Vallásosság, életstilus, ízlés  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
60269
típus K
Vezető kutató Kamarás István
magyar cím Vallásosság, életstilus, ízlés
Angol cím Religiousness, lifestyle, taste
magyar kulcsszavak vallásosság, istenképp, értékrend, életstílus, művészeti ízlés, szexualis kultúra, humor, szabadidő-tevékenységek
angol kulcsszavak Religiousness. Image of god, lifestyle, value-system, sexual culture, artistic taste, free-time habits
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Társadalom
Kutatóhely Filozófia, Történelemtudomány és Antropológia Intézet (Pannon Egyetem)
résztvevők Bolváry Endre
projekt kezdete 2006-02-01
projekt vége 2008-01-31
aktuális összeg (MFt) 4.831
FTE (kutatóév egyenérték) 0.17
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Különböző vallások és felekezetek által képviselt különböző típusú vallásosság (mint független változó) és az életstílus (mint függő változó) kapcsolatának empirikus szociológiai vizsgálatára vállalkozom vallásukat rendszeresen gyakorló 20-35 éves felsőfokú intézményben tanuló és diplomás fiatalok körében. Az istenkép, a vallásosság és a vallásgyakorlat domináns dimenziói, valamint a profán világhoz való viszonyulás alapján különböző típusú vallásosságot (vallásgyakorlatot, lelkiséget) katolikus, református, evangélikus, baptista, adventista, pünkösdi, Jehova tanú, Krisna-tudatú és buddhista hívek képviselik. Az életstíluson belül az értékrendet, a szabadidő-tevékenységek szerkezetét és minőségét, a művészi alkotások ismertségét és a művészi ízlést, a szexuális szokásokat, a humorral kapcsolatos attitűdöt vizsgálom. Szemben A. Greeley-vel a mi kultúránkban kisebb különbséget feltételezek katolikusok és tradicionális protestánsok vallásossága és - ennek következtében is - habitusa és ízlése, és a közöttük tapasztaltnál nagyobbat mindkettőjük, valamint a többi keresztény és nem-keresztény hívek által képviseltek között.
Remélem, kutatásom eredményei alapján az eddiginél jóval pontosabb és árnyaltabb képet alkothatunk a vallásosság és a kultúra, a vallásosság és a habitus, a vallásosság és a művészi ízlés viszonyát tekintve.
angol összefoglaló
Is my empirical sociological research I am going to investigate the relation between the different types of religiousness of different religions and denominations (as independent variable) and the lifestyle (as dependent variable) among 20-35 ages university students and graduated practicing their religion regularly. The representatives of the different types of religiousness (devoutness, piety) - on the evidence of the image of god, the most important dimensions of the religiousness and practicing of religion, the relation toward the secular world - are Catholic, Calvinist, Lutheran, Baptist, Jehova-witness, Pentecostal, Adventist, Krishna-devotee and Buddhist believers. In the framework of the lifestyle I investigate the
value-system, sexual habits, the relation to humour, the structure and quality of the free-time activities, the artistic taste. In opposition of A. Greeley’s hypothesis I think we can find smaller difference between Catholics and traditional Protestants (at the respect of religiousness as well as lifestyle), but a greater one between them and the other believers.
I hope, that the basis of the results of my empirical research we can create a more exact and subtle view about the relation of religiousness and culture, religiousness and lifestyle, religiousness and artistic taste.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
13 vallási csoport (21-35 éves, felső fokon tanuló vagy diplomás, vallásukat rendszeresen gyakorló katolikusok, reformátusok, evangélikusok, baptisták, adventisták, metodisták, pünkösdiek, Jehova tanúk, zsidók, muszlimok, buddhisták, tradicionális és modernizált krisnások), valamint két kontroll-csoport (maguk módján vallásosak és nem vallásosak) körében vizsgáltam a vallásosság jellegének, a habitusnak (életfilozófia, életmód, értékrend) és a művészettel való viszony (beállítódás, ízlés és műbefogadás) összefüggéseit. Minden viszonylatban találtam szignifikáns összefüggéseket: 1) vallásosság a) érzelmi―kognitív jellegében, b) a szent szféra szélességben, c) a világ és az ember optimista-pesszimista megítélésében; 2) a vallásosság és a szexualitás fontosságának megítélése között, 2) a vallásosságú, valamint a humor és a szex megítélése között, 3) a vallásosság, valamint a kultúra és a művészet iránti nyitottság között. A vallásosság és a habitus tekintetében is erős hasonlóságot tapasztalhattunk a Jehova tanúk és a pünkösdiek, a baptisták és a metodisták, az adventisták és a baptisták, valamint a katolikusok, a reformátusok az evangélikusok, a zsidók és a buddhisták között. Míg a vallásosság terén erős volt a hasonlóság a két krisnás csoport között, habitusban igen jelentős eltérés mutatkozott. A neoprotestáns vallási fundamentalizmus erősebb választóvonalnak bizonyult, mint a keresztény-nem keresztény vallásosság
kutatási eredmények (angolul)
In 13 different religious groups (regularly church-goer Catholic, Reformed, Lutheran, Baptist, Adventist, Methodist, Pentecostal, Jehovah witness, Jewish, Muslim, Buddhist, traditional and modernized Krishna-believer 21-35 years old university students and graduates) and in two control-groups has been investigated the connection between religiosity and habitude (way of life, value system, thinking) and between religiosity and relationship toward arts (artistic taste and reception of literary works). We can experience in every relation significant correlations: 1) in the cognitive-emotional character of religiosity, in the width of saint sphere, in the pessimistic-optimistic judgement of the world and the men. 2) between religiosity and the judgement of importance of the humour and sex. 3) between religiosity and the openness toward culture and art. In respect of religiosity and habitude we can experience strong similarity in the following relations: a) Jehovah witnesses and Pentecostals, b) Baptists. Adventists and Methodists, c) Catholics, Reformed believers, Lutherans, Jewish believers and Buddhists. In respect of religiosity is strong similarity between traditional and modernized Krishna believers, in habitude is great difference. The neoprotestant fundamentalism has proved to be a stronger dividing line, than the Christina and non-Christian religiosity.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/2051/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kamarás István: Vallásosság, életstílus, ízlés, INCO, 12. sz., 2007
Kamarás István: Religiosity, Lifestyle, Taste, pp 329-351. Révay Edit, Tomka Miklós (eds) Church and Religious Life in Post-Communist Societes, 2007
Kamarás István: Vallásosság, habitus, életstílus, In: 78-96. S. Nagy Katalin, Orbán Annamária (eds) Értékek és normák interdiszciplináris megközelítésben. Budapest. Gondolat, 2007
Kamarás István: A felekezeti identitás a vallásszociológus szemével, Credo, 1-2. sz. 80-95., 2007
Kamarás István: Comparison of religiosity, Life-Style, and Taste between Two Krishna-Believer Groups in Hungary., pp. 119-129 Irena Borowik (ed) Religions, Churches and Religiosity in Post-Communist Europe, 2006




vissza »