutatóhely Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet (Semmelweis Egyetem)
résztvevők László Valéria
Szalai Csaba
projekt kezdete 2004-01-01
projekt vége 2008-12-31
aktuális összeg (MFt) 13.416
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Munkánk során az autoimmunitás glikoimmunológiai vonatkozásait vizsgáltuk. Igazoltuk, hogy glükózaminoglikánnal reagáló természetes autoantitestek igen nagy mennyiségben vannak jelen a normál felnőtt szérumban, és szintjük rheumatoid arthritisben szignifikánsan emelkedett. A kondroitin szulfát C ellenes IgM természetes autoantitestet mint a rheumatoid arthritis új stádium markerét azonosítottuk. Igazoltuk, hogy az ízületekre jellemző legjelentősebb glikozidáz enzim a hexózaminidáz, melynek fő forrása a synoviális fibroblaszt mind rheumatoid arthritisben, mint osteoarthritisben. Ugyanezen sejtek csak igen kis mértékben járulnak hozzá az ízületekben a béta glükuronidáz termeléshez. A Toll like receptor ligand oligoszacharid oldalláncokat létrehozni képes endoglikozidáz enzimek ízületen belüli expressziója rendkívül alacsony, míg az ismeretlen funkciójú Hc gp 39 (CHI3L1) kiemelkedően magas ízületi expressziót mutat. Adatbázis elemzéssel kimutattuk, a kísérletesen igazolt T sejtek epitópok glikozilációja rendkívül alacsony a normál fehérjékéhez képest, az autoantigén jelleg összefügg a molekula N-glikozilációjával, valamint, hogy a bakteriális-humán megegyező szekvenciák N glikozilációja meglepően alacsony. Összefüggést mutattunk ki a glükuronidázt kódoló KLOTHO gén egy SNP-je, a lizoszomális GusB gén két SNP-jének együttes előfordulása, valamint a rheumatoid arthritis között.
kutatási eredmények (angolul)
In our work we investigated glycoimmunological aspects of autoimmunity. We have shown that natural autoantibodies reactive with glycosaminoglycans are present in large amounts in healthy adult serum, and the level is significantly elevated in rheumatoid arthritis. We identified the chondroitin sulphate C-specific IgM antibody as a novel disease stage marker in rheumatoid arthritis. We found that the major glycosidase enzyme in the joint is hexosaminidase, the primary source of which are synovial fibroblasts both in rheumatoid arthritis and osteoarthritis. The same cells are characterized by very small contribution to the beta-glucuronidase production of the joints. Endoglycosidases that generate TLR ligand oligosaccharides show very low expression within the joints. On the contrary, Hc gp 39 (CHIL3L1), a member of the chitinase family of proteins with unknown function shows a robust expression within the joints. Using database analysis we have found association between the autoantigenic nature of a given protein with its N-glycosylation, surprisingly low N-glycosylation of experimentally proven T cell epitopes as well as strikingly low expression of sequences shared by bacteria and human proteins. We found significant association of an SNP of the KLOTHO gene, the simultaneous presence of two GusB SNPs and rheumatoid arthritis.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/1442/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Buzás Edit, Falus András: : Immunpatofiziológia és gyulladás, In: Klinikai reumatológia (szerk: Gömör Béla), Medicina Kiadó, 2005. pp75-95., 2006
Pos Z, Muller K, Novalphak I, Buzas E, Solbach W, Falus A, Laskay T.: Different patterns of the L-histidine decarboxylase (HDC) gene expression in mice resistant and susceptible to experimental cutaneous leishmaniasis, Inflamm Res. 2004 Jan;53(1):38-43. Epub 2004 Jan 1., 2004
Buzás E, Falus A, Szegedi G.: [Pathogenetic features of autoimmune disorders], Orv Hetil. 2007 Apr 8;148 Suppl 1:12-6. Review. Hungarian., 2007
Klausz G, Buzas E, Scharek P, Tiszlavicz L, Gyulai Z, Fulop AK, Falus A, Mandi Y.: Effects of Helicobacter pylori infection on gastric inflammation and local cytokine production in histamine-deficient (histidine decarboxylase knock-out) mice., Immunol Lett. 2004 Jul 15;94(3):223-8., 2004
Garaczi E, Szell M, Janossy T, Koreck A, Pivarcsi A, Buzas E, Pos Z, Falus A, Dobozy A, Kemeny L.: Negative regulatory effect of histamine in DNFB-induced contact hypersensitivity., Int Immunol. 2004 Dec;16(12):1781-8., 2004
Buzas E: T Cell Epitope Hierarchy in Experimental Autoimmune Models, Immunogenomics and human disease (ed. A Falus). John Wiley & Sons. pp. 327-349., 2006
Buzas EI.: Systems biology in autoimmunity., Autoimmunity. 2006 Dec;39(8):633., 2006
Megyeri K, Buzas K, Miczak A, Buzas E, Kovacs L, Seprenyi G, Falus A, Mandi Y.: The role of histamine in the intracellular survival of Mycobacterium bovis BCG., Microbes Infect. 2006 Apr;8(4):1035-44. Epub 2006 Jan 17., 2006
Csaba G, Kovács P, Buzás E, Mazán M, Pállinger E.: Histidine decarboxylase (HDC) knock out mouse immune cells have altered expression of ACTH, triiodothyronine and endorphin., Inflamm Res. 2007 Oct;56(10):428-31., 2007
C Szalai, EI Buzas, AK Fülöp, L Kőhidai, A Flaus: Genomic Strategies in Pharmacology of Asthma and Autoimmunity., Anti-Inflammatory & Anti-Allergy Agents in Medicinal Chemistry. 2006 Nov;5(4):383-399, 2006
Palkovits M, Deli MA, Gallatz K, Tóth ZE, Buzás E, Falus A.: Highly activated c-fos expression in specific brain regions (ependyma, circumventricular organs, choroid plexus) of histidine decarboxylase deficient mice in response to formalin-induced acute pain., Neuropharmacology. 2007 Jul;53(1):101-12. Epub 2007 Apr 29., 2007
Csaba G, Kovács P, Buzás E, Mazán M, Pállinger E.: Serotonin content is elevated in the immune cells of histidine decarboxylase gene knock-out (HDCKO) mice. Focus on mast cells., Inflamm Res. 2007 Feb;56(2):89-92., 2007
Buzas E, György B, Pasztoi M, Nagy Gy, Gabius HJ, Falus A: Carbohydrate recognition and autoimmunity, Autoimmunity. 2006 Dec;39(8):691-704., 2006
Koncz A, Pasztoi M, Mazan M, Fazakas F, Buzas E, Falus A, Nagy G.: Nitric oxide mediates T cell cytokine production and signal transduction in histidine decarboxylase knockout mice., J Immunol. 2007 Nov 15;179(10):6613-9., 2007
Buzás Edit: Szénhidrát-specifikus immunitás, Magyar Tudomány (megjelenés alatt), 2005
Buzas EI, Vegvari A, Murad YM, Finnegan A, Mikecz K, Glant TT.: T-cell recognition of differentially tolerated epitopes of cartilage proteoglycan aggrecan in arthritis., Cell Immunol. 2005 Jun;235(2):98-108. Epub 2005 Sep 23., 2005
Szanto S, Bardos T, Szabo Z, David CS, Buzas EI, Mikecz K, Glant TT.: Induction of arthritis in HLA-DR4-humanized and HLA-DQ8-humanized mice by human cartilage proteoglycan aggrecan but only in the presence of an appropriate (non-MHC) genet, Arthritis Rheum. 2004 Jun;50(6):1984-95., 2004
Quintana FJ, Buzas E, Prohaszka Z, Biro A, Kocsis J, Fust G, Falus A, Cohen IR.: Knock-out of the histidine decarboxylase gene modifies the repertoire of natural autoantibodies., J Autoimmun. 2004 Jun;22(4):297-305., 2004
Gyorgy B, Toth E, Tarcsa E, Falus A, Buzas EI.: Citrullination: a posttranslational modification in health and disease, Int J Biochem Cell Biol. 2006;38(10):1662-77. Epub 2006 Mar 30. Review., 2006
Horváth Z, Pállinger E, Horváth G, Jelinek I, Falus A, Buzás EI.: Histamine H1 and H2 receptors but not H4 receptors are upregulated during bone marrow regeneration., Cell Immunol. 2006 Dec;244(2):110-5. Epub 2007 Apr 8., 2007
Nagy G, Clark JM, Buzas E, Gorman C, Pasztoi M, Koncz A, Falus A, Cope AP: Nitric oxide production of T lymphocytes is increased in rheumatoid arthritis, Immunology Letters. 2007. In press., 2007
Nagy G, Clark JM, Buzás EI, Gorman CL, Cope AP.: Nitric oxide, chronic inflammation and autoimmunity., Immunol Lett. 2007 Jul 31;111(1):1-5. Epub 2007 May 25. Review., 2007




vissza »