Magyarország az Európai Parlamentben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
49551
típus K
Vezető kutató Fricz Tamás
magyar cím Magyarország az Európai Parlamentben
zsűri Állam- és Jogtudomány–Politikatudomány
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Csizmadia Ervin
Simon János
projekt kezdete 2005-02-01
projekt vége 2008-12-31
aktuális összeg (MFt) 8.580
FTE (kutatóév egyenérték) 4.20
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk azt vizsgálta, hogy Magyarország milyen politikai tevékenységet folytatott, s hogyan érvényesítette nemzeti érdekeit az Európai Parlamentben a 2004-es belépés utáni években. Ennek kapcsán átfogóan vizsgáltuk, hogy hogyan működik az EP, hogyan politizálnak a régi tagországok frakciói, illetve az újonnan belépettek, különös tekintettel az úgynevezett „visegrádi” négyekre. Arra a megállapításra jutottunk, hogy amíg a nyugat-európai országok – belső ideológiai megosztottságaik ellenére - igen markáns és eredményes érdekérvenyesítést folytatnak az EU összes szervezetén, így az Európai Parlamenten belül is, addig a visegrádi országok nemzeti érdekérvényesítése meglehetősen akadozó, kialakulatlan, sok tekintetben esetleges. A meghatározó országok képesek voltak egymás között olyan kompromisszumok megkötésére, melyek erőfölényüket továbbra is biztosították. Ezzel szemben a visegrádi országok amellett, hogy kiforratlanok érdekérvényesítési csatornáik, nem igazán képesek együttműködni, nincs visegrádi „összhang”. Magyarország nemzeti érdekérvényesítési lehetőségeit különösen korlátozza, hogy a mély belpolitikai megosztottság az Európai Parlamenten belüli magyar frakciók tevékenységére is rányomja a bélyegét. Ezáltal nem az európai uniós együttműködési szellem hatott termékenyítőleg a magyar parlamenti életre, hanem a hazai belpolitika mély konfliktusai vetülnek ki az Európai Parlament magyar „szekciójára”.
kutatási eredmények (angolul)
Our research has studied what kind of political activities Hungary has carried on and how it could assert its national interests in the European Parliament in the years after its accession in 2004. We have studied comprehensively how the EP works, how factions of old Member States as well as the new ones make politics, with special regard to the so-called “Visegrád Four”. We have reached the conclusion that while the West European countries, despite their ideological division carry on a marked and successful activity of interest assertion in every organisation of the EU including the European Parliament, the assertion of the national interests of the Visegrád countries is rather halting, undeveloped, and occasional in many cases. The Visegrád countries, in addition to having underdeveloped channels of interest representation, are not really able to co-operate, and there is no Visegrád “unison”. The opportunities of Hungary for asserting its national interests are particularly limited by the fact that the deep cleavage in domestic politics overshadows also the activities of the Hungarian factions in the European Parliament. Hence it is not the EU spirit of co-operation that has fertilised the Hungarian parliamentary life but it is the deep conflicts of domestic politics that are projected to the Hungarian “section” of the European Parliament.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/1997/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Orosz Tímea: Az Európai Parlament: legitimáció és válságjelenségek, Politikatudományi Szemle, 2006/2-3., 2006
Kurkó Noémi: Érdekérvényesítés, lobbizás, kisebbségvédelem, Politikatudományi Szemle, 2006/4., 2006
Carlos Flores Juberías: Az Európai Unió új politikai térképe, Politikatudományi Szemle, 2007/3., 2007
Szabó Tibor: A Forza Italia (Olaszország), Politikatudományi Szemle, 2007/1, 2007
Kurtán Sándor: A Szabadság Párt (Ausztria), Politikatudományi Szemle, 2007/1, 2007





 

Projekt eseményei

 
2011-12-19 11:07:46
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).




vissza »