Földrajzi és társadalmi periférián élő népcsoportok szociálgeográfiai szempontú vizsgálata Észak-Cserehát aprófalvas térségében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
62373
típus K
Vezető kutató Molnár Judit
magyar cím Földrajzi és társadalmi periférián élő népcsoportok szociálgeográfiai szempontú vizsgálata Észak-Cserehát aprófalvas térségében
Angol cím Human geographical research of people living on the periphery of society and space: A case study of small villages in North Cserehát, Hungary
magyar kulcsszavak földrajzi helyzet, társadalmi konfliktus, etnikai összetétel, népmozgalom, életmód, szegénység, nélkülözés
angol kulcsszavak geographical situation, social conflict, etnic structure, mobility, lifestyle, poverty, deprivation
megadott besorolás
Földrajz (Agrár-, Környezet-, Ökológiai és Földtudományi)75 %
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)5 %
zsűri Műszaki és Természettudományi zsűrielnökök
Kutatóhely Földrajz és Geoinformatikai Intézet (Miskolci Egyetem)
résztvevők Siskáné Szilasi Beáta
projekt kezdete 2006-02-01
projekt vége 2010-01-31
aktuális összeg (MFt) 4.353
FTE (kutatóév egyenérték) 1.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Korábbi OTKA által támogatott kutatásaim során megfigyelhető volt, hogy a vizsgálati térségek egyes településein a roma lakosság aránya meghaladta az 50%-ot, néhány faluban megközelítette a 100%-ot is. Ez különösen azért jelent problémát, mert az itt élő cigány lakosság iskolázottsága, életszínvonala rendkívül alacsony, és mert etnikai preferencia vizsgálataim arra mutattak, hogy a magyar, és bármilyen más nemzetiségűek körében is, a roma etnikai csoport nagyon alacsony szimpátia indexszel bír. Ez a térségben valóban meglévő konfliktusra utal, ami még jobban megnehezíti a cigány lakosság helyzetén való javítás lehetőségeit.
A pályázott kutatás tizenkét Észak-csereháti település demográfiai szerkezetének és szociálgeográfiai jellemzőinek leírását tűzi ki céljául, de a helyi alaposabb ismeretek módosíthatják a kutatásba bevonni kívánt települések számát. A vizsgálat megpróbálja feltérképezni a térségben fellelhető konfliktusokat, azok jellemzőit, illetve kezelésükre irányuló folyamatokat. A kutatás célja, elsősorban a helyzetfeltárás, de ebből tapasztalatot szerezve a térség jövőjére vonatkozó lehetőségekről is szeretne számot adni. Empirikus vizsgálat segítségével kívánja bemutatni a lakosság életkörülményeit, munkához való viszonyát, térbeli mozgását és attitűdjét is. A projekt mind az etnikai, mind a térbeli, gazdasági problémákat szem előtt tartva igyekszik komplex vizsgálatot nyújtani a térség helyzetéről.
angol összefoglaló
In our previous OTKA project the proportions of Gypsy population of the research areas were often above 50%, in some cases are close to 100%. They often live in heavy poverty, they are often irresponsible in labour market, they have few qualifications and they cannot adapt to the society around them. Where they do co-exist Gypsy population makes the local Hungarian population bitter towards them. Our research of ethnic sympathy and antipathy showed that there are conflicts between Gypsy and other nations. This situation creates difficulties in these areas.
This project would like to deal with 12 villages in North-Cserehát, to examine the demography structure and to make complex social geographical research. We will try to identify the conflicts and the problems in this area and to show the people’s life condition, their relationship with labour, their spatial context and attitude.
The aim of the project to describe the recent conditions of this area, but it would like to suggest ways of how to improve their life quality, to propose political solutions to deal with specific obstacles and problems identified in the research.
The study is based on empirical surveys using qualitative and quantitative methods, including statistical and GIS analysis of census data.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a térség földrajzilag és társadalmilag periférikus helyzetben van. A látszólag kedvező demográfiai fordulat mögött a szegénység erőteljesebb elmélyülése és térbeli növekedése húzódik meg. A lakosság munkanélkülisége megrendítő, amihez az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya társul. Határozott különbség van a cigány és a nem cigány lakosok életminőségében a nem cigány lakosok javára. A változtatáshoz a korábbiaknál jóval átfogóbb, szakmailag sokkal megalapozottabb programra van szükség. Ez a problémakör felveti a jelenlegi szociális támogatási rendszer felülvizsgálatát és átdolgozását is. Fontos lenne oktatási reformra, arra, hogy az iskola ne a lexikális anyagok bemagolására, hanem az alapismeretek elsajátítása után kreativitásra, gondolkodásra, problémamegoldásra tanítson. Ám ezzel egy időben foglalkozni kell a felnőtt közösségekkel is, annak szociális, erkölcsi, pszichés, és kulturális életével, valamint munkára nevelésével. Elkerülhetetlen a cigányok és nem cigányok közötti feszültség enyhítése is. Az ott élő nem cigány emberek nem fajgyűlölők, nem a cigányokkal van problémájuk, hanem egyszerűen nem értik azt, hogy milyen lehetetlen és reménytelen helyzetben vannak ezek a végtelen szegénységben élő emberek, és nem látják társadalmunknak, intézményrendszerünknek, politikánknak azokat a csapdáit, amelyek ezen a helyzeten nem segítenek, hanem még fokozzák, mélyítik is azokat.
kutatási eredmények (angolul)
This research shows that the North Cserehát is geographically and socially peripheral. Behind the favourable demographical progress (in the Hungarian demographical context, which means favourable when the population is growing) there is deepening and extending poverty. The unemployment rate is extremely high, the education level of local inhabitants is very low. The quality of life is significantly higher among non Roma people while the Roma population is rather suffering because of the deprivation. There is a conflict between Hungarians and Roma people but it is based on different factors and not really on racism. These figures show an area in deep crisis. Our aim in this research was to provide a strong empirical basis from which to demonstrate and describe the depressed state of the region. In our opinion, the situation urgently requires more attention and the development of a multi-faceted social, economic and political program aiming to resolve these serious troubles as soon as possible.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=62373
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Molnár Judit: Cigányok és magyarok életminősége az Északi-Csereháton, In: Földrajzi Értesítő 2008. LVII. ÉVFOLYAM 3-4. FÜZET pp. 335-363, 2008
Molnár Judit: Elszegényedett, elszigetelődött aprófalvak gondjai. A népesség és a társadalom jellemzői 17 észak-csereháti falu vizsgálatában., (szerk.) Csapó T – Kocsis Zs. A kistelepülések helyzete és településföldrajza Magyarországon. Szombathely, pp. 173-193., 2007
Molnár Judit: Romák és magyarok attitűdjei 17 észak-csereháti településen, In: (szerk.) Reményi P. - Szebenyi A. V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia - A nagy terek politikai földrajza. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. pp.309-321, 2007
Molnár Judit: A szegénység és a népesedés összefüggései néhány csereháti és bodrogközi település példáján, In: Kádár László születésének centenáriuma alkalmából elkészülő kötet, (megjelenés alatt), 2008
Molnár Judit: Poverty and labour among Gypsy and non-Gypsy population in North-Cserehát and Lower-Bodrogköz, Regionális Fejlődés és Fejlesztés a Kárpátok Régióban, MTA RKK Észak-magyarországi Osztály Konferenciája, június 17-19, 2008
Molnár Judit: Poverty and segregation in the north-eastern region villages of Hungary, West coast seminars, University of Glasgow, május 21., 2008
Molnár Judit: The Process of Segregation in Northeast Hungary, Association of American Geographers, Annual Meeting, Las Vegas, March 22-27, 2009
Molnár Judit: Földrajzi és társadalmi periférián a Csereháton, Földrajzi és társadalmi periférián a Csereháton, Fórum, Krasznokvajda, június 26., 2008





 

Projekt eseményei

 
2010-04-26 11:20:10
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Földrajz Intézet, Társadalomföldrajz Tanszék (Miskolci Egyetem), Új kutatóhely: Földrajz Intézet Természetföldrajz-Környezettani Tanszék (Miskolci Egyetem).




vissza »