Konzorcium, társ p.: A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben Alcím: pszichológiai alapok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
72465
típus NK
Vezető kutató Csépe Valéria
magyar cím Konzorcium, társ p.: A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben Alcím: pszichológiai alapok
Angol cím Consortional assoc.: The study of recursion in language: psychological foundations
magyar kulcsszavak eseményhez kötött agyi potenciálok, beágyazás, zárás-pozitív shift (CPS)
angol kulcsszavak event-related brain potentials, embedding, closure positive shift (CPS)
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)60 %
Ortelius tudományág: Kísérleti pszichológia
Kognitív és rendszer idegtudományok (Orvosi és Biológiai Tudományok)30 %
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
Ortelius tudományág: Neurolingvisztika
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely MTA Pszichológiai Kutatóintézet
résztvevők Honbolygó Ferenc
Jolsvai Hajnal
Ragó Anett
projekt kezdete 2007-10-01
projekt vége 2011-03-31
aktuális összeg (MFt) 9.109
FTE (kutatóév egyenérték) 2.79
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: pszichológiai alapok
Összefoglalás

Hauser, Chomsky és Fitch 2002-es Science-cikke (Hauser et al. 2002: Hauser, M. D., N. Chomsky and W. T. Fitch: The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, And How Did It Evolve? Science 298, 22 November 2002. 1569-1579) nyomán a rekurzió mint a nyelvképesség kizárólagos tulajdonsága feltevést vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a csoportosítás kognitív képessége alapja lehet a nyelvi rekurziónak. Csoportosítási kísérleteket végzünk alanyok két életkori csoportjában: felnőtteknél és iskolás kor előtti kisgyermekeknél. Agrammatikus afáziás betegeknél végzendő speciális kísérletekkel ellenőrizni kívánjuk azt a feltevést, hogy bár agrammatikus afáziában szenvedőknél a grammatika különböző szintjei sérülnek, az absztrakt csoportosítás mélyebb tudati szinten jelenik meg és ez nem, vagy nem szükségszerűen sérül. Reakcióidők vizsgálata alapján első ízben vizsgáljuk a csoportosítás képességét az agyi aktivitás tükrében. Az egészséges, továbbá az agrammatikus afáziás betegekkel végzendő kísérletek eredményeinek az összehasonlítása elősegíti számunkra, hogy megvizsgáljuk, a csoportosítás képessége egyrészt már a kognitív fejlődés koraibb szakaszában tetten érhető-e, másrészt általánosságánál fogva a specifikusabb kognitív képességek egyik alapja lehet-e. A csoportosítás képességének a nyelvképességgel való kapcsolatát a beszéd prozódiájának tüzetesebb vizsgálatával mutatjuk be azáltal, hogy a kogníció műszeres vizsgálatával igazoljuk a prozódiai beágyazás és rekurzió költségesebb voltát.

A specifikusan pszichológiai feladatok a következőket foglalják magukban:

- A frázishatár intonációs jelöléssértési jelenségének elméleti és módszertani tanulmányozása

- A frázishatárok intonációs jelölőinek sértése

- A frázishatárok vizuális jelölőinek sértése

- Afáziás esttanulmányok, és a nyelvészeti modellek összevetése a pszichológiai eredményekkel

- Interdiszciplináris szintézis - a kutatás minden alterülete bevonásával: A rekurzió különféle (nyelvészeti és konceptuális) típusainak az elemzése, a pszichológiai, nyelvészeti és elektro-fiziológiai adatok szintézise
angol összefoglaló
An interdisciplinary study of recursion in language: psychological foundations
Summary

Following a paper by Hauser, Chomsky and Fitch (Hauser et al. 2002: Hauser, M. D., N. Chomsky and W. T. Fitch: The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, And How Did It Evolve? Science 298, 22 November 2002. 1569-1579) we are going to study the assumption that recursion is the unique property of the language faculty and show that the cognitive faculty of grouping can be viewed as a possible basis of linguistic recursion. Based on the study of reaction times, we present the first studies of the faculty of grouping as shown by brain activity. The comparison of results obtained from experiments with healthy subjects and patients with agrammatic aphasia will help us to find out whether the faculty of grouping is present at earlier stages of cognitive development and whether, due to its abstract properties it can serve as the basis for certain more specific cognitive faculties. We will show the connection between the faculty of grouping and the faculty of language by a detailed study of speech prosody: an instrumental study of cognition is aimed at showing the cognitive expenses of prosodic embedding and recursion.
The workplan consists of the following tasks:
a. Behavioural experiments
b. ERP paradigms for embedded sentences
c. CPS (closure positove shift) correlates of visual and intonational markers of phrase boundaries in healthy adults and apahasic patients





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásaink eredményeiből nagy bizonyossággal következtethetünk arra, hogy: •Van prozódiai rekurzió, s ennek alapja az absztrakt prozódiai reprezentáció két formája, a prozódiai határ és a prozódiai prominencia. A magyar beágyazott tagmondatokat a lejtő dallammenet jellemzi. Ezt jelzik a produkciós és percepciós vizsgálatok eredményei is. A sértett intonációjú tagmondat megfelelő szerkezeti és jelentés-információ esetén a feldolgozás során újraépül. •Az eseményhez kötött agyi potenciálok jellegzetes komponensei, a CPS és a RAN a prozódiai határok feldolgozását jól követhetővé teszik. A CPS és a RAN vizsgálatával kapott eredményeink szerint az emberi agy az értelmes és értelmetlen mondatok prozódiai határait automatikusan dolgozza fel. Ez csak akkor képzelhető el, ha van absztrakt prozódiai reprezentáció. Ez az absztrakt reprezentáció mindaddig aktívan segíti a feldolgozást, amíg a prozódia nem sérül. •Egészséges felnőtteknél a szintaktikai és prozódiai határok eltérése a szerkezet újraépítését indítja el, ezt jelzi a P600 komponens megjelenése. Az afáziás nyelvi zavar a prozódiai határok automatikus feldolgozását nem érinti, a prozódia sértése szintaktikai korlátozottság esetén más kompenzációs mechanizmust indít el. Ép beszédértés esetén a szemantikára támaszkodik a feldolgozás. •A rekurzió specifikus jelensége, az inherens csoportosítás, csak korlátozottan ragadható meg a verbális és nem verbális produkció akusztikus jellemzőinek elemzésével.
kutatási eredmények (angolul)
Based on our findings, the following can be assumed with certainty: •Prosodic recursion exists, and its foundation is two forms of abstract prosodic representation, namely the prosodic border and the prosodic prominence. The embedded Hungarian phrases are characterized by a falling intonation contour. This is confirmed by production and perception experiments. Embedded phrases with violated intonation undergo restructuring during processing, if provided with proper structure and semantic information. •Two specific event-related brain potential components, CPS and RAN, allow to follow the processing of prosodic borders. Based on our findings studying the CPS and RAN components, the human brain processes the prosodic borders of both meaningful and meaningless sentences. This can only happen if there is an abstract prosodic representation. This representation actively helps the processing, as long as prosody is intact. • In healthy adults, the incongruence of syntactic and prosodic borders initiates a restructuring, indicated by the appearance of a P600 component. The aphasic language disorder does not influence the processing of prosodic borders. The violation of prosody in case of syntactic limitations starts a compensatory mechanism. In case of intact speech-comprehension processing relies on semantics. •Inherent grouping, a specific phenomenon of recursion, can only be limitedly understood when analysing the acoustic features of verbal and nonverbal production.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=72465
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Csépe Valéria: Szóhangsúly - Az idegen nyelvek tanításának elfeledett aspektusa?, Iskolakultúra, 2010, 4, 68-76., 2010
Csépe Valéria, Honbolygó Ferenc: Rekurzió a nyelvben III. Pszichológiai és idegtudományi megközelítés, Tinta Kiadó, megjelenés alatt, 2011
Csépe Valéria, Honbolygó Ferenc: Rekurzió és integráció a prozódiai információk feldolgozásában, In: Csépe Valéria, Honbolygó Ferenc (szerk) Rekurzió a nyelvben III. Pszichológiai és idegtudományi megközelítés, Tinta Kiadó, megjelenés alatt, 2011
Garami Linda, Barnicskó Valéria, Honbolygó Ferenc, Ragó Anett, Csépe Valéria: Inherens csoportosítási jelenségek fejlődése verbális és non-verbális ingerek esetében, In: Csépe Valéria, Honbolygó Ferenc: Rekurzió a nyelvben III. Pszichológiai és idegtudományi megközelítés, Tinta Kiadó, megjelenés alatt, 2011
Hevesi Nikolett, Honbolygó Ferenc, Török Ágoston, Bánréti Zoltán, Hunyadi László, Csépe Valéria: Az intonáció sértésének feldolgozása beágyazott mondatok esetében., Pszichológia, 30 (4). 273-293., 2010
Hevesi Nikolett, Honbolygó Ferenc, Török Ágoston, Bánréti Zoltán, Hunyadi László, Csépe Valéria: Az intonáció sértésének feldolgozása beágyazott mondatok esetében, In: Csépe V. és Honbolygó F. (szerk) Rekurzió a nyelvben III. Pszichológiai és idegtudományi megközelítés, megjelenés alatt, 2011
Honbolygó Ferenc, Török Ágoston, Csépe Valéria: Az intonációs kontúr feldolgozása beágyazott mondatok esetében: EKP eredmények, In: Csépe Valéria, Honbolygó Ferenc (szerk) Rekurzió a nyelvben III. Pszichológiai és idegtudományi megközelítés, Tinta Kiadó, megjelenés alatt, 2011
Török Ágoston, Honbolygó Ferenc, Csépe Valéria: Az intonációs kontúr manipulációjának feldolgozása afáziában, In: Csépe V. és Honbolygó F. (szerk) Rekurzió a nyelvben III. Pszichológiai és idegtudományi megközelítés, megjelenés alatt, 2011




vissza »