Etnikailag homogén (cigány) településeken élő közösségek belső differenciáltságának és tagoltságának vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
67782
típus F
Vezető kutató Virág Tünde
magyar cím Etnikailag homogén (cigány) településeken élő közösségek belső differenciáltságának és tagoltságának vizsgálata
Angol cím Differential social pattern in ghetto villages
magyar kulcsszavak szegregáció, etnicitás,
angol kulcsszavak segregation, ethnicity
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)90 %
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
zsűri Szociológia–Demográfia
Kutatóhely Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet (MTA Regionális Kutatások Központja)
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2010-07-31
aktuális összeg (MFt) 5.921
FTE (kutatóév egyenérték) 1.67
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatásomban arra keresem a választ, hogy az etnikailag homogén (cigány) települések társadalmában milyen változások következtek be az elmúlt két évtizedben, azaz, hogy az eltérő gazdasági – társadalmi környezet mennyiben befolyásolja, határozza meg a helyi társadalmak differenciáltságát, tagoltsását. Hipotézisem szerint a gazdasági válsággal sújtott, az elérhető munkalehetőségek hiányával jellemezhető térségekben elhelyezkedő, a nyolcvanas évekre etnikailag homogénné vált települések társadalma alapvetően különbözik a gazdaságilag prosperáló, legális vagy (fél) illegális munkalehetőségeket kínáló térségekben elhelyezkedő, a nyolcvanas években hasonló módon gettósodott települések társadalmától.

Kutatásom célja, hogy két, azonos településszerkezetű, de különböző gazdasági adottságokkal rendelkező térségben elhelyezkedő, évtizedek óta etnikailag homogén település példáján keresztül bemutassam, hogy e települések társadalmi szerkezetében, működésében milyen különbségek mutathatóak ki. A közösségen belüli differenciálódás/homogenizálódás hogyan változtatta meg a rokonsági kapcsolatok, az etnicitás szerepét? A települések társadalmának tagoltsága vagy homogenitása hogyan határozza meg a kifelé, a többségi társadalom felé irányuló kapcsolatok jellegét? A külső diszkrimináció intenzitása mennyiben hat a közösségi kapcsolatok erősségére?
angol összefoglaló
In the research project I investigate what changes have taken place in the society of ethnically homogeneous (Roma) settlements due to the socio-economic processes of the past decade, as well as to what extent the divergent socio-economic setting influences or determines the differentiation of the local societies. According to my hypothesis the society of those settlements that became homogeneous in ethnical terms by the 1980s, are situated in areas deprived of accessible job opportunities and in general are stricken with economic crisis fundamentally differs from the society of those settlements which, although became ethnically homogenized in the 1980s in a similar manner, yet, are situated in economically prosperous areas offering legal or semi-legal employment opportunities for the inhabitants.

The objective of my research is to demonstrate with the example of two ethnically homogeneous settlements situated in different areas under different economic opportunities and conditions what differences in the social structure and mechanisms of the local societies can be pointed out, i.e. (1) how the differentiation or homogenisation within the local societies has changed the function of kinship relations and ethnicity; (2) how the differentiation or the homogeneity of the local communities determines the character of those relations that are directed outwards, towards the rest of the country, the majority society; (3) to what extent the intensity of external discrimination influences the soundness of the local community relations.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás legfontosabb eleme két, eltérő gazdasági helyzetű térségben készített esettanulmány, ahol a vizsgált településeken a statisztikák alapján szinte csak és kizárólag munkanélküliek, inaktívak élnek, ahol a lakónépesség harmada gyermek; ezekkel a társadalmi jellemzőkkel írható le a gettó. A munkalehetőségek hiányával jellemezhető térség gettófalujában – a kényszerű migráció eredményeképpen – a falu mindennapi életének szervezésében nincsenek jelen azok a legtöbb szimbolikus és anyagi erőforrással rendelkezők, akik informálisan vagy formálisan munkát vállalnak az ország más részeiben. Ezzel szemben a prosperáló mezőgazdasági vidék perifériáján, ahol a térségen belül nyílik lehetőség a boldogulásra, az anyagilag megerősödő családok sem tudnak/akarnak elköltözni a településről, ezért a differenciálódás a településen belül zajlik. Így ma többé-kevésbé sikeres vállalkozók, tanítók is élnek a faluban, azaz a gettó – a többségi társadalom egész csoportot sújtó, erős előítélete és elutasító magatartása mellett – felépítette saját társadalmát. Míg az egyik esetben a helyi társadalmat gazdaságilag felesleges, gyenge érdekérvényesítő képességű szegények alkotják, akik még a helyi hatalmat, az azok által fenntartott közszolgáltatások minőségét és mennyiségét, sem tudják befolyásolni, a másik esetben egy erősen differenciált, saját intézményeket, önálló belső szabályok és elvek mentén működtető helyi társadalmat találunk.
kutatási eredmények (angolul)
The research contains two case studies carried out in two small regions characterized by different economic situations where, according to the statistics, only unemployed, inactive populations live and of which two thirds are children. These are the social features that generally characterize the “ghetto”. The first, the ghetto village of the region lacking employment possibilities is marked by the out-migration of those who would have the symbolic and material resources and could find formal or informal employment in other regions of the country. The second type, on the other hand, located at the margins of a prosperous agricultural region, provides employment possibilities in the vicinity of the village. Families accumulating some wealth are either incapable or unwilling to move out and, as a result, social stratification takes place within the village society. Today successful entrepreneurs, schoolteachers live in the village. Despite the strong prejudices and discrimination by the majority society impacting the whole local population, the village has constructed its own society. In the first case the local society is made up of economically superfluous population with weak interest promotion capacities. It is incapable of influencing the local authority and the quality of public services maintained by them. In the second case, the local society is strongly differentiated and stratified; it has its own institutions and internal rules and norms.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=67782
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Virág Tünde: Spatial and social exclusion and its consequences in Hungary, Social Inequalities and Migration in Post-Communist Societies, 2009
Tóth Krisztina: A gettósodó térségek lehatárolása térstatisztikai módszerekkel, Rechnitzer J. - Hardi T. (szerk): Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa térfolyamatai - Integráció és Dezintegráció. pp.: 207-216. Győr,, 2009
Virág Tünde: Kirekesztve Falusi gettók az ország peremén, Akadémiai Kiadó, 2010
Virág Tünde: Changing Patterns of Social and Ethnic Residential Segregation in Hungary, 49th European Congress of the Regional Science Association, 2009
Virág Tünde: Szegénység és gettósodás, Ezredforduló. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián., 2008





 

Projekt eseményei

 
2009-09-14 14:02:27
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: KÉTI Budapesti Osztály (MTA Regionális Kutatások Központja), Új kutatóhely: KÉTI Térségfejlesztési Kutatások Osztálya (MTA Regionális Kutatások Központja).




vissza »