közgazdasági elemzés, nemzetközi kitekintés, periodizálás, gyakorlati tapasztalatok
Keywords in English
economic analysis, international outlook, periods, practical experiences
Discipline
Agricultural economics (Council of Complex Environmental Sciences)
100 %
Panel
Complex agricultural sciences
Department or equivalent
Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies)
Starting date
2006-03-01
Closing date
2010-08-31
Funding (in million HUF)
4.500
FTE (full time equivalent)
1.45
state
closed project
Summary in Hungarian
Módszertan: Hosszú idősorok összegyűjtése és elemzése; Nemzetközi kitekintések végzése, amelyek segítik az elemzést; Történeti közelítés, a legfontosabb csomópontok kiemelése; Gyakorlati tapasztalatok értékelése szakértők bevonásával Üzenetek a hogyan továbbra;
Az agrárpolitika jövőbeni formálásához támpontokat adhat az elmúlt 6 évtized áttekintése. Az irodalmi forrásanyag nagyon gazdag. Nem történeti munkát szándékozom írni, hanem sokkal inkább közgazdasági elemzést kívánok adni. Ebből a szempontból kísérelem meg a periodizálást. Részletesen bemutatom a mezőgazdaság növekedését, annak fontosabb összetevőit, illetve a gazdasági visszaeséseket, azok fontosabb előidéző tényezőivel. A kutatás exponálni fogja a magyar agrárpolitika nagy cikk-cakkjait, váratlan és „forradalmi” fordulatait, a folyamatokat a maguk ellentmondásaiban. A 2000. évi Census fényében, majd az azt követő évek adatainak birtokában megalapozottabban értékelhető az 1989 utáni privatizáció hatása a mezőgazdaság versenyképességére. Az utóbbi másfél-két évtizedben sokat beszél a közgazdasági irodalom az un. fenntartható növekedésről, fejlődésről. Ebből a szempontból hogyan értékelhető a magyar agrárpolitika? Egyáltalában értékelhető-e? Az értékeléshez támpontokat adhat egy nemzetközi kitekintés is. Három vizsgálódási irányvonal valószínűsíthető. Ezek: Lengyelország, a jelenlegi Európai Unió és Japán Volt-e a magyar agrárpolitikának úttörő szerepe nemzetközi kitekintésben nézve? Ha igen, mi volt ez? A két legérdekesebb és elemzésre kívánkozó periódus az 1966-1975 közötti évtized és az 1990 utáni másfél évtized. Ezeket részletesen elemezni fogom. Az 1990 utáni történések vizsgálata már közvetlenül elvezet napjaink agrárpolitikai problémáihoz. Vessünk fel csupán villanásszerűen néhányat. Helyesnek mondható-e a vegyes tulajdonra épülő mezőgazdaságot kizárólagosan privát tulajdonra helyezni? Milyen tartalmi árnyalatai, variációi vannak a privatizációnak? Mi a helyzet a full time családi gazdaságokkal? Az európai mezőgazdasági modellben hol a helyük a családi gazdaságoknak? Egyáltalában, mi a családi gazdaság? Milyen lépéseket kellene megfontolni a jövőben a magyar agrárpolitikának? Hasznosítás: A kutatási eredményekről cikkekben, illetve konferencia előadásokban számolok be. Ezen kívül, egyetemi hallgatóimnak tartok majd előadásokat, Szegeden, Mosonmagyaróváron, Keszthelyen, Pécsett és Kaposváron.
Summary
Hungary’s agricultural policy (1945-2005). Summary The overview of passed 60 years can give points for further developing of future agricultural policy. The literature is very rich of sources. I do not intend to write historical study much rather I wish to give economical analyses. From this point I try to decide the periods of the development. I will show the growth of agriculture with its factors and the recessions with their elements. The research will put into the focus the great criss-cross changes of Hungary’ agricultural policy and its unexpected revolutionary turning points so that we can see the processes in their contradictions. In the light of the Census in 2000 we can evaluate more soundly the impact of the privatization after 1989 on the competitiveness of Hungary’s agriculture. International outlooks can contribute to the evaluation. The research will start into three directions: Poland, EU and Japan. Did Hungary’s agricultural policy have pioneering role in international context? The most interesting two periods for investigation is 1966-1975 and the 1.5 decade after 1990. I will detailed analyse these two periods. The investigation of the events (changes) after 1990 leads us to the present problems of the agricultural policy. Let me mention some of them. Is it a good concept to transform the agriculture based on mixed (private-, cooperative and state ownership into totally private ownership? What kind of versions of privatisation are available? What is the state of full time family farms? What is the place of family farms in the European agricultural model? What does family farm mean? What should be done in the future agricultural policy?
Utilization: I will summarize the results of my research in articles, papers in conferences. Out of this I deliver some lectures at several universities. (Szeged, Mosonmagyaróvár, Keszthely, Kaposvár, Pécs).
Final report
Results in Hungarian
Ez a kutatási project a magyar agrárpolitika 60 évét (1945-2005) tette bonckés alá. Célja a pozitív és a negatív tapasztalatok összegyűjtésével, a cikk-cakkok bemutatásával, adalékok megfogalmazása a hogyan tovább számára. Módszertani szempontból a hosszú idősorok elemzésére és nemzetközi összehasonlítások végzésére alapozott.
A kapott eredmények közül kiemelem a mezőgazdasági beruhásokkal kapcsolatosan azt a tényt, hogy azok hatékonysága - változatlan árakon számolva és ötéves periódusokban vizsgálva - 1966-70 között volt a legmagasabb. Emögött felfedezhető az új gazdasági mechanizmus szelleme, amely hozzájárult számos politikai dogma eltüntetéséhez.
Az 1924/25-2004/05 közötti nyolc évtizedben a mezőgazdaság növekedését bemutató grafikonon két nagyjelentőségű periódus tűnik ki. Az egyik az 1966-1985 közötti két évtized, amelyben az évi átlagos növekedési ütem 3 % körül mozgott és az agrárpolitika egy sajátos magyar agrármodellt fejlesztett ki; amásik pedig az 1990-es évtized. Ez utóbbiban az output visszaesése csak a II. világháború alatti időszakhoz viszonyítható. A kutatás sorra veszi az 1989 utáni agrárátalakulás legnagyobb hibáit, legproblematikusabb vonásait. Ezek a privatizáció primitív értelmezése, a korábbi szövetkezeti szektor torz értékelése, a privát tulajdon kizárólagosságának meghírdetése.....A kutatás a hogyan továbbot illetően elemzi a Közös Agrárpolitika várható alakulását 2013 után.
Results in English
This research project dissects 60 years of Hungarian agricultural policy (1945-2005). It aims to help future steps by summarizing positive and negative experience and by presenting minor zigzags and details. With respect to methodology, it is based on the analysis of long time series and international comparisons.
From among the results obtained, the fact should be pointed out that the efficiency of agricultural investments – calculated at constant prices and in five-year periods – was the highest between 1966 and 1970. The spirit of the new economic mechanism, which contributed to the disappearance of several political dogmas, is underlying this. In the eight decades between 1924/25 and 2004/05 two periods of great importance are prominent in the graph presenting agricultural growth. One is the two decades between 1966 and 1985, during which the average annual growth rate was about 3 % and the agricultural policy developed a specific Hungarian agricultural model; the other is the decade of the 1990s. In the latter one the output decline is comparable only to the period of the Second World War. The research lists the greatest mistakes and the most problematic features of the transformation of agriculture after 1989. These include the primitive interpretation of privatization, the distorted evaluation of the previous co-operative sector, the propagation of the exclusiveness of private property…As far as the future is concerned the research project analyses the possible changes of the Common Agricultural Policy after the year 2013.
Benet Iván (editor): Agricultural Transition and Rural Development (Some Experiences from Finland, Hungary and Poland, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences; Károly Róbert College Gyöngyös; University of Pécs, Faculty of Economics, 2006
Iván Benet: 60 years of Hungary's agricultural policy (1945-2004) 16-27.pp. (Some Experiences from Finland, Hungary and Poland, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences; Károly Róbert College Gyöngyös; University of Pécs, Faculty of Economics, 2006
Ivan Benet: Agricultural transition and rural development. (Some experiences of Hungary.) 245-256. pp. International conference. 2007. September 26-27. Beijing. „Globalization and Rural Development - Chinese and Eastern European Perspectives", Institute of Rural Development. CASS. Beijing. China, 2007
Iván Benet: Transformation of farm structure – with question marks, Farms in Central and Eastern Europe – Today and Tomorrow, no. 98.1, National Research Institute, Varsó (ISBN 978-83-60798-72-0), 93-104. o., 2008
Iván Benet: Economic growth and agriculture, International Forum, Beijing Capital University, 2008
Benet Iván: A KAP 50 éve, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2008
Benet Iván: A jövő agrárpolitikai dilemmái. ( Dilemmas of future agricultural policy), Előadás.Nemzetközi Konferencia.Nyugat-Magyarországi Egyetem.Mmóvár.2009.Megjelent:Mezőgazdaság és a Vidék Jövőképe.NyME.(ISBN 978-963-9883-28-4), 2009
Ivan Benet – Zsolt Kiraly: Two Characteristics of Hungarian Development., Multi-Annual Programme 2005-2009,Report nr128.1The Structural Changes in the Rural Areas and Agriculture in the Selected European Countries.(ISBN: 978-83-7658-088-3), 2009
Ivan Benet: Total factor productivity in agriculture. (One approach.), Polish-Hungarian Seminar on Agricultural Policy. 3-6 November 2009. Szeged. Szeged University Faculty of Economics and Business Administration. 5 p., 2009
Benet Iván: A KAP (Múlt, jelen, jövő)., „A magyar élelmiszergazdaság jövője a KAP reform tükrében." XXXIII. Óvári Tudományos Nap, NyME, Mosonmagyaróvár, 2010. október (ISBN-978-963-9883-55-0), 2010
Iván Benet: 20 years of the agricultural transition (1991-2010), Under preparation, it will be published in 2011, 2011
Events of the project
2011-12-21 08:47:05
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Új kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).
