A könnyen oldható elemtartalom figyelembevétele a talajszennyezettségi határértékrendszer alkalmazásában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
68665
típus K
Vezető kutató Kádár Imre
magyar cím A könnyen oldható elemtartalom figyelembevétele a talajszennyezettségi határértékrendszer alkalmazásában
Angol cím Consideration of readily mobilisable element fraction in application of soil quality standards
magyar kulcsszavak talajszennyezettség, toxikus elemek, NH4NO3-oldható elemtartalom, határérték
angol kulcsszavak soil contamination, toxic elements, NH4NO3-soluble element content, limit value
megadott besorolás
Talajtan (Agrár-, Környezet-, Ökológiai és Földtudományi)60 %
Növénytermesztés (Agrár-, Környezet-, Ökológiai és Földtudományi)25 %
Természetvédelmi biológia (Agrár-, Környezet-, Ökológiai és Földtudományi)15 %
zsűri Agrártudomány 3
Kutatóhely MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
résztvevők Filep Tibor
Márton László
Ragályi Péter
Rékási Márk
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2011-07-31
aktuális összeg (MFt) 11.520
FTE (kutatóév egyenérték) 3.37
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A jelenlegi magyar talajszennyezettségi szabályozás az „összes” elemtartalomra épül. Ez az elemtartalom nem ad felvilágosítást arról, hogy mennyi a növények számára „felvehető”, és a talajvízbe kerülő mennyiség.
A növények a toxikus elemeket is a talajoldatból veszik fel, ezért ezeknek az elemeknek a felvételét legjobban egy nem pufferolt kivonószerrel jellemezhetjük. Fontos még a talaj mobilizálható elemtartalmát is mérni, hiszen ez a frakció dinamikus egyensúlyban van a mobilis elemtartalommal. A határérték-szabályozási rendszert ezért legalább három pillérre kell helyezni: a mobilis, a mobilizálható és egy „összes” koncentráció értékekre. Vizsgálatainkban a mobilis frakciót az 1 M NH4NO3-oldható elemtartalommal, a mobilizálhatót Lakenen-Erviö módszerrel kivont elemtartalommal, az „összes” elemtartalmat pedig cc HNO3 + cc H2O2-os feltárással jellemezzük. A meghatározott koncentrációkat pedig a talaj-növény rendszerben kalibráljuk.
Célkitűzéseink a következők:
§ A talaj különböző elemfrakciói és a növény elemösszetétele közötti korrelációk vizsgálata.
§ A talaj tulajdonságai és az elemfrakcióik közötti összefüggések kvantifikálása.
§ Annak feltárása, vajon jobban jellemzi-e a növényi felvételt a könnyen oldható elemtartalom, mint más frakciók?
angol összefoglaló
Present Hungarian soil quality standards are based on pseudo total element concentrations. But this fraction does not give any information about the plant-available amount and the leaching to groundwater.
Plants take up nutrients and toxic elements from the soil solution. Most accurately the concentration of this mobile element fraction and its uptake can be characterized by an extraction with unbuffered salt solution. So far it is important to measure the mobilisable fraction too because it is in steady-sate situation with the mobile fraction. That is why the soil quality standards and risk assessment programs must be based on three - mobile, mobilisable and pseudo total - element fractions.
In this experiment we will use the following treatments to determine the three fractions: for mobile fraction 1 M NH4NO3 extraction, for mobilisable fraction the Lakanen-Erviö method and for pseudo-total fraction the cc HNO3 + cc H2O2 digestion. The measured concentrations will be calibrated in a soil-plant system.
Our aims are the following:
- Investigation of correlations among the different soil element fractions and plant constitution.
- Quantify the relationships among element fractions and other soil properties.
- Reveal the question if the mobile fraction characterise better the plant uptake than other fractions.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése és a talajtulajdonságokkal való kapcsolatuk szempontjából. Eredményeink alapján javaslatokat tettünk a talajszennyezettségi határértékrendszer módosítására. Szennyvíziszapokkal folytatott tenyészedény kísérleteink eredményeinek ismeretében a hazai szabályozásban elfogadott talajterhelési határértékek túl szigorúnak, merevnek tűnnek, amennyiben a határértéket túllépő szennyezés ellenére esetenként a termés takarmányozási célokra, sőt humán fogyasztásra alkalmas maradt. A talajok fizikai féleségének figyelembevételével jelentősen finomítható az adott talaj veszélyeztetésének megítélése, rangsorolható szennyezett területen a beavatkozás sürgőssége stb. Megállapítottuk, hogy a növényi összetétel jó indikátora a talajszennyezésnek. A legtöbb szennyező mikroelem mennyisége általában 1-2 mg/kg koncentráció alatt található. Végül javaslatot tettünk irodalmi és saját vizsgálataink alapján a Se elemnek mint kockázatos anyagnak a talajszennyezettségi listába való felvételére és határkoncentrációira.
kutatási eredmények (angolul)
According to the work plan of the project the importance of the soils readily mobilisable element content was investigated with respect to the contamination of the food chain and the connections with the soil properties. Based on our results recommendations were made to the modifications of the soil quality standard system. In the knowledge of the results of the pot experiments with sewage sludges, the Hungarian limit values for sewage sludge agricultural application proved to be too stringent. In contempt of the above limit sewage sludge loads the crops were appropriate for animal or human consumption. With the consideration of soil physical properties the risk of soil exposure can be refined and the intervention urgency can be ranked in different sites, etc. It has been established that the plant element composition is a good indicator of soil contamination. The concentration of most potential toxic element is usually below 1- 2 mg/kg. Finally a proposal has been made to the take selenium into the list of the elements of soil quality standard system.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=68665
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Nagy P.- Bakonyi G.- Bongers T.-Kádár I.- Fábián M.- Kiss I: Effect of microelements on soil nematode assemblages seven years after contaminating an agricultural field, Sci. Total Environ. 320:131-143., 2007
Somogyi Z.- Kiss I.- Kádár I.- Bakonyi G.: Toxicity of selenate and selenite to the potworm Enchytraeus albidus (Annelida: Enchytraeidae): a laboratory test, Ecotoxicology. 16:379-384., 2007
Ragályi P.- Kádár I.: Composted slaughterhouse by-products effect on crop yield., Joint Int. Conference on Long-term Experiments, Agric. Research and Natural Resources. 239-246. Eds.: I. Láng et al., Univ. of Debrecen, Hungary and Univ. of Oradea, Rom., 2007
Kádár I.- Márton L.- Németh T.- Szemes I.: Meszezés és műtrágyázás hatása a talajra és a növényre a 44 éves nyírlugosi tartamkísérletben., Agrokémia és Talajtan. 56:255-270., 2007
Kádár I.: Transport of As in the soil-plant system in a long-term field experiment, Advanced Soil Science. Theory and Practice. 255-262. Eds.: Márton L. et al. RISSAC. Budapest., 2009
Kastori R.- Kádár I.- Maksimovič I.: Translocation of heavy metals and Sr and Ba from vegetative parts to seeds of some crops, 14th Symposium on Analitical and Environmental Problems. 121-1225. Eds.: Z. Galbics. SZAB, Szeged, Hungary, 2007
Kádár I.: A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. 2., Agrokémia és Talajtan. 57:177-190., 2008
Bersényi A. – Berta E. – Kádár I.- Glávits R. – Szilágyi M. – Fekete S. Gy.: Effects of high dietary molybdenum in rabbits., Acta Vet. Hung. 55:41-55, 2008
Kádár I.: A mikroelemhatások eredményeiről különös tekintettel a Cu és Zn elemekre, Acta Agron. Óváriensis. 50(1):9-14., 2008
Kádár I. – Morvai B.: Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedényes kísérletben. A Ca, Na, Cr elemek forgalma., Növénytermelés. 57:35-48., 2008
Kádár I. – Morvai B.: Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II., Agrokémia és Talajtan. 57: 97-112., 2008
Rékási M.- Kádár I.: Study of soil-plant interrelations on contaminated soil in a pot experiment., Cereal Research Comm. 36:1355-1358., 2008
Kádár I. – Morvai B.: Bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatása a K, Sr, S, P, Fe, Mn és Al elemek forgalmára különböző talajokon., Növénytermelés. 57: 123-134., 2008
Kádár I. – Morvai B.: Városi szennyvíziszap –terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III, Agrokémia és Talajtan. 57:305-318, 2008
Kádár I. – Lehoczky É.: Néhány gyomfaj elemakkumulációja As és Cd által szennyezett talajon., Növénytermelés. 57: 113-121., 2008
Kádár I.: A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. 3., Agrokémia és Talajtan. 57:333-346, 2008
Kádár I. – Koncz J. – Fekete S.: Monitoring of Cd, Hg, Mo, Pb and Se movement in soil-plant-animal system, XII. Internat. Eco-Conference Proc. 119-124. Eds.: Kastori, R. et al. Eco-Movement of the city Novi Sad. Novi Sad, Seerbia, 2008
Kádár I.: A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel., Agrokémia és Talajtan. 56:391-408., 2007
Kádár I. – Gondola I.: Dohánytermő területek talajtani-agrokémiai felmérése 1990. és 1991. években, Agrokémia és Talajtan. 56:87-106., 2007
Kádár I. - Moravi B.: Bőrgyári szennyvíziszap-kezelés hatása a Zn, Mo, Cd, Pb, As, Se elemekforgalmára különböző talajokon, Növénytermelés 57: 291-304, 2008
Kádár I. – Rékási M. – Ragályi P. – Filep T.: Effect of soil pollution on alfalfa yield and element composition, Cereal Research Comm. 37: 601-604., 2009
Kastori, R. – Kádár I. – Maksimovic, I.: Possibilities for employment of some crop species for phytoremediation of microelements, The 2nd Joint PSU-UNS Int. Conf. on BioScience. 139-145. Eds.: Nicolic, Z. et al. Univ. of Novi Sad, Serbia, 2009
Kádár I. – Morvai B.: Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. IV., Agrokémia és Talajtan. 58: 91-104., 2009
Kádár I. – Petróczki F. – Hámori V. – Morvai B: Kommunális szennyvíziszap, illetve vághóhídi hulladék komposzt hatása a talajra és a növényre szabadföldi kísérletben, Agrokémia és Talajtan. 58: 121-136., 2009
Kádár I.: A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. 4., Agrokémia és Talajtan. 58: 149-168., 2009
Rékási M, Filep T, Ragályi P, Loncaric Z, Kovacevic V.: Effect of soil contamination on alfalfa yield and quality in a long term field experiment., Proc. 4th International Symposium on Agriculture. February 16-20, 2008. Opatia, Croatia. 639-642., 2009
Rékási M, Filep T: Városi szennyvíziszap-kezelés hatása a talaj Cu, Zn, Mn, Ni és Co frakcióira és a növényi elemfelvételre tenyészedény-kísérletben., Agrokémia és Talajtan 58: 105-120., 2009
Biró B. – Köves-Péchy K. – Vörös I. – Kádár I.: Toxicity of some field applied heavy metal salts to the rhizobial and fungal microsymbionts of alfalfa and red clover, Advanced Soil Science. Theory and Practice. 212-220. Eds.: Márton L. et al. RISSAC. Budapest., 2009
Kádár I.: Transport of As in the soil-plant system in a long-term field experiment, Advanced Soil Science. Theory and Practice. 255-262. Eds.: Márton L. et al. RISSAC. Budapest., 2009
Kádár I. – Morvai B.: Bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatása a tavaszi árpa B, Ba, Ni, Co, Cu elemeinek forgalmára tenyészedény kísérletben, Növénytermelés. 58(2): 41-57., 2009
Kádár I.: Mikroelem-terhelés hatása a borsóra (Pisum sativum L.) karbonátos homoktalajon, Agrokémia és Talajtan. 58(2):281-296., 2009
Kádár I. – Morvai B.: Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. V., Agrokémia és Talajtan. 58(2): 343-358., 2009
Kádár I. – Koncz J. – Ragályi P.: A kémiai elemek légköri ülepedése és agronómiai/környezeti jelentősége, Növénytermelés. 58(4):17-43., 2009
Rékási M. – Kádár I. – Filep T. – Loncaric, Z. – Ragályi P. – Kovacevic V.: Effect of sewage sludge treatment on mobility and soil-plant transfer of Cu, Mn, Ni and Zn, 45th Croatian Symp. on Agriculture Proc. 906-910. Eds.: Maric, S. and Loncaric, Z. Faculty of Agriculture, Osijek, Croatia., 2010
Kádár I. – Rékási M. – Filep T.- Loncaric, Z. – Ragályi P. – Kovacevic, V.: The fate of molybdenum contamination in the food chain. 761-765. Plant-soil interactions in low pH., Proc. 7th Int. Symp. May 17-21, 2009. Gunangzhou, China. Guangzhou: South China Univ Tech Press 2009, 2009
Kádár I.: Mikroelem-terhelés hatása a sárgarépára (Daucus carota L.) karbonátos homoktalajon, Növénytermelés. 59(1): 27-46., 2010
Kastori, R. – Maksimovic, I. – Kádár I. – Koncz J. – Putnik-Delic, M.: Monitoring of indoor pollution in Novi Sad and Budapest, 3rd Internat. Sci. Conf. „Remediation 2010” Proc. 29-37. Serbian Chamber of Commerce. Belgrade., 2010
Rékási M.: Mikroelem-terhelés hatása a lucerna termésére és összetételére szabadföldi tartamkísérletben., Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében. Jubileumi tudományos konferencia. Martonvásár. 2009. október 15. 287-292., 2009
M. RÉKÁSI - T. FILEP: Relations between soil properties and the 1 mol NH4NO3 soluble mobile element fraction, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 1 109–116, 2010
Kádár I. – Rékási M. – Filep T.- Loncaric, Z. – Ragályi P. – Kovacevic, V.: The fate of molybdenum contamination in the food chain., 45th Croatian Symp. on Agriculture Proc. 906-910., 2010
Kádár I.: Mikroelemterhelés hatása a napraforgóra (Helianthus annus L.) karbonátos homoktalajon, Agrokémia és Talajtan 59(2): 329-344., 2010
Kádár I. – Ragályi P.: Aeral deposition at two research stations in Hungary, Agrokémia és Talajtan. 59(1): 65-76., 2010
Kádár I. – Gondola I.: Effect of environmental factors on tobacco leaves composition, Növénytermelés. 60: 447-450., 2011
Kádár I.: Szelén a táplálékláncban, Talajvédelem. Különszám: 383-389., 2011
Rékási M., Filep T.: Szennyvíziszap-kezelés hatása a talaj Cd és Cr frakcióira és a növényi elemfelvételre tenyészedény kísérletben, Talajvédelem (különszám) 413-421, 2011





 

Projekt eseményei

 
2010-08-26 08:44:06
Résztvevők változása
2009-10-05 12:31:55
Résztvevők változása




vissza »