A referenciális attitűdkifejezések értelmezését determináló faktorok vizsgálata csecsemőkorban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
63808
típus K
Vezető kutató Gergely György
magyar cím A referenciális attitűdkifejezések értelmezését determináló faktorok vizsgálata csecsemőkorban
Angol cím Investigation of the factors determining the interpretation of referential attitude expressions in infancy
magyar kulcsszavak infant social cognition
angol kulcsszavak understanding attitudes, development of social cognition, pedagogical system
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely MTA Pszichológiai Kutatóintézet
résztvevők Egyed Katalin
Kéri Rita
Király Ildikó
Krekó Kata
projekt kezdete 2006-02-01
projekt vége 2010-01-31
aktuális összeg (MFt) 7.094
FTE (kutatóév egyenérték) 1.66
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A csecsemők szociális tanulásáról Csibra és Gergely (in press) által nem régen kialakított elmélet azokat a társas-kognitív mechanizmusokat próbálja körvonalazni, amelyekkel hatékonyan átadható a humán fejlődés során általánosítható, kognitívan átlátszatlan tudás. Az elmélet szerint a csecsemők és a felnőttek az evolúció során adaptálódtak arra, hogy tanuló-tanár helyzetekben vegyenek részt, amelyben nagyon gyorsan lehet információhoz jutni (’gyors leképezés’). Ezek a társas-interaktív mechanizmusok biztosítják a tanulási folyamat integritását. Elméletük újszerű választ kínál arra, hogyan érti meg a csecsemő, hogyan használja fel mások információt hordozó attitűd kifejezéseit, pl. ha egy felnőtt tárgyra irányuló attitűdjeit figyeli meg és egy alulspecifikált tanulási eseménnyel találkozik. Az ilyen helyzeteknek ugyanis többféle értelmezése van: A) a személynek egy általános tendenciája jut kifejezésre, egy olyan attitűd, amely bármely tárgyra vonatkozik (személyiség attribúció), B) a személynek egy állandó viszonyulása van a tárgyhoz, pl. tetszik neki (mentális állapot attribúció), C) magának a tárgynak van olyan tulajdonsága, amit a személy az attitűdjével juttat kifejezésre (tárgy attribúció). Korábbi kutatásaink alapján azonban feltételezzük, hogy a csecsemők kezdetben az ilyen kommunikatív-referenciális attitűd kifejezéseket nem mentalisztikusan, hanem externalista módon kódolják. Vagyis egy fajta tárgyközpontú megközelítéssel olvassák az attitűd kifejezést, és kizárólag a tárgy értékeként kezelik, nem a személy mentális attitűdjeként. Más szóval, a csecsemő feltételezi, hogy a pedagógiailag megjelenített információ a tárgyról szól, és nem a felnőtt személyes preferenciáját fejezi ki. Ez a hipotézis a pedagógiai elmélet tesztelését szolgálja, melyre új módszert dolgoztunk ki.
angol összefoglaló
A recent theory of infant social learning has been advanced by Csibra and Gergely (in press) that seeks to delineate the design specifications and social-cognitive mechanisms by which efficient transmission of generalisable, cognitively opaque social knowledge occurs in human development. According to this theory, infants and adults are preadapted to engage in learner-teacher interactions, during which information is rapidly acquired (‘fast mapping’) by virtue of dedicated social-interactive mechanisms that ensure the integrity of the learning process. New hypothese delineates from this theory: the question of how infants understand and make use of attitude expressions of others represents an informative case in point. For example, when observing an adult express an attitude towards an object the infant is presented with an underspecified learning event; multiple interpretations are possible – a) the person may have a generalized tendency to express that attitude to any object (personality attribution), b) the person may have a stable liking or preference for the object (mental state attribution) or b) the object may have properties that the person’s expression is indicating (object attribution). Based on our earlier research we hypothesize that young infants initially encode such communicative-referential attitude expressions in a non-mentalistic, externalist, object-centred manner reading off information only about the object’s valence, but not about the person’s mental attitude towards it. In other words, infants assume that the person’s attitude expression is a pedagogical manifestation of information about the object, not a person-specific preference.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk a kulturális ismeretátadás humán-specifikus mechanizmusára vonatkozó ‚Természetes Pedagógia‘ hipotézis alapfeltevéseit tesztelte 10-, 14-, és 18-hónapos korban. Eredményeink igazolták, hogy az osztenzív-kommunikatív jegyek két beépített értelmezési előfeltevést aktiválnak a csecsemőkben (1. A referenciális ‚genericitás‘ elvét és 2. A ‚közös kultúrális tudás‘ elvét), melyek hatására a kommunikatív helyzetben megfigyelt deiktikus referensre irányuló új intencionális cselekvéseket a csecsemők általánosítható, generikus, illetve univerzálisan hozzáférhető közös tudást közvetítő kulturális ismeret-manifesztációként értelmezik. Ugyanezek a cselekvések nem-kommunikatív helyzetben megfigyelve epizódikus, személy- és helyzet-specifikus értelmezést kapnak. A jelen vizsgálatok az osztenzív-kommunikatív jegyek hipotetizált értelmezés-módosító hatásának csecsemőkori vizsgálatát a kulturális ismeretátadás két új területére terjesztették ki: a referenciális érzelemkifejezések tárgy-központú értelmezésére, illetve az eszközfajták funkció-alapú reprezentációjának kialakulására. Az osztenzív kommunikatív jegyek értelmezés-irányító szerepére irányuló hipotézisek mindkét területen igazolást nyertek.
kutatási eredmények (angolul)
This research project investigated two central assumptions of the theory of Natural Pedagogy that postulates a human-specific evolved social-communicative learning mechanism dedicated to the efficient intergenerational transmission of cultural knowledge. We tested in 10-, 14-, and 18-month-olds the hypothesis that ostensive-communicative signals activate two built-in interpretiv biases in young infants (1. The assumption of genericity of referential content, and 2. The assumption of shared or common cultural knowledge) as a result of which when a novel intentional action directed to a deictically identified referent is observed in an ostensive-communicative context, infants interpret it as a manifestation of generalizable, generic, and universally shared and accessible cultural knowledge. The same actions when observed in a non-communicative context, however, are interpreted as episodic events inducing person- and situation-specific attributions only. Our present studies provided supporting evidence for both of these assumptions of Natural Pedagogy theory in two novel domain of knowledge acquisition: a) the early capacity to set up ‚object-centered‘ vs. ‚person-centered‘ interpretation for others‘ referential emotion-expressions, and b) the early capacity for function-based object individuation and function-based representation of artefact kinds.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=63808
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gergely György, Egyed Katalin, Király Ildikó: On Pedagogy, Developmental Science 10:1, 2007
Gergely György, Egyed Katalin, Király Ildikó: A természetes pedagógiáról, Csibra Gergely és Gergely György szerk.: Ember és kultúra, Bp.: Akadémiai, 2007
Csibra Gergely és Gergely György szerk: Ember é kultúra: A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai, Budapest : AkadémiaiKiadó, 2007
Egyed, K., Király, I., Krekó,K. & Kupán, K. & Gergely, Gy.: Understanding object-referential attitude expressions in 18-month-olds: the interpretation switching function of ostensive-communicative cues, SRCD Biennal Meeting, Boston, 2007
Gergely György: Learning ‘about’ versus learning ‘from’ other minds: Human pedagogy and its implications., In: P. Carruthers, S. Laurence, & S. Stich, (Ed). The Innate Mind: Foundations and the Future. Oxford: Oxford University Press., 2007
Futó J., Téglás, E., Csibra, G., & Gergely, G.: Communicative function demonstration induces kind-based artifact representation in preverbal infants., Cognition, in press, 2010
Gergely, G.: Ostensive communication and cultural learning: The Natural Pedagogy hypothesis., In: H. S. Terrace & J. Metcalfe, (Eds). Joint Attention and Agency, Oxford University Press (in press)., 2010
Egyed, K., Király, I., and Gergely, G.: Communicating shared knowledge without language in infancy, Psychological Science (under review), 2010
Egyed, K., Gergely, G., és Király, I.: Tanulni másoktól és másokról., Pszichológia, 29, 3, 237-254, 2009




vissza »