Újabb forrásfeltárások a magyar fizika 1850–1950 közötti korszakának történetéből  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
63119
típus K
Vezető kutató Füstöss László
magyar cím Újabb forrásfeltárások a magyar fizika 1850–1950 közötti korszakának történetéből
Angol cím Further source revelations from the history of Hungarian Physics between 1850 and 1950.
magyar kulcsszavak tudománytörténet, fizikatörténet
angol kulcsszavak history of science, history of physics
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Történelem
Kutatóhely Magyar Tudománytörténeti Intézet Nonprofit Kft.
projekt kezdete 2006-02-01
projekt vége 2010-01-31
aktuális összeg (MFt) 4.792
FTE (kutatóév egyenérték) 0.47
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A fizika első, nagy újkori eszmerendszere a newtoni fizika volt, a második a 19. században kialakult maxwelli elektrodinamika. Az első témakör európai és magyarországi hatását már kutatta M. Zemplén Jolán, mi a második témakör feltárására vállalkozunk. A magyarországi egyetemi tankönyvek hosszú időn keresztül nem vettek tudomást a Maxwell-egyenletekről, s általában az elektrodinamika modern rendszeréről, hanem elsősorban az elektrosztatikai kérdéseket tárgyalták. Arra kellene választ adnunk, hogy egyrészt mi is a maxwelli elméletek lényege, ezek hogyan alakultak ki, hogyan jutottak el a Szigetországból az európai kontinens egyetemeire, s kik voltak azok a magyar diákok, akik ezekkel az elméletekkel megismerkedtek, s itthon később tanárként terjesztették azokat. Bemutatjuk az ehhez a témakörhöz kapcsolódó magyarországi szakkönyveket, s a kiemelkedő hazai kutatók munkásságát. A 19. század utolsó harmada és a századelő természettudományos világképét döntően befolyásolta a Maxwell-elmélet, így ennek elemzése fontos és hiánypótló tudománytörténeti feladat.

Kutatásunk másik vállalt feladata az, hogy az ezt követő fizikai elméletek kiemelkedő magyar szakembereit mutassuk be, közreadván olyan feldolgozásokat, amelyek tovább bővíti a Gábor Dénesről, Wigner Jenőről, Bródy Imréről és más kiemelkedő személyiségekről eddig kialakult képet.

A fentiekkel szeretnénk a Simonyi Károly által megtervezett magyar fizikatörténeti kutatásokat megvalósítani.
angol összefoglaló
The first conceptual system of physics in the modern history was that of established by Newton, and the second was formulated in the 19th century by Maxwell, which was electrodynamics. The first topic was researched by Jolán Zemplén M., so we would like to attempt to do our research focusing on the second concept. The Hungarian school books ignored not only the Maxwell equitations but also generally the modern system of electrodynamics and usually dealt with electro statistical questions. We would like to find answers for the gist of the Maxwell theories, how they were formulated, how these theories got to the main continent and which Hungarian students studying abroad brought them to Hungary and taught them as professors. We will introduce Hungarian study books related to this topic and outstanding researchers working with it. The scientific view of the world in the end of the 19th century and the beginning of the 20th century was strongly influenced by the Maxwell theory and therefore its analysis is a very important task and will fill the gap in the cultural historian publication.

Another aim of our research is to introduce the Hungarian representatives of physical theories following Maxwell, such as Dénes Gábor, Jenő Wigner, Imre Bródy and others.

We are hoping to complete the research of Hungarian history of physics outlined by Károly Simonyi.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Fizikatörténeti kutatásom 1. és 2. évében a maxwelli elektrodinamika előzményeivel, az elmélet kialakulásával, valamint annak magyarországi fogadtatásával foglalkoztam. Az utóbbi témakörben nagyon kevés történeti kutatás folyt eddig, s ezek sorában elsők között tudtam bemutatni Maxwell egyik legkorábbi magyarországi interpretátorának, Fröhlich Izidor akadémikusnak, egyetemi tanárnak a gondolatait. Ezen túlmenően bemutattam, hogy hogyan fogadták a Műegyetemen, a kolozsvári Tudományegyetemen és a középiskolákban Maxwell elméletét, s hogy melyek voltak az első folyóiratokban, illetve tankönyvekben, ismeretterjesztő munkákban megjelent magyarázatok, elemzések. Kutatásom 3. és 4. évében a 20. századi magyarországi fizika néhány fontos területével foglalkoztam, s igyekeztem új anyagokat is feltárni, leveleket, kéziratokat. Kulcsfontosságúnak tartom Ortvay Rudolf tudományszervezői munkásságát, az Egyesült Izzóban létrehozott Kutatólaboratórium eredményeit, valamint a Budapesten tanult, de fizikai munkásságukat külföldön folytató, nem ritkán Nobel-díjassá is lett magyar szakemberek munkásságának elemzését. Több értékes visszaemlékezéssel, önéletrajzzal próbáltam még jobban bemutatni azt, hogy ebben az időszakban milyen témakörök foglalkoztatták a Magyarországon és külföldön élt magyar fizikusokat. Kutatási anyagaimat két önálló kötetben jelentettem meg, s főbb kutatási eredményeimet az interneten is közreadtam (http://mati.tudomanytortenet.hu/)
kutatási eredmények (angolul)
In the first two years of my research in the field of the history of science, I dealt with the antecedents of Maxwellian electrodynamics with respect to their formation and reception of the theory in Hungary. This topic has not been studied sufficiently up to now, although the views of Professor Izidor Fröhlich - one of the earliest commentators on Maxwell – can be presented here. I have also indicated how Maxwell’s theory was accepted by the Technical University, the University of Kolozsvár, and by secondary schools, as the first dissertations and comments were published in journals, textbooks, or popular scientific works. In the third and fourth years of my research, I studied some important fields of twentieth century physics in Hungary; I also analyzed new material, letters, and manuscripts The central questions I consider are Ortvay’s work organizing scientific life, the results of the TUNGSRAM Research Laboratory, and the analysis of the activities of Hungarian experts – often Nobel-prize winners- educated in Budapest but whose scientific careers were established abroad. I have published my research material in two volumes and the most important results of my research work on the net (http://mati.tudomanytortenet.hu/).
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=63119
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Füstöss L.: A maxwelli elektromágnesség és magyarországi fogadtatása., Piliscsaba, 2008. MATI. 135 p., 2008
Füstöss L.: A maxwelli elektromágnesség és magyarországi fogadtatása, Internetes összeállítás, 2008
Füstöss L.: Az elektromágnesség maxwelli elméletének fogadtatása Magyarországon., Előadás az "Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből" c. konferencián. MTESZ, Budapest, 2008. november 20., 2008
Füstöss L.: Az elektromágnesség maxwelli elméletének fogadtatása Magyarországon., In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. (A 2008-as ankét anyaga). Bp., 2009. MTESZ. pp. 111-115., 2009
Füstöss L.: Fizika Magyarországon a két világháború között (1915-1945), Bp., 2010. MATI. 169 p., 2010
Füstöss L.: Ortvay Rudolf és tudós kortársai, Internetes összeállítás, 2009
Füstöss L.: Gábor Dénes útban Anglia felé, Internetes összeállítás, 2009
Füstöss L.: Száz éve született Gombás Pál, In: Fizikai Szemle 59(2009) p. 251., 2009
Füstöss L.: Arcképvázlat Gombás Pálról., In: Fizikai Szemle 56(2006) No. 4. p. 127., 2006
Füstöss L.: Selényi Pál (1884-1954)., In: Nemzeti Évfordulóink 2009. Bp., 2008. Balassi Intézet. p. 36., 2008
Füstöss L.: Abonyi Iván: Kiemelkedô fejezetek a XVII–XIX. század fizikájából (OTKA-kutatás ism.), In: Fizikai Szemle 59(2009) p. 80., 2009
Füstöss L.: Abonyi Iván: Kiemelkedô fejezetek a XX. század fizikájából (OTKA-kutatás ism.), In: Fizikai Szemle 59(2009) p. 364., 2009
Füstöss L.: Walter Isaacson: Einstein (Ism.), In: Fizikai Szemle 59(2009) p. 283., 2009
Füstöss L.: WITTMANN Ferenc (Hódmezővásárhely, 1860. január 16. – Bp., 1932. március 23.), In: Nemzeti Évfordulóink 2010. Bp., 2009. Balassi Intézet., 2009
Füstöss L.: Alexander Béla., In: Nemzeti Évfordulóink 2007. Budapest, 2006. Balassi Intézet. p. 49., 2006
Füstöss L.: Szigeti György., Bp., 2006. BME-OMIKK. CD-ROM., 2006
Füstöss L.: Uránia – egy kísérlet a tudomány elfogadtatására, Előadás "A természettudományok, a technika és az orvoslás tárgyi és épített emlékei” c. konferencián. MTESZ, Budapest, 2007. november 23., 2007
Füstöss L.: Kiss Károly (1858-1914)., In: Nemzeti Évfordulóink 2008. Bp., 2007. Balassi Intézet. p. 51., 2007
Füstöss L.: Teller Ede (1908-2003)., In: Nemzeti Évfordulóink 2008. Bp., 2007. Balassi Intézet. p. 59., 2007
Füstöss L.: A tudomány határai., In: Fizikai Szemle 58 (2008) No. 6. p. 235., 2008




vissza »