less developed subregions, Hungary, demographic situation, ethnic differences
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Társadalomkutató Központ Népesedéstudományi Kutató (MTA Társadalomkutató Központ)
résztvevők
Császár Melinda Durst Judit Husz Ildikó
projekt kezdete
2006-02-01
projekt vége
2009-06-30
aktuális összeg (MFt)
11.568
FTE (kutatóév egyenérték)
1.93
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Kutatásunk célja a területi egyenlőtlenségekben megnyilvánuló társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek hatásának vizsgálata a népesedési viszonyok alakulására. Az egyes kistérségek demográfiai profiljának felrajzolásával árnyaltabb képet kívánunk kapni a népesedési viszonyok és a különböző fejlettségi mutatószámok összefüggéséről. Vizsgálatunkban a hátrányos helyzetű térségekre, ezen belül is azok belső heterogenitásának feltárására koncentrálunk. Magyarországon a területi egyenlőtlenségek mérőszámaiban jelentős etnikai különbségek is tükröződnek. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek többségében a roma népesség aránya felülreprezentált. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy ez a statisztikai összefüggés egyértelmű oksági relációt takar: a társadalmi-gazdasági mutatók tekintetében hátrányos helyzetű csoportok ugyanis nemcsak kizárólag a roma népességből kerülnek ki. Kutatásunkban egy önálló adatfelvétellel azt vizsgáljuk, hogy vajon a rossz szociális körülmények, az elesett, hátrányos helyzet ugyanolyan demográfiai mintákat eredményez-e a nem-roma népesség esetében, mint a romáknál.
angol összefoglaló
The aim of the study is to investigate the effect of socio-economic inequalities appearing in regional differences on population development. Drawing up the demographic profile of the subregions would help to get a more colorful picture about the connection between the demographic situation and the different indicators of development. In our research we focus on less developed subregions and their intrinsic heterogeinity. Significant ethnic differences are also reflected in the indicators of territorial inequalities in Hungary. The rate of romany population is over-represented in most of the severely disadvantageous subregions. But it can not be stated that the above mentioned statistical correlation would entail clear causal relation, since the groups deprived both economically and socially are not only from the romany population. In our study we plan to survey whether bad social conditions, the deprived situation would result in the same demographic patterns in non-romany population as among the romanies.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt keretében differenciális népesedési kutatásokat folytattunk a területi egyenlőtlenségek és a népesedési viszonyok összefüggéseinek feltárására. A kutatási periódus első felében kistérségi szintű demográfiai adatokat gyűjtöttünk és dolgoztunk fel. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a legtöbb térségben a hátrányok és az azok kiegyenlítődését gátló társadalmi-demográfiai tényezők halmozottan jelentkeznek. Nem azonosíthatók regionális demográfiai profilok, azonban bizonyos népesedési jellemzők együttesen csak az északi országrészben fordulnak elő. A projekt második felében kvantitatív adatfelvételt készítettünk egy észak-magyarországi halmozottan hátrányos helyzetű térségben annak vizsgálatára, hogy mi állhat az erre a térségre jellemző magas termékenység hátterében, hogy vajon az alacsony iskolázottság hasonló termékenységi mintákhoz kapcsolódik-e az itt élő roma és nem-roma nők esetében. Eredményeink szerint a vizsgált térségben a termékenység a rendszerváltás előtt csökkent, jelenleg stagnál. A vizsgált térségben mind a roma, mind a nem-roma népesség termékenysége magasabb volt annál, mint amit az alacsony végzettségűekre számított országos átlag alapján várni lehetett. A várakozásnak megfelelően a roma nők magasabb gyermekszáma részben az alacsonyabb iskolázottságukkal volt magyarázható, de emellett az általános iskolát végzettek esetében – minden egyéb tényező kontrollálása mellett – az etnicitás önálló hatása is kimutatható volt a szült gyermekszámra.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the study was to analyse the relationship between socio-economic inequalities appearing in regional differences and population development.
In the first year a subregional level database on various socio-economic and population development indicators was created. By cluster analysis significant differences in the demographic patterns of the most privileged subregions have been showed up.
In the second year a questionnaire survey was taken among the female population of a multiply-disadvantaged area in North Hungary in order to examine what lay behind the high fertility typical of the area. We were particularly interested in whether low educational level is connected to similar fertility patterns among Romas and non-Romas living there.
Fertility among both the Roma and non-Roma populations in this region was found to be higher than might be expected from the national average calculated for people of low educational level. The number of children among people living here decreased considerably before 1990, especially among the Romas, but the trend now seems to be stagnating. As for the effect of ethnicity on fertility, the examination by level of education had some surprising results. As expected, the higher level of fertility among Romas could partly be explained by their lower educational level. However, for those who had completed primary school the effect of ethnicity on the number of children born has also been demonstrated.
Kovai Cecília: A gyermek jelentősége, kézirat közlésre elküldve, 2009
Husz Ildikó: Strukturális és kulturális tényezők az alacsony végzettségű roma és nem-roma nők gyermekvállalásában Magyarországon, kézirat közlésre elküldve, 2010
