Politikaelméleti paradigmák  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
68112
típus F
Vezető kutató Fodor Gábor
magyar cím Politikaelméleti paradigmák
Angol cím The Paradigms of Political Theory
magyar kulcsszavak politikai, politikai vezetés, demokráciaelméletek, realista iskola
angol kulcsszavak political, political leadership, theories of democracy, school of political realism
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
zsűri Állam- és Jogtudomány–Politikatudomány
Kutatóhely Századvég Politikai Iskola Alapítvány
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2010-07-31
aktuális összeg (MFt) 2.913
FTE (kutatóév egyenérték) 1.11
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Összefoglalás

1. A kutatásban elérni kívánt cél, és a várható eredmények

A kutatás kiindulópontjául az az általánosan osztott feltételezés szolgál, hogy a huszadik század végén új korszak köszöntött be az európai demokráciák történetében; van itt tehát valami radikálisan új, ami értelmezést kíván. A kutatás előfeltevése, hogy a modern demokrácia, illetve demokráciák természete megérthetetlen a politikai tudás mibenlétére feltett kérdés nélkül. De, hogy mi is lenne az a bizonyos „politikai” és az ehhez kapcsolódó tudás, abban viszont már egyáltalán nincs egyetértés. A kutatás célja, hogy feltárja, elkülönítse és értelmezze azokat a politikaelméleti paradigmákat, amelyek a politikai tudás mibenlétére irányuló kérdéseket a modern demokráciák megértésének a szándékához kapcsolják.

2. Milyen területen milyen új ismeretekre vezet, és milyen hatást gyakorol az adott tudományterület hazai művelésére?

A kutatás az egyes politikaelméleti paradigmák elkülönítése révén a demokrácia és a politikai tudás problémáját szeretné új megvilágításba helyezni, és ezzel reményei szerint nemcsak kapcsolódik a rendszerváltás után megélénkülő politikaelméleti és politikai filozófiai vizsgálódásokhoz, de új kérdések, vizsgálati területek és nézőpontok bekapcsolása révén talán megtermékenyítőleg is hathat az újabb kutatások számára.
angol összefoglaló
Summary

1. The aim and possible results of the research

The starting point of the research would be the widely shared notion that at the end of the 20th century a new era in the history of European democracies began; something radically different that demands interpretation. The pre-supposition of the research would be that the nature of modern democracy, or democracies, cannot be understood without questioning the nature of political knowledge. On the other hand, there is absolutely no consensus on what we should mean by “the political,” and knowledge related to it. The aim of the research would be to explore, isolate, and interpret paradigms in political theory which connect questions related to the nature of political knowledge to the intention to understand modern democracies.

2. In what areas, what new information can be expected from the research, and what its effect on the field in Hungary could be?

The research would like to shed new light on the problem of democracy and political knowledge by distinguishing among paradigms in political theory, and by this hopes not only to connect to new research in the fields of political theory and political philosophy after the fall of Communism, but also possibly to play an energizing role for further studies by bringing in new questions, new lines of inquiry, and new points of view.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás kiindulópontjául az az általánosan osztott feltételezés szolgált, hogy a huszadik század végén új korszak köszöntött be az európai demokráciák történetében; van itt tehát valami radikálisan új, ami értelmezést kíván. A kutatás előfeltevése, hogy a modern demokrácia, illetve demokráciák természete megérthetetlen a politikai tudás mibenlétére feltett kérdés nélkül. De, hogy mi is lenne az a bizonyos „politikai” és az ehhez kapcsolódó tudás, abban viszont már egyáltalán nincs egyetértés. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, elkülönítse és értelmezze azokat a politikaelméleti paradigmákat, amelyek a politikai tudás mibenlétére irányuló kérdéseket a modern demokráciák megértésének a szándékához kapcsolják. Az így vizsgált „politikaelméletet” a kutatás egyfelől szűken fogta fel, amennyiben a kormányzás, a politikai vezetés és az állam kulcsfogalmaira összpontosított, másfelől tág teret is nyitott a lehetséges paradigmáknak, mivel azokat a koncepciókat is vizsgálat tárgyává tette, amelyek a politika természetének realista megközelítésével szemben éppenséggel az állam és kormányzás jelenségének szkeptikus vagy éppen depolitizáló szándékával lépnek fel. A kutatás egyúttal a modern demokráciák és a politikai tudás összefüggéseit hangsúlyozva a vizsgált kérdéseket az univerzalizmus-partikularizmus vita tengelyében is elhelyezte, elsősorban a politikai tudás civilizációkhoz való kötöttségére, valamint egyugyanazon nézetrendszeren belüli eltérő előfeltevésekre, illetve következetésekre irányítva a figyelmet.
kutatási eredmények (angolul)
The starting point of the research would be the widely shared notion that at the end of the 20th century a new era in the history of European democracies began; something radically different that demands interpretation. The pre-supposition of the research would be that the nature of modern democracy, or democracies, cannot be understood without questioning the nature of political knowledge. On the other hand, there is absolutely no consensus on what we should mean by “the political,” and knowledge related to it. The aim of the research would be to explore, isolate, and interpret paradigms in political theory which connect questions related to the nature of political knowledge to the intention to understand modern democracies. The research conceived the examined “political theory” in a scaled down frame as it focused only on the key concepts of governance and political leadership, but on the other hand, it opened the possible paradigms up as well, because it investigated the concepts that are inclined to depolitise and question the phenomenon of the sate and governance instead of applying the realistic approach to politics. At the same time, by emphasizing the interrelationships between modern democracies and political knowledge, my research placed the examined issues in the axis of universalist-particularistic discussion, and primarily drove the attention to the civilisational dependence of political knowledge, also to the differing premises and consequences of the same system of view.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=68112
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
G. Fodor Gábor: Mi questions quantitatis: a kormányzati teljesítménymérés problémája, G. Fodor Gábor: Kormányzás/tudás. Budapest: Századvég, 91-107.p., 2008
G. Fodor Gábor -: Paradigmák: A politikai vezetés három paradigmája a modern demokráciákban, G. Fodor Gábor: Kormányzás/tudás. Budapest: Századvég., 2008
G. Fodor Gábor: Hieroglifák: A "jó kormányzás" két értelme, G. Fodor Gábor: Kormányzás/tudás. Budapest: Századvég, 171-195.p., 2008
G. Fodor Gábor - Stumpf István: A neoweberi állam és jó kormányzás, Nemzeti Érdek 7., 8-25.p., 2008
G. Fodor Gábor - Kitta Gergely: Kommunikációs paradigma, avagy a kormányzás uralkodó beszédmódja, Politikatudományi Szemle, 1. 97-116., 2009
G. Fodor Gábor: The Two ’Faces’ of Political Creativity, Femia, Joe – Körösényi András – Slomp, Gabriella (eds.): Political Leadership in Liberal and Democratic Theory. Imprint Academic, 177-193., 2009
G. Fodor Gábor: A progresszió válsága – A reformpárti ideológiai kontinuum, Nemzeti Érdek. Nyár (10), 5-19., 2009
G. Fodor Gábor-Kern Tamás: A rendszerváltás válsága / The Crisis of the Regime Change., Századvég Kiadó, Budapest, 2009
G. Fodor Gábor - Kitta Gergely: Válasz Trójának, Politikatudományi Szemle, 4. 133-135., 2009
G. Fodor Gábor - Lánczi András: A dolgok természete, G. Fodor Gábor – Lánczi András (szerk.): A dolgok természete. Századvég, Budapest, 7-9., 2009
G. Fodor Gábor: The ‘Strong State’ Paradigm. Good government and the state in Central and Eastern Europe - Why we need a stronger state?, Tzifakis, Nikolaos ed.: Reforming Europe: The Role of Centre-Right, Springer, 153-173., 2010
G. Fodor Gábor: Kormányzás, In G. Fodor Gábor – Kern Tamás – Stumpf István (szerk.): Hazá®djáték. Századvég, Budapest. 21-35., 2010
G. Fodor Gábor: Univerzalizmus és partikularizmus. A modernség válsága – Japánban. Nishida Kitaró és a japán modernségkritika, Századvég 56. szám (közlésre elfogadva, megjelenés előtt), 2010
G. Fodor Gábor: Politikaelméleti paradigmák, Századvég Kiadó, Budapest (megjelenés előtt), 2010
G. Fodor Gábor: A modern konzervativizmus két útja: a platonista és szkeptikus konzervativizmus, Politikaelméleti paradigmákSzázadvég Kiadó, Budapest (megjelenés előtt), 2010




vissza »