Technológiai fejlődés és gazdasági szerkezetátalakulás  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
61950
típus K
Vezető kutató Szalavetz Andrea
magyar cím Technológiai fejlődés és gazdasági szerkezetátalakulás
Angol cím Technological and structural change
magyar kulcsszavak technológiai fejlődés, szerkezetátalakulás, termelékenység
angol kulcsszavak technological change, structural change, productivity
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Gazdaság
Kutatóhely MTA Világgazdasági Kutatóintézet
projekt kezdete 2006-02-01
projekt vége 2007-06-30
aktuális összeg (MFt) 1.200
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
1. Milyen hatást gyakorol a technológiai fejlődés a tényezőigényességre? A kutatás a tényezőigényesség kategóriáját beilleszti a technológiai fejlődés – szerkezetátalakulás kölcsönhatásának elméletébe.
Mely iparágak (emelkedő/érett/hagyományos) tőkeigényességét növeli leginkább a technológiai fejlődés? A válasz nem egyértelmű, hiszen a technológiaigényes iparágakat nem az állóeszközökben megtestesülő kiemelkedő tőkeigényesség jellemzi, hanem a magas piaci érték/könyv szerinti érték hányados.
A tényező (munka&tőke)-igényesség-változás és a szerkezet-átalakulás közötti kölcsönhatást iparági mélységben vizsgáljuk, mivel a technológiai fejlődés – tőkeigényesség- és – GDP részarány-változás iparáganként/szektoronként eltérhet. A mezőgazdaságban például a tőkeigényesség nőtt, a szektor GDP-részaránya ugyanakkor erőteljesen csökkent.
2.A korábbinál fejlettebb technológia alkalmazása, vagy a rendelkezésre álló technológia hatékonyabb felhasználása növeli jobban a termelékenységet? Vannak-e iparág- és országközi különbségek? A szakirodalom szerint a technológiavezérelt termelékenység-emelkedés az életciklusuk elején járó iparágakban erőteljes. A hagyományos és érett iparágakban a termelékenység-emelkedés inkább a felhasználás hatékonyságának emelkedésére vezethető vissza. Napjaink új technológiái ezt az összefüggést megváltoztatják. Megvizsgáljuk, hogy miként módosul a tézis, és ez milyen hatást gyakorol a gazdasági szerkezetre.
angol összefoglaló
1. What is the impact of technological progress on factor intensities? Our research incorporates the concept of factor intensity in the theory on the interplay between technological progress and structural change.
The capital intensity of which industries (emerging/mature/traditional) is most affected by technological progress? The answer is not self-evident, since emerging industries do not feature higher than the average capital intensity, rather a higher than the average market to book value.
We examine the relation between changes in factor (capital&labor) intensities and structural change at industry level, since the relation between technological progress, capital intensity increase and GDP share increase differs across sectors and industries. In agriculture for example, capital intensity increase was accompanied by a rapid reduction of the sector’s GDP share.
2.Which factor has stronger impact on productivity, technological progress or technical efficiency? Are there any inter-industry or inter-country differences in this respect? A textbook thesis is that technological progress has stronger impact in industries at the beginning of their life cycles. In mature and traditional industries increasing technical efficiency has relatively larger weight.
In my hypothesis the new general purpose technologies modify this thesis. We examine this modification process and its impact on structural change.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A technológiai fejlődés, szerkezetátalakulás és a termelékenység összefüggését abból a perspektívából vizsgáltam, hogy a technológiai fejlődés hatására bekövetkező szerkezetátalakulás milyen változásokat indukál a hozzáadott értéktermelés tényezőigényességében. Fő megállapításaim: 1. Az egymást követő általános célú, új technológiai paradigmát meghatározó technológiák nem mindegyike növeli a tőkeigényességet. A közkeletű vélekedéssel ellentétben, a technológiai fejlődés nem minden esetben tőkefelhasználó és munkamegtakarító. 2. Az információtechnológia egyes iparágakban és bizonyos tőkefajták tekintetében számottevő mértékű tőkemegtakarító hatással járt. 3. Az információtechnológiai forradalom tőkeigényességre gyakorolt hatása más irányú fejlődést indított el a fejlett, a gyorsan felzárkózó délkelet-ázsiai és a működőtőke-befektetések segítségével modernizálódó új közép-európai országokban. 4. A működőtőke-befektetések segítségével modernizálódó felzárkózó országokban a termelési szerkezet és a tényezőinputok szerkezetátalakulása közötti összefüggés nem a tankönyvi tézisnek megfelelően alakult (az outputösszetétel módosulása elvileg az inputszerkezet minőségi változásával, tőke-munka aránynövekedéssel, humántőke-igényességének emelkedéssel jár együtt). Ezekben az országokban az output technológiai összetétele már korszerű, fejlett gazdaságra utal, a tőke-munka arány és a termelés humántőke- és K+F-igényességének mutatói ehhez képest jóval elmaradottabb gazdaság képét tükrözik.
kutatási eredmények (angolul)
I examined the relation between technical progress, structural change and productivity in the context of structural change and changes in the factor input mix. Main results are as follows: 1. Successive general purpose, paradigm creating technologies do not necessarily increase capital-intensity. As opposed to the widely shared view technical progress is not always labour-saving and capital-using. 2. Information technology for example had substantial capital-saving effect in specific types of capital and industries. 3. The effect of information technology revolution induced different reactions and different development in advanced economies, in high-performing Southeast-Asian countries and in countries catching-up with the help of FDI inflows. 4. In the latter country group the relation between changes in the output mix and in the structure of factor inputs does not follow the textbook thesis (the upgrading of the composition of output ought to be in line with the evolution of inputs, i.e. with increases in the capital-labor ratio and in the human capital intensity of production). The technology composition of output in these latter countries is similar to the one of an advanced economy, while values of the capital-labor ratio and the human capital- and R&D-intensities of production are similar to those of relatively underdeveloped economies.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/2059/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szalavetz Andrea: Műszaki fejlődés és tőkeintenzitás, Közgazdasági Szemle, 2007
Szalavetz Andrea: Műszaki fejlődés, szerkezetátalakulás és munkaintenzitás, Külgazdaság, 2007
Szalavetz Andrea: An Atypical Relation between Structural Change and Changes in Labour Input: Hungary in an International Comparison, Statisztikai Szemle, 2007
Szalavetz Andrea: Structural transformation of the capital stock and capital-saving technical change, Acta Oeconommica, 2007




vissza »