Korai felvilágosodás a XVII-XVIII. század fordulóján  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
67798
típus K
Vezető kutató Boros Gábor
magyar cím Korai felvilágosodás a XVII-XVIII. század fordulóján
Angol cím Early Enlightenment on the Threshold of 18th Century
magyar kulcsszavak Locke, Leibniz, Toland, Malebranche, Thomasius; ismeretelmélet, deizmus, természetes vallás, spinozizmus, szeretet-viták
angol kulcsszavak Locke, Leibniz, Toland, Malebranche, Thomasius; Theory of Knowledge, Deism, Natural Religion, Spinozism, debates on love
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Filozófia
Kutatóhely Filozófiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Brown Eric
Dékány András
Faragó-Szabó István
Joó Mária
Komorjai László
Losonczi Péter
Mester Béla
Mesterházi Miklós
Moldvay Tamás
Pavlovits Tamás
Schmal Dániel
Simon József
Szalai Judit
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2012-03-31
aktuális összeg (MFt) 15.847
FTE (kutatóév egyenérték) 17.90
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A XVII. század vége - XVIII. század eleje olyan korszak, amely amennyire érdekes filozófiai szempontból, annyira elhanyagolt Magyarországon. A filozófia Descartes és Hobbes nevéhez fűződő radikális reformja egyrészt teret nyert, másrészt lendületet vesztett. A szigorúan vett karteziánusoknak nehézséget jelentett, hogy a descartes-i fizika sok, sülyos problémával kellett szembenézzen, a metafizikában pedig a dualizmus-probléma okozott sok fejtörést. A tobozmirigy fiziológiai hipotézise messze nem volt kielégítő. Ráadásul fontos politikai, teológiai és etikai kérdéseket vagy egyáltalán nem érintettek, vagy a többség számára elfogadhatatlan radikalitással kezeltek. Spinoza példája azt mutatja, hogy az igazán jelentős gondolkodók számára nem volt lehetséges az egyszerű csatlakozás akár a kartezianizmushoz, akár a hobbesianizmushoz. Spinozával az újsztoikus etika, a liberális-republikánus politikafilozófia és a filológiailag megalapozott Biblia-kritika is megjelent filozófiai feladatként illetve alternatívaként. A sztoikus gondolkodással együtt a természetes vallás és teológia kérdése is felmerült, az arisztotelészi alapú skolasztika helyett az új filozófia feladata lett meghatározni viszonyát a keresztény valláshoz, illetve vallásokhoz. Hiszen nem is csak a katolikus, kálvinista és lutheránus egyházak képviselték a vallást, hanem - mint az unitáriusok - számos protestáns kisközösség működött, amelyek nem egyszer filozófiai vitában álltak a többi felekezetekkel. Leibniz-cel pedig még az arisztotelészi filozófia is rehabilitálódott bizonyos területen. Az 1670-es és az 1720-as évek közt művelt filozófia helyzete tehát igen összetett volt, s ennek megfelelően igen összetett, egymástól jellegzetesen eltérő válaszokat adtak a fontos kérdésekre. Az idén befejeződő, a XVII. századra irányuló kutatásaink lezárását követően ezt az izgalmas korszkot szeretnénk vizsgálni, éspedig összeurópai léptékben, Skóciától Erdélyig. A skót felvilágosodás első gondolkodói, a deisták, Berkeley, Malebranche, Arnauld, Bayle, Le Clerc, Leibniz, Thomasius, Wolff, s a korszak további gondolkodói alkotják vizsgálódásaink tárgyait. Fordítások, tanulmánykötetek, monográfiák megjentetése, konferenciák szervezése és előadások tartása lesznek munkánk kézzelfogható eredményei.
angol összefoglaló
The turn of the 17th into the 18th century is a period neglected in Hungary. At that time the radical reform of philosophy launched by Descartes and Hobbes lost its original élan. The Cartesians had to face a number of serious difficulties, and their metaphysics was blocked by the problem of mind-body dualism. The hypothesis of the pineal gland was far from satisfactory. There were questions of politics, theology and ethics that were either ignored or treated of a radicalism that abhorred most people. Spinoza’s example shows that for an outstanding thinker it was impossible simply to join either the Cartesians or Hobbes. Spinoza set a new philosophical agenda with a neostoic ethics, a liberal political philosophy and a philologically founded criticism of the Bible. Also questions of natural religion cropped up; instead of the Aristotle-based scholastics it was up to the new philosophy to define philosophy’s relation to Christian religion-religions. Since not only did the Catholic, Calvinist and Lutheran churches represent religion but also quite a few other protestant communities. The situation of the philosophy in the decades between the 1670s and the 1720s was therefore highly complex, the important questions were given complex, diverging answers. It is this attractive period in its European extension that we would like to investigate in the next period after finishing the research into the philosophy of the 16-17th centuries in the preceding period. The first thinkers of the Scottish Enlightenment, the deists, Berkeley, Malebranche, Arnauld, Bayle, Leibniz, Thomasius, Wolff and other thinkers will be the topic of our research. Translations, conferences, proceedings, monographs will be the results of our work.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Nemzetközi együttműködésben végzett kutatásaink eredményeként az 1670-1730 közti korszak filozófiájának alapvető elemei váltak hozzáférhetővé magyarul. Az egyik fő vonulat Descartes szenvedélyelmélete az egységes emberi lény szubsztanciális felfogásával, s az ebből kibomló karteziánus elmefilozófia, logika s művészetelméleti elgondolások. Önálló hangsúlya lett a kutatásnak Leibniz: művét monográfiában foglaltuk össze, értekezéseit antológiában adtuk ki, Teodíceáját lefordítottuk. Az ő vitapartnere Toland, akivel a deisták fő alakja is megjelent magyarul. Az ő filozófiafelfogásuk befolyásolta döntően a német felvilágosodást, amelynek filozófiai profilját egy monográfia fordításával mutattuk be, csakúgy, mint a történetiség és a filozófia első nagy találkozását a lábjegyzet kialakulásában valamint Vicónál, akinek egyik alapvető értekezését adtuk közre antológiánkban. Konferenciát szerveztünk Pascalról és recepciójáról, s a századfordulón filozofáló hölgyek érzelemfilozófiájáról. Hangsúlyt helyeztünk arra, hogy láthatóvá váljanak az individualistának látszó 17. századi filozófia mély kötődései a közösségek tudományos, politikai és teológiai formáihoz, s ezek egységéhez, a korabeli utópiákhoz. Összefoglalva: az ember mint logikusan megismerő, de egyúttal szenvedélyeknek is alávetett individuum mellett bemutatásra került az ember mint hagyományos és újszerű közösségek tagja s hagyományos és újszerű – „természetes” – teológiák útján az emberi szféra határait kitapogató lény is.
kutatási eredmények (angolul)
Resulting from our research in international cooperation basic elements of the philosophy in 1670-1730 became accessible in Hungarian. One of these elements was Descartes’ theory of passion with his substantialist concept of the human being, and the later Cartesian philosophy of mind, logics and theory of art. Another culminating point was Leibniz, whose thought was presented in a monograph, his essays appeared in an anthology, his Theodicy has been translated. His discussion partner was Toland, and with him the main figure of the Deists appeared in Hungarian too. Their concept of philosophy influenced greatly the German Enlightenment, the philosophical profile of which was presented by the translating of a monograph, just like the first crossing of the ways of philosophy and history in the development of the footnote and in Vico, whose important essay was translated and published. Conferences were organized on Pascal’s reception in our period, and on the philosophy of emotion of philosophizing women. Special accent was laid on the deep connections of the seemingly individualistic 17th century philosophy to the scientific, political and theological forms of communities as well as to their unity, the utopias. To sum it up: beyond man as a cognizing but at the same time passionate individual we presented also man as member of traditional and new communities and as a being who explores the boundaries of the human sphere via traditional and new – “natural” – theologies.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=67798
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Boros Gábor: Leibniz gyakorlati filozófiája, Attraktor Kiadó, 2008
John Toland: Levelek Szerénához III., Világosság, 2008/10-11, 5-25, 2009
John Toland: Levelek Szerénához II., Világosság, 2008/9-10, 5-23, 2008
Boros Gábor: Descartes és a korai felvilágosodás filozófiája, Áron Kiadó - Brozsek Kiadó; http://minerva.elte.hu/korai/Descartestartalom.htm, 2010
Szántó Veronika: "Straight toward Heaven": Natural Theology and Politics in Milton's Paradise Lost, Philosophy Begins in Wonder; M. F. Deckard, P. Losonczi (eds), Eugene, Oregon: Pickwick Publishers, 2010
Boros Gábor: Wonder in the Age of Saeculum, Philosophy Begins in Wonder; M. F. Deckard, P. Losonczi (eds), Eugene, Oregon: Pickwick Publishers, 2010
Losonczi Péter: Berkeley's Wonderful Divine Language, Philosophy Begins in Wonder; M. F. Deckard, P. Losonczi (eds), Eugene, Oregon: Pickwick Publishers, 2010
Szántó Veronika: The Death of Nature and the Birth of Ecology: Natural History and the Preconditions of Ecology in Early Modernity, Philobiblon (Kolozsvár) 2009 (Vol. XIV), 2010
Mester Béla: Szabadságunk születése. A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig, Budapest. Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, 182 p., 2010
Mester Béla: Az akarat és/vagy a személy szabadsága, Laczkó Sándor, Gyenge Zoltán (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 8. A szabadság. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány -- Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2010
Mester Béla: A felső hatalmasságok fogalma a 16. századi magyar reformáció politikai gondolkodásában., Gábor György – Vajda Mihály (szerk.): A lét hangoltsága. Tanulmányok a tudás sokféleségéről. Budapest: Typotext, 2010, 70–82., 2010
Wilhelm Schmidt-Biggemann szerző, Boros Gábor, Simon József fordítók: Teodícea és tények. A német felvilágosodás filozófiai profilja, Budapest: L'Harmattan Kiadó; http://minerva.elte.hu/korai/teotart.pdf, 2011
Antony Grafton szerző, Boros Gábor fordító: A lábjegyzet, Budapest: L’Harmattan Kiadó; http://minerva.elte.hu/korai/labjegytart.pdf, 2011
Descartes szerző, Boros Gábor, Gulyás Péter fordító: A lélek szenvedélyei,, Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2012
Boros Gábor: „The Passions”, D. Clarke & C. Wilson (eds): The Oxford Handbook of Philosophy in Early Modern Europe, Oxford: Oxford University Press, 2011., pp. 182-200., 2011
Boros Gábor: A cogito-tól a générosité-ig: a descartes-i fa organikus egysége, Descartes: A lélek szenvedélyei, Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2012., 14-65., 2012
Boros Gábor: „A filozófia hosszú 17. százada”, in: Takó Ferenc, Tóth István Olivér (szerk.): … de van benne rendszer, Budapest: Eötvös Collegium, Filozófia műhely, 2012., 2-22., 2012
Boros Gábor: „Egységfogalom Spinozánál: a végtelen értelembe beleszövődő emberi ész”, Laczkó Sándor, Faragó Emese (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 10.: Az ész, Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, MFT, Státus Kiadó, 2012., 56-81, 2012
Boros Gábor: „Egos and Communities in Early Modernity”, in: H. Busche, St. Heßbrüggen-Walter (szerk.): Departure for Modern Europe. A Handbook of Early Modern Philosophy (1400-1700), Hamburg: Meiner Verlag, 2011., 395-408., 2011
Schmal Dániel szerkesztő és fordító, Kékedi Bálint fordító,: Lélek és elme a kartezianizmus korában, Budapest: L'Harmattan Kiadó,; http://minerva.elte.hu/korai/elmetartalom.htm, 2010
Schmal Dániel: A kezdet nélküli kezdet. Descartes és a kartezianizmus problémái, Budapest: Gondolat Kiadó, 2012
Pavlovits Tamás szerkesztő: Logika és gondolkodás. A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban, Budapest: L'Harmattan Kiadó; http://minerva.elte.hu/korai/lelekfaktart.pdf, 2011
Arnauld-Nicole: A Port-Royal logika, részletek, Pavlovits Tamás szerkesztő: Logika és gondolkodás.A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2011; http://minerva.elte.hu/korai/prl.p, 2011
Pavlovits Tamás: Az értelem reformja a Port-Royal logikában, Pavlovits Tamás szerkesztő: Logika és gondolkodás. A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2011,, 2011
Schmal Dániel: Tudatosság és reprezentáció az elme karteziánus fogalmában. Descartes és Malebranche az elme természetéről, Pavlovits Tamás szerkesztő: Logika és gondolkodás. A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2011,, 2011
Moldvay Tamás: Az elme karteziánus reformjának berekesztése Leibniznél, Tudatosság és reprezentáció az elme karteziánus fogalmában. Descartes és Malebranche az elme természetéről, 2011
Boros Gábor: „[…] maga az értelem, vagyis az, aki ért.” Leibniz „karteziánus” levele a porosz királynéhoz „arról, ami független az érzékektől és az anyagtól”, Pavlovits Tamás szerkesztő: Logika és gondolkodás. A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2011,, 2011
Horváth Zoltán: Kant idealizmusa (benne a korai felvilágosodás idea-koncepcióiról), Magyar Filozófiai Szemle, 2012/2. szám, elfogadva, megjelenés alatt, 2012
Pavlovits Tamás szerkesztő: A VÉGTELEN FOGALMA A KORA MODERN GONDOLKODÁSBAN, különbség XIII (2013 május) tematikus szám, 2013
Faragó-Szabó István,: „A Royal Society”, Takó Ferenc, Tóth István Olivér (szerk.): … de van benne rendszer, Budapest: Eötvös Collegium, Filozófia műhely, 2012., 35-53., 2012
Mester Béla: The Beatitude of Souls amongst the Things Indifferent. Adiaphora in the Stoical Ethics and in the Christian Thinking., In: Janez Juhant, Bojan Žalec (eds.): Art of Life. Origins, Foundations and Perspectives. Zürich–Münster, LIT Verlag, 2010, pp. 147–154., 2010
Mester Béla: Philosophy and Technology in the Roots of the Early Modern Utopias., In: Janez Juhant, Bojan Žalec (eds.): Humanity after Selfish Prometheus. Changes of Dialogue and Ethics in a Technicized World. Münster – Berlin: LIT, 2011, pp. 193–200., 2011
Mester Béla: Reconciliation as a Basis of Establishing Political Communities. Atens after the Thirty Tyrants - Central Europe after its Pocket-Tyrants, In: Janez Juhant, Bojan Zalec (Eds.): Reconciliation. The Way of Healing and Growth (Theologie Ost–West, Bd 16) Berlin-Münster etc., megjelenés alatt, 2012
Leibniz szerző, Kaposi Dorottya fordító, Schmal Dániel, Pavlovits Tamás kontrollfordítók: Teodícea, megjelenésre előkészületben; http://minerva.elte.hu/korai/teodicea.pdf, 2013
Pavlovits Tamás szerkesztő és szerző, Boros Gábor, Dékány András, Schmal Dániel (külföldi kollégákkal) szerzők: „L’amour de la sagesse et la sagesse de l’amour chez Pascal”, Paris: Archives Karéline, Las cahiers de philosophie de l'Institut francais de Budapest, 2013
Boros Gábor szerkesztő és szerző, Szalai Judit, Szántó Veronika, Schmal Dániel, Joó Mária (külföldi kollégákkal) szerzők: Philosophizing Women in the Affect Theories of the Late 17th and Early 18th Centuries, Magyar Filozófiai Szemle angol nyelvű szám 2013, előkészületben, 2013
John Toland szerző, Vassányi Miklós fordító: Levelek Szerénához, http://minerva.elte.hu/korai/szerena.pdf, 2011
Boros Gábor, Gulyás Péter, Szalai Judit szerkesztők: A korai felvilágosodás filozófiai antológiája, http://minerva.elte.hu/korai/Koraiantvico.pdf, 2011
G. Vico: Az itáliaiak legrégebbi, a latin nyelv eredetvidékén feltárandó bölcsességéről, A korai felvilágosodás filozófiai antológiája;, 2011
Boros Gábor, Gulyás Péter: „Admiratio und generositas. Wie Spinoza einen Faden von Descartes aufnimmt, zerreißt und die zwei teile Kant überreicht, in: A. Tilkorn (szerk.): Kant und Spinoza, Wolfenbütteler Forschungen, Wiesbaden: Harrassowitz Verlag in Kommission, 2012., 91-108., 2012





 

Projekt eseményei

 
2011-10-11 15:36:50
Résztvevők változása
2010-12-16 14:12:28
Résztvevők változása




vissza »