A fogyasztóvá válás folyamata Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
62605
típus K
Vezető kutató Hofmeister Tóth Ágnes
magyar cím A fogyasztóvá válás folyamata Magyarországon
Angol cím The process of consumerization in Hungary
magyar kulcsszavak Fogyasztói társadalom, értékrend-változás, szimbolikus fogyasztás, fogyasztói szabadság, áruvá válás, esztétizálás
angol kulcsszavak Consumer society, value change, symbolic consumption, consumer freedom, commoditization, aesthetisation
megadott besorolás
Jövőkutatás (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Közgazdaságtan–Jövőkutatás–Statisztika
Kutatóhely GTK / Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem)
résztvevők Kemény Vagyim
Simányi Léna
projekt kezdete 2006-02-01
projekt vége 2009-01-31
aktuális összeg (MFt) 3.146
FTE (kutatóév egyenérték) 2.23
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A fogyasztói társadalom kialakulása a szubjektív vélemények, élmények és értékek szintjén a fogyasztóvá válás folyamatában ragadható meg. A folyamat lényege, hogy a társadalom tagjai elsősorban fogyasztóként vesznek részt a társadalmi életben és a fogyasztással összefüggésben határozzák meg életcéljaikat, személyes identitásukat és más csoportokhoz való viszonyukat, míg más társadalmakban ezek a munka, az állampolgárság illetve a vallás szférájához kötődnek (Ritzer -Slater 2001). Kutatásunk célja e folyamat megértése, a magyar fogyasztói társadalom aktuális állapotának feltárása illetve előrejelzések megfogalmazása.

A változás folyamatát a különböző generációk összehasonlító elemzése révén figyeljük meg. A kutatásra ezért most kínálkozik a legmegfelelőbb alkalom: a rendszerváltás óta már felnőtt az a nemzedék, melynek tagjai gyerekkoruktól kezdve kapcsolatban voltak a nyugati fogyasztói kultúrával; ugyanakkor még bevonhatók a kutatásba a társadalom idősebb generációihoz tartozók is, akik a szocialista normák szerinti értékrendben nőttek fel.

A fogyasztóvá válás folyamatát három dimenzió szerint vizsgáljuk:

1. A fogyasztás szerepének átalakulása az életcélok, az identitás és az értékek meghatározása és
kifejezése terén.
2. A fogyasztás társadalmilag elfogadott normáinak átalakulása, a fogyasztást legitimáló célok, értékek
megváltozása.
3. A fogyasztáshoz való viszony átalakulása; a fogyasztói társadalom egyéni percepciója.

A kutatás első részében családok különböző generációit hasonlítjuk össze interjúk, közös családi beszélgetések illetve bevásárlásokon való részvétel segítségével. A kapott adatokból a kutatás második részében kérdőívet állítunk össze, melyet 1000 fős reprezentatív mintán tesztelünk.
angol összefoglaló
The consumerization process refers to the development of consumer society at the individual level, in terms of subjective opinions, experiences and values. The core of the process is that members of the society take part in social life increasingly as consumers; and define their aims, identities and relations to other groups in the context of consumption – as opposed to work, citizenship or religion (Ritzer and Slater 2001). Our research objective is to explore the process, evaluate the actual state of the Hungarian consumer society and to formulate predictions for its future development.

We observe the process of the change through the analysis of generational differences. At present Hungary is one of the most fruitful terrain for the study of consumer society, because for the time being both generations – the one grown up in the era of socialism and the one socialized in consumer culture – ,both value systems are represented in the society.

We investigate the process of consumerization along three dimensions:

1. The changing role of consumption in the definition and expression of aims, identities and values.
2. The evolution of moralities of consumption, changes in the norms, legitimate aims and values justifying consumption.
3. Changing relationship to consumption, subjective perceptions of consumer society.

The first phase of the research focuses on the generational comparison of families using episodic interviews, joint narratives and participant observation of shopping. Based on the findings a questionnaire will be developed, and we will conduct a survey on a representative sample of 1000 people.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk célul tűzte ki, hogy (1) feltárja a fogyasztással kapcsolatos személyes értelmezéseket, véleményeket, attitűdöket, koncepciókat, (2) a fogyasztással kapcsolatos mindennapi élményeket (3) a fogyasztáshoz való viszony időbeli változását az egyének élete során (4) azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek alapján az értelmezések és élmények eltérnek. Mindezek megismerésének érdekében kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk. A kvalitatív kutatás során a mintába kerülés kritériuma alapján olyan családok kerültek kiválasztásra, amelyek legalább két, vagy több generációból állnak. Az első generáció 1939 előtt, a második 1969, a harmadik pedig 1990 előtt született. A kvalitatív minta 15 családból állt, összesen 44 fővel készült interjú. Az alkalmazott kvalitatív módszertan epizodikus interjúk voltak, amelyet vásárlási megfigyelésekkel egészítettünk ki. A kvantitatív kutatásban a minta elemszáma 500 fő volt, az országos minta reprezentatív nemre, korra, településtípusra és régióra.
kutatási eredmények (angolul)
People in a generation or cohort experience the same significant events when they're growing up. Attitudes and values are formed to a great extent when a generation or cohort passes into adulthood. In Hungary the fall of the socialist regime and the transition to market economy represented an axial moment, as the principles and logic ruling life and leading to success have transformed substantially. After the transition, not only the socialist ideology, but also its economic implications have been wiped away by the market economy. In our study we investigate familial relationships in consumption patterns using a sample of grandparents, parents and their children in Hungary. Attention is focused on generational differences in the attitudes and the personal experiences toward consumption. First we conducted in-depth interviews with 15 families (44 respondents) completed with observation of their shopping behavior. In the second phase we did quantitative analysis using national representative sample (N=500). We studied (1) the relationship between consumption and personal values, (2) the accepted degree of consumption and (3) the perception of the consumer society in Hungary.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=62605
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hofmeister Tóth Ágnes: Generációs különbségek a fogyasztáshoz való viszonyban, 60 éves a KÖZGÁZ Jubileumi kötet, 2008
Hofmeister Tóth Ágnes: Élelmiszerfogyasztási szokások vizsgálata, Entz Ferenc Konferencia Kecskemét, 2007. augusztus 27., 2007
Hofmeister Tóth Ágnes: Fogyasztói értékpreferenciák, An integrated Value Model” Conference A Magyar Tudomány Napja, MTA, 2007. november 13., 2007
Hofmeister Tóth Ágnes-Neulinger Ágnes: Changing Consumption Patterns in Hungary, The 38th World Congress of the International Institute of Sociology,, 2008
Hofmeister Tóth Ágnes-Neulinger Ágnes: A magyar lakosság anyagiasságának a vizsgálata, Marketing Oktatók Konferenciája, Budapest augusztus 25-26., 2008
Hofmeister Tóth Ágnes-Neulinger Ágnes: Changing Consumption Patterns, 8th International Congress Marketing Trends Paris January 16-17 2009., 2009
Hofmeister Tóth Ágnes-Neulinger Ágnes: Generational Differences, Business & Economics Society International, Conference July 15-19 Kona, USA, 2009
Hofmeister Tóth Ágnes: Tudatosan vásárolunk?, Fogyasztóvédelem, 9. évfolyam 4. szám pp.33-35, 2007
Hofmeister Tóth Ágnes- Neulinger Ágnes: A magyar lakosság anyagiasságának vizsgálat, Fogyasztóvédelem, 2009




vissza »