A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
73034
típus K
Vezető kutató Utasi Ágnes
magyar cím A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye
Angol cím The demand for community relationships - the chance of renewing democracy
magyar kulcsszavak közösségi kapcsolatok, közéleti participáció, integráció, szolidaritás,demokrácia
angol kulcsszavak community relationships, public participation, integration, solidarity, democracy
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
zsűri Szociológia–Demográfia
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Barna Zsófia
Gergó Zsuzsanna
Hári Péter
Juhász Erika
Katona Péter Zoltán
Kékesi Márk Zoltán
Sik Domonkos
Varga Attila
projekt kezdete 2008-04-01
projekt vége 2013-03-31
aktuális összeg (MFt) 15.000
FTE (kutatóév egyenérték) 6.31
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Kutatásunk arra keres választ, hogy a társadalom milyen arányát érinti, illetve miként növelhető a társadalomban azok köre, akiknél megjelenik a közösségi kapcsolatok iránti igény, akiknek szükségletévé , elégedettségének feltételévé válik az, hogy figyelemmel kísérje, véleményezze, résztvevőként alakítsa az őt körülvevő közösség, helyi vagy tágabb társadalom életének működését (magántársaságtól makro-közösségig ). A kutatás alapvető gondolata az, hogy a közösségi igény és érdeklődés felkeltése a demokrácia domináns kritériuma. Ez vezethet el a közéletiségig. A demokrácia alapvető eleme nem más, mint maga a közösségi élet, közösségi létforma.

A makro-társadalomra jellemző közösségi kapcsolati praxis és igény mértékét, valamint az ehhez kapcsolódó értékpreferenciákat országosan reprezentatív survey-vel ( N=1500 ) tervezzük vizsgálni. A közösségi kapcsolatok formálódásának, a közösségi igény felkeltésének és kialakulásának elemzésére több rétegvizsgálatot is tervezünk. Néhány közösségre releváns rétegvizsgálatot mélyinterjúval kutatunk. A közösségépítés jellemzőit, a közösségi szükséglet felkeltésének feltételeit olyan közösségek körében készítendő rétegvizsgálattal kutatjuk, akiknél sikeres a közösségformálás. Interjús vizsgálatunk alanyait elsősorban azok közül választjuk, akiknek életelégedettségéhez fontos a közélet. A kutatást négy évre tervezzük. A kutatómunkát a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatóinak közreműködésével végezzük.
angol összefoglaló
Our research is seeking the answer to the following question: what proportion of the society is involved in, and whether is it possible to enlarge the circle of those who, show demands for community links; those, for whom it becomes a necessity or a condition of satisfaction to keep track of, size up and shape the surrounding community as a participant, the functioning of the local or broader society (from private, intimate company to macro-community).
The essential idea of the research is that arising community demands and interests is the dominant criterion of democracy. This may lead to publicness. The fundamental element of democracy is purely and simply the community life, the community form itself.

We plan to assess the size of community link practice and demand, along with the related value preferences relevant in the macro-society with the help of a representative survey (N=1500). We also plan several stratum researches to analyze the formation of community links, along with the rise and development of community demands. Some of the community-relevant stratum researches are also to be accomplished by personal in-depth interviews. Characteristics of community building and the conditions of the rise of community demand are to be assessed by stratum researches among communities successful in community forming. Respondents of our interviews are primarily to be selected from those for whom public life is an important factor of life satisfaction. The planned duration of the research spans four years. Research work is to be done with the collaboration of students at the Department of Sociology, University of Szeged.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A családi generációk és baráti társaságok hordozzák ma legszélesebb körben a közösségi kritériumokat. A társadalom négyötödének van legalább egy magántársasága, akiknek tagjaitól mindennapi segítséget remél. A társadalom nem egészen harmada szervezett (civil) közösség tagja, ez utóbbiak kétharmada bízik a tagtársak mindennapi szolidaritásában. A közösségekhez kötődők legalacsonyabb arányát a nagyközségek lakói körében találjuk. A modernizációs technikai eszközök nagymértékben segítik a közösségi kapcsolattartást. Az internetes közösségek tagjainak azonban többnyire valós közösségük is van. A közösségi identitások fundamentuma a család. Ezen felül sorrendben a hivatásközösségi, a születési hely, nemzeti és lakóhelyi identitás következik. A közösségi lét intenzitását leginkább a vagyon, a gyermekkori közösségi praxis és az apák iskolai végzettsége alakítja. A közéletet elsősorban a közösségi lét mértéke, az iskolai végzettség és a gyermekkori közösségi praxis formálja. A közösségi lét a presztízs-motivált közélettel gyakrabban jár együtt, mint az altruistával. A hatalom visszásságai elleni radikális fellépés és a közösségi lét közötti kapcsolat gyenge, azt inkább egyéni lázadás, mint a közösségi lét katalizálja. A közösségi lét és közélet egységét szimbolizáló társadalmi participáció nagyon aktív felső népességi ötödöt jelez, miközben minden második válaszadó elutasítja a közösségi-közéleti participációt, ezáltal a felső ötöd döntéseinek eszközévé, kiszolgálójává válik.
kutatási eredmények (angolul)
In the present Hungarian society most of the communal criteria exist between family generations and between members of private company. Four-fifth of society has at least one group of private company. Almost one-third of society belongs to civil community also. Modern technology nowdays helps preserv of communal contacts,however the members of online communities mostly have real-life community connection too. Family is the basic of communal identities. This is followed in order by identity of the professional community, community of the birthplace, national community and the community of the living settlement. The intensity of communal life is determined predominantly by wealth, by the communal praxis in childhood, and the educational qualification of the father. Public life is formed especially by the extent of communal life, the educational attainment and the communal praxis in childhood. Communal life more often goes hand in hand with prestige-motivated than altruistic. Social participation consits of both communal- social life and public life. The upper one-fifth of society is very actively involved in social participation while every second respondent refused to participate in communal and public life and thus social participation is controlled by the upper one-fifth.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=73034
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Utasi Ágnes: Kötelékben. Szolidaritás-hálók és közélet, MTATársadalomtudományi Kutatóközpont-Belvedere, 2013
Utasi Ágnes: Falusi közösségek és közélet-a kutatás körvonalai, MTA TK Politikatudományi Intézet-Belvedere Kiadó online, 2012
Széll Krisztián: Közéleti diskurzus és aktivitás a falusi közösségekben, MTA TK Politikatudományi Intézet-Belvedere Kiadó online, 2012
Kalocsai Janka: Aktív állampolgárság és dimenziói, MTA TK Politikatudományi Intézet-Belvedere Kiadó online, 2012
Ferencz Gábor: Háztartások erőforráscseréje a helyi közösségekben, MTA TK Politikatudományi Intézet-Belvedere Kiadó online, 2012
Császár Balázs: A falu mint (fiktív?) közösség, MTA TK Politikatudományi Intézet-Belvedere Kiadó online, 2012
Csáki Dóra: Lokalitás és paternalizmus, MTA TK Politikatudományi Intézet -Belvedere Kiadó online, 2012
Utasi Ágnes (szerk): Közösségi kapcsolatok és közélet, Belvedere Kiadó, 2011
Utasi Ágnes (szerk): Közösségi és közéleti aktivitás. Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén, Belvedere Kiadó, 2012
Kalocsai Janka, Széll Krisztián: Social Life and Democracy in Hungary. Social Relations in Turbukent Times ESA 10th Conference, Geneva 2011 p667. ISBN: 2-940386-18-8978-2-940386-18-5, 2011
Utasi Ágnes: A közösségi kapcsolatok és a közélet, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Sik Domonkos: Az állampolgári cselekvés kapcsolathálózati előfeltételei, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Balog Iván: A "szabadság kis körei"-diskurzus a Bíbó-recepcióban, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Budai Zsanett: Közösségek vezetése: típusok és motivációk, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Kalocsai Janka: Közösségen belüli konflikutsok és feloldásaik, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Hári Péter: Internetes kommunikációs technológiák használata a magyarországi civil közösségekben, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Széll Krisztián: A közösségi érdekérvényesítést segítő társadalmi, kapcsoalti tőke, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Császár Balázs: A közösségek és a nyilvánosság, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Juhász Erika: Közösségi szerveződés és helyi közélet, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Turbucz Mariann: Közösségi vezetők kapcsolata a helyi döntéshozókkal, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Lózai Balázs: A közösség szerepe az egyén életében, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Végh Márta: Közös célok a közösségek életében, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Iszkeitz Piroska: Döntéshozatal, részvétel, konfliktus a közösségek életében, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Szoldán Zita: Közösségszervező értékek, részvétel, közösséghez tartozás igénye, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Lukács Ilona: Értékvezérelt közösségek, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Márkus Kata: Közösségszerveződés és szolidaritás, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Barna Zsófia-Márfi András: A közösség fogalmának egyes megközelítései, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Feleki Gábor (szerk.): Közösségi relációk: elméletek , narratívák, hipotézisek, Belvedere Kiadó, 217 p., 2009
Gergó Zsuzsanna (szerk.): Közösségi mozaikok, Belvedere Kiadó, 308 p., 2009
Babócsai Zsuzsa: Pályázati kényszer szerepe a közösségek működését segítő erőforrások megszerzésében, Közösségi relációk: elméletek, narratívák, hipotézisek, 2009
Császár Balázs: Közösségi kommunikáció és közélet, pp.9-20. in: Utasi Á.: Közösséig kapcsolatok és közélet. Belvedere, 2011
Kalocsai Janka: A demokratikus attitűd hatása a participációra, pp.21-40 in: Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet. Belvedere, 2011
Sik Domonkos: A network-heterogenitás, a kommunikatív racionalitás és az állampolgári aktivitás empirikus összefüggései, pp.41-58. in: Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet Belvedere Kiadó, 2011
Széll Krisztián: Az érdekérvényesítési képesség meghatározó tényezői a közösségi térben, pp.59-82 Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet. Belvedere Kiadó, 2011
Ferencz Gábor: A demokratikus részvétel területi különbségei, pp. 83-100 in: Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet Belvedere Kiadó, 2011
Hári Péter: Az internet-használat és a közösségi kapcsolatok alakulása, pp. 101-110 in: Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet Belvedere Kiadó, 2011
Vincze Anikó: A formalizált közösségekben való részvétel motivációi és a tényleges tagság ellentmondásai, pp. 111-126 in Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet. Belvedere Kiadó, 2011
Utasi Ágnes: Baráti közösségek és magántársaságok-a közélet iskolái, pp. in: Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet. Belvedere Kiadó, 2011
Babócsai Zsuzsa-Fehér Attila-Ferenczy Zsófia-Márkus Kata Nóra-Szoldán Zita: Közössági-közéleti mozaikok, pp. 155-189 in: Utasi Á. Közösségi kapcsolatok és közélet Belvedere Kiadó, 2011





 

Projekt eseményei

 
2011-12-19 11:17:21
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).




vissza »