Tartós munkanélküliség Magyarországon. A térbeli és a társadalmi elszigetelődés szerepe  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
68693
típus F
Vezető kutató Bartus Tamás
magyar cím Tartós munkanélküliség Magyarországon. A térbeli és a társadalmi elszigetelődés szerepe
Angol cím Persistent unemployment in Hungary. The role of spatial mismatch and social isolation
magyar kulcsszavak Munkanélküliség, informális álláskeresés, ingázás
angol kulcsszavak Unemployment, informal job search, commuting
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
zsűri Társadalom
Kutatóhely TTK / Szociológia és Társadalompolitika Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem)
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2010-12-31
aktuális összeg (MFt) 1.750
FTE (kutatóév egyenérték) 0.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A javasolt kutatás arra a paradox jelenségre kísérel meg magyarázatot találni, hogy habár a munkanélküliség csökkent az utóbbi tíz évben Magyarországon, az továbbra is magas azokban a falvakban, ahol a legmagasabb volt a 90-es évek közepén. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az ingázás költségei lényegesen meghaladják az ingázással elérhető béreket. Ez az érv hasonló az úgynevezett spatial mismatch hipotézishez, amely azt állítja, hogy a fekete belvárosi negyedekben azért magas a munkanélküliség, mert az álláslehetőségek a nagyvárosok peremén jönnek létre.
Egy másik lehetséges magyarázat a társadalmi izolációt hangsúlyozza. Eszerint a munkanélküliség mögött az áll, hogy az álláskeresők híján vannak azoknak a társadalmi kapcsolatoknak, amelyek növelik a jó állás megszerzésének esélyét. Az elmélet és az empirikus kutatások szerint az állásokhoz való hozzájutás a munkavállalói beajánlásokon és a magas státuszú kapcsolatok használatától függ. Ezen érvelés szerint a magyarországi falvakban azért magas a munkanélküliség, mert a falusi munkások kívül maradnak a beajánlások hálójából.
Kutatásunkban ezért az alábbi kérdésekre keressük a választ. (1) Növeli-e az ingázási távolság a béreket az alacsonyan képzett munkások között? (2) Magasabb bért kapnak-e azok a munkások, akik informális kapcsolatokon keresztül jutottak munkához? (3) Csökkenti-e az ingázási távolság az informális kapcsolatokon keresztül történő állásszerzést? A kérdések megválaszolásához meglevő, egyéni és településszintű adatokat használunk.
angol összefoglaló
The proposed research tries to explain the paradoxical finding that, although the unemployment rate is decreasing in Hungary during the last ten years, it is still high in those villages where it was the highest in the mid 1990s. One possible explanation is that persistent unemployment in villages is due to the fact that commuting costs substantially exceed the returns to commuting in terms of wages. This line of argument is similar to the well-known spatial mismatch hypothesis, which claims that the suburbanization of job opportunities accounts for the high unemployment rate among black inner-city residents.
Another possible account for persistent unemployment is the argument of social isolation, suggesting that unemployment is due to the lack of access to social networks that increase the chances of getting a job. Theory and empirical research suggests that access to jobs depends on being referred by one of the employees or having contacted a high status person. This line of argument suggests that persistent unemployment in small Hungarian villages is due to the fact that workers living in small villages lack access to referral networks.
Therefore, proposed project aims to answer the following questions. (1) Are wages of low-skilled workers in Hungary positively related to commuting distances? (2) Do workers who found their job through personal contacts earn more than workers who relied on other job finding methods? (3) Does commuting distance reduce the likelihood of getting a job through personal contacts? The research questions will be examined using available, both individual-level and settlements-level data.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk célja az ingázási költségek és a napi ingázással elérhető bérelőnyök becslése és összehasonlítása volt. Hipotézisünk szerint az ingázás költségei lényegesen meghaladják az ingázással elérhető, bérekben mérhető előnyöket. Hipotézisünket mind egyéni szintű, mind pedig településszintű adatok elemzésével teszteltük. Eredményeink szerint a napi ingázástól várható bérelőnyök nem kompenzálják teljes mértékben az ingázás költségeit; az ingázási költségek tehát gátolják a munkaerő mobilitását. Ennek oka az, hogy a magas területi munkanélküliségi ráta arra ösztönzi a munkaadókat, hogy alacsonyan tartsák a béreket, és inkább utazásiköltség-térítés formájában kompenzálják az utazási költségek egy részét. Az utazásiköltség-térítés azonban nem fedi le feltétlenül az összes pénzbeli kiadást, és sose kompenzálja az utazás időköltségeit. A magas kistérségi vagy regionális munkanélküliség tehát csapdahelyzetet teremt: a bérek alacsonyan tartására ösztönzi a munkaadókat, melyre a falusi munkanélküliek racionális – azaz az ingázás gazdasági előnyeit és hátrányait mérlegelő – reakciója a távoli munkalehetőségek elutasítása lesz. Elérhetőségi elemzéseink szerint e csapdából akkor sem lehet kitörni, ha valamilyen infrastrukturális beruházás hatására rövidülne a városi munkaerőpiacok elérési ideje.
kutatási eredmények (angolul)
The research aimed to estimate and compare the costs of and the returns to daily commuting. We hypothesized that commuting costs exceed the returns to commuting in terms of wages. The hypothesis was tested using both individual level and settlement level data. We indeed found that the wage gains associated with commuting do not compensate for commuting costs. The fact that commuting costs constrain labor mobility is due to the fact that employers situated in regions with high unemployment offer low wages to workers, and compensate some parts of commuting costs in the form of explicit reimbursement of travel expenses. Reimbursement, however, does not cover all travel expenses, and it does not compensate for time costs of commuting. Regional and micro-regional unemployment, therefore, creates incentives to keep wages at a low level. The rational reaction of rural unemployed workers will be the rejection of urban wage offers, resulting in a catch 22 situation. Additional analyes of the accessibility of urban labor markets revealed that commuting costs cannot be substantially reduced by investments in the infrastructure or public transport.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=68693
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bartus Tamás: Városok elérhetősége: tények, okok, következménye, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2 (2): 291-307., 2007
Bartus Tamás: Commuting time and wages. Evidence from Hungary, Paper presented at the annual conference of the Hungarian Society of Economics Budapest, 18-19 December, 2008, 2008
Bartus Tamás: Városok elérhetősége és a falusi munkanélküliség, A 60 éves Közgazdaságtudományi Egyetem. A jubileiumi tudományos konferencia alkalmából készült tanulmányok. Társadalomtudományi Kar. Aula, 2008
Bartus Tamás: Elérési idő és a falu-város bérkülönbség, Fazekas Károly – Molnár György (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2010, Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 145, 2010
Bartus Tamás: Commuting time, wages and reimbursement of travel costs. Evidence from Hungary., Annual Conference of the Hungarian Society of Economics, 20-21 December, 2010, 2010
Bartus, Tamás: Spatial mismatch, commuting and unemployment. Evidence from Hungary, UNeECC-Compostela Conference, 14-15 October 2010, Pécs, 2010
Bartus, Tamás: Travel time and the urban-rural wage differential, The Hungarian Labour Market – Review and Analysis 2011, ed. by Károly Fazekas and György Molnár. Institute of Economics, IE HAS, National Employment Foundation, Budapest, 2011
Bartus Tamás: Városok elérhetősége a leszakadó és hátrányos helyzetű kistérségekben, Balás Gábor (szerk.): Periférián; Tanulmányok a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról. Hétfa Kutatóintézet, Budapest, 2011




vissza »