Változó nemzeti diskurzusok: az azonosság és a különbség konstrukciói magyar állampolgárok és kisebbségben élő magyarok viszonyáról
Angol cím
Discourses of the nation and its alien in the relation of Hungarian citizens and ethnic Hungarians abroad
magyar kulcsszavak
etnicitás, nacionalizmus, kisebbségek
angol kulcsszavak
ethnicity, nationalism, minorities
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
60 %
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
40 %
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet
projekt kezdete
2007-07-01
projekt vége
2011-02-28
aktuális összeg (MFt)
8.444
FTE (kutatóév egyenérték)
1.74
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Ez a kutatás abból a felismerésből indul ki, hogy vannak olyan témák, problémák, amelyek alaposabb, mélyebb megismerése csak akkor lehetséges, ha kimozdítjuk őket az eddigi diskurzusból, tematizációs keretekből. Ilyen a magukat magyarnak mondó különböző csoportok – elsődlegesen magyar állampolgárok és a külföldön élő magyarok – viszonya, amivel kapcsolatban a tudomány jelentős része a politika normativ azonosságot tételező kategóriáját - „a nemzet” – használja, és a valóságot, különböző státuszú, politikai és etnikai tapasztalattal rendelkező emberek, csoportok viszonyát ezen keresztül írja le. Eközben, ha az ember a társadalomban folyó diskurzusokat figyeli, észreveszi, hogy ott nem egyféle „magyarság” tételeződik, hanem különféle „magyarságokról” van szó, nemzetkoncepciók rivalizációja zajlik. Sőt, a téma nemzet-fogalmakban való tematizációját át- és átszelik másfajta diskurzusok, amelyek elsődlegesen a modernizációról, a fejlődésről, a biztonságról vagy éppen az idegenekről szólnak. E kutatás legfontosabb célja az empirikus társadalomtudomány kvalitatív módszereinek segítségével megvizsgálni azt, hogy a magyar társadalom különböző szegmenseiben milyen képzetek élnek/épülnek a nem magyar állampolgárságú, magukat magyarnak tekintő emberekről, azok társadalmairól – és fordítva, a kisebbségi társadalmakban milyen viszonyok tételeződnek Magyarországhoz, a magyar állampolgárokhoz. Továbbá kutatni szeretném, hogyan jönnek létre ezek a képek, hogyan változnak a térség fontos társadalmi és gazdasági folyamatainak, pl. a migráció következtében, milyen kapcsolatban vannak egymással, valamint a kollektív identitás egyéb szub- és transznacionális formáival, a másság és az idegenség társadalmi percepcióival, diskurzusaival. A kutatáshoz azt az elméleti és módszertani keretet használom, amit a nacionalizmus és a mindennapi etnicitás lokális formáinak értelmezésére egy korábbi munkában kidolgoztunk.
angol összefoglaló
The relation of ethnic Hungarians living outside of Hungary and those Hungarians, who are citizens of this country was thematized in the majority of the scholarly work, like in political discourses, in an unreflected national framework. However, if one follows with attention the everyday talk both in Hungary and in the localities inhabited by Hungarians in the neighboring countries, will observe that there are different, and even rivalry concepts of Hungarianness. Even more self-understood Hungarians of different social, political and economical background from the two sides of the border interpret their relation from completely different perspectives, in discourses of competition, development, security, very characteristic to modern and late modern societies. This project aims to investigate using different qualitative methods the experiences, practices and discourses of the Hungarian citizens about ethnic Hungarians outside of Hungary, and inversely the ways how the latter perceive and talk about their national homeland and its citizens. The consequences of current social and economic processes in the region, like migration, transnational relations will be investigated too.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk a nemzet diszkurzív és kulturális megteremtésének és elsajátításának módjaival foglalkozott. Azt vizsgáltuk, hogy a magyar nacionalizmus miként jön létre, termelődik újjá és épül be a tágabb társadalmi viszonyokba, a magyarságról – mint azonosságról – szóló mindennapi beszéd, és vele szoros összefüggésben az alteritások – elsősorban a cigányság és a határontúli magyarság – diszkurzív megteremtése által. Másfelől a nemzet performatív megvalósulásait vizsgáltuk, azt, ahogyan bizonyos intézmények a legkülönbözőbb területeken – zenében, irodalomban, öltözködésben, turizmusiparban, médiában – előállítják „a nemzetit” , az utóbbiak fogyasztása, kisajátítása pedig a nemzeti mivolt megtapasztalásának és kinyilvánításának módjává válik. A kutatásban kvalitatív módszerekkel dolgoztunk, fókuszcsoportos interjúk és etnográfiai megfigyelések alapján rekonstrukáltuk a nemzetről szóló társadalmi beszédet, míg a nemzet performatív megvalósulását a nacionalizmus új formáit megteremtő intézményekre, azok tevékenységére, termékeire és hatásaira fókuszálva vizsgáltuk. Az utóbbiak sikerét azzal magyaráztuk, hogy a korábban tabunak számító kérdéseket – elsősorban szomszéd nemzetekkel és hazai kisebbségeinkkel, elsősorban a romákkal kapcsolatos mai és történeti sérelmeket – szimbolikus erőforrásként tudták újra használatba venni, és általa mind lokális mind regionális viszonylatban egy „a magyarságot” felértékelő hierarchikus beszédmódot teremtettek meg.
kutatási eredmények (angolul)
Following the young research paradigm on nationalism and everyday life (Brubaker 2004, Brubaker at al 2006), on everyday nationhood (Fox és Miller-Idriss 2008) or on popular resonance of nationalism (Edensor 2002, Billig 1995) this was a project on everyday nationalism in Hungary. We have considered the everyday and popular forms of nationalism from two perspectives: the discourse aspect, examining how Hungarian nationalism is reproduced and embedded in broader social context through the discursive acts engaging the “magyarság” and its alterns, first of all the “cigányság” (the Roma) and the “határontúli magyarság” (the co-ethnics abroad). We also applied the intuitionalist approach in order to explore how certain institutions running in different fields from music, through literature, clothing, tourism and media produce the nationally marked or noticeable nationalistic commodities, shaping increasingly ordinary people’s experience of nationhood. We used qualitative methods, applying ethnography and focus group interview to reconstruct the ‘talk on the nation’ from a micro-perspective, while semi-structured individual interviews and ethnographic observations in order to understand the performative aspects of the nation (‘doing the nation’), activities and motivations related to the production and consumption of national or nationalistic commodities (festival of national rock bands, tourism and pilgrimage to places of authentic nationhood etc.)
Feischmidt Margit: The Hungarian Transylvania: symbolic reconstruction of lost territories, Hungarian Studies, 2008., Vol 22, nr 1-2, 119-133. p., 2008
