A dezorganizált kötődés kialakulása: a csecsemő stresszregulációs képességének és anyai gondozásra való érzékenységének vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
73551
típus NK
Vezető kutató Gervai Judit
magyar cím A dezorganizált kötődés kialakulása: a csecsemő stresszregulációs képességének és anyai gondozásra való érzékenységének vizsgálata
Angol cím Aetiology of attachment disorganisation: the roles of infants' sensitivity to stress and maternal care
magyar kulcsszavak kötődés, csecsemőkori fejlődés, stresszreguláció, anyai viselkedés, dopamin, gén-köryezet kölcsönhatás
angol kulcsszavak attachment, infant development, stress regulation, maternal behaviour, dopamine, gene-environment interaction
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia
Humángenetika (Orvosi és Biológiai Tudományok)20 %
zsűri Pszichológia–Pedagógia
Kutatóhely Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (MTA Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Birkás Emma
Bognár Júlia
Köllőd Borbála
Lakatos Krisztina
Nemoda Zsófia
Őzéné Kende Lívia
Sasvári Mária
Tóth Ildikó
projekt kezdete 2008-09-01
projekt vége 2013-04-30
aktuális összeg (MFt) 6.392
FTE (kutatóév egyenérték) 17.71
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A javasolt alapkutatás azoknak a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatoknak a felderítését célozza, amelyek specifikus genetikai hatásokat közvetítenek a csecsemőkori kötődés kialakulása során. Jelentőségét az adja, hogy a kora gyermekkori családi kapcsolatok alapvetően befolyásolják a gyermek beilleszkedését a tágabb közösségbe, az iskolarendszerbe, s végül a társadalomba. Az optimális szülői gondoskodás egyaránt előmozdítja a társas, az érzelmi és az értelmi fejlődést, valamint hozzájárul a későbbi testi és szellemi egészséghez.

A legutóbbi időkig úgy vélték, hogy a csecsemőkori kötődést kizárólag a korai gondozási környezet alakítja. Saját korábbi kutatásaink azonban paradigmaváltást hoztak ezen a területen amikor kimutattuk, hogy a dopaminerg ingerület átvitel genetikai változatossága befolyásolja a csecsemők kötődési viselkedését és az anyai gondozás jellemzőire való érzékenységet.

A csecsemők figyelmi és tanulási képességeinek, stresszre való reakcióinak és érzelem-szabályozásának vizsgálatával kívánjuk feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a természetes genetikai változatosság, valamint a gén-környezet kölcsönhatás befolyása érvényesül összetett pszichológiai jelenségekre. Az eredmények megvilágíthatják, miért van az, hogy egyes gyermekek nehézségek dacára is jól fejlődnek, míg mások hosszú távon károsodnak. A rizikó- és védőfaktorok minél korábbi felismerése előmozdíthatja az egészséges mentális fejlődést szolgáló célzott beavatkozást is.
angol összefoglaló
The proposed basic research aims to identify psychological and psycho-physiological processes that mediate specific genetic effects on the development of infant attachment. Family relationships in early childhood set the stage for children’s adjustment in the wider social environment, their participation in formal education and eventually their contribution to society. Optimal parenting promotes social, emotional and cognitive development and contributes to later physical and mental health.

Until recently, infant attachment to the mother has been considered to be shaped entirely by the qualities of the very early caregiving environment. However, recent work by our group has initiated a paradigm shift by showing that genetic variation of the dopaminergic neurotransmission within the child affects attachment behavior and moderates infant sensitivity to maternal behavior.

Assessing infants’ attention, their capacities for learning, their reactions to stress and their emotion regulation is intended to clarify the mechanisms by which natural genetic variation of neurotransmission and gene-environment interactions influence complex psychological phenomena. Results also have the potential to elucidate why some children can be resilient in the face of adversity, while others suffer long-term effects. Identifying potential vulnerabilities or protective factors early in the life-span is important for promoting healthy mental development, for example by appropriate targeted interventions.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Célunk a csecsemők korai, fejlődési rizikót jelentő dezorganizált kötődésének kialakulásában szerepet játszó folyamatok jobb megismerése volt. Az anya atipikus viselkedése, zavart érzelmi kommunikációja a jelen kutatásban is összefüggött a dezorganizált kötődéssel, különösen azokban a párokban, amelyekben a csecsemő nem hordozta a D4 dopamin receptor gén 7-szeres ismétlődésű változatát. Új eredmény, hogy az atipikus anyai viselkedés nemcsak a dezorganizált, hanem a bizonytalan-rezisztens kötődés kialakulásában is szerepet játszott, továbbá az anya katekol-O-metiltranszferáz genotípusa hatással volt az anyai atipikus viselkedésre. A közvetítő folyamatokat tekintve, a csecsemő D4 dopamin receptor genotípusa befolyással volt 9 hónapos kori figyelmi teljesítményére és stresszregulációjára, szerotonin transzporter promoter genotípusa pedig általános negatív érzelmi beállítódására. Stresszregulációs képessége viszont összefüggött az anyai viselkedés anomáliáival (az okság iránya még nem teljesen világos) és a csecsemő egyéves kori kötődési viselkedésével is. Minél kevésbé volt képes szabályozni stressz válaszait (4 és 9 hónapos korban is), annál több anomáliát találtunk az anyai viselkedésben, és annál inkább dezorganizált (vagy rezisztens) volt kötődési viselkedése 12 hónaposan. Kísérleti körülmények közt a 9 hónapos csecsemők félelem arckifejezésre való érzékenysége is hozzájárult az atipikus anyai viselkedéshez és a 12 hónapos kori dezorganizált (vagy rezisztens) kötődéshez.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the present study was a better understanding of processes leading to early disorganized attachment to the mother, a risk factor for infant development. The association of maternal atypical behavior, disrupted affective communication with disorganized attachment was replicated, especially in dyads where infants did not carry the 7-repeat allele of the D4 dopamine receptor gene. Mothers’ atypical behavior also contributed not only to disorganized, but also to insecure-resistant attachment. As a novel finding, we identified mothers’ cathechol-O-methyltranferase genotype as a factor affecting the level of their atypical behavior. Regarding mediating processes, rate of habituation and stress regulation at 9 months were influenced by the infants’ D4 dopamine receptor genotype, while negative affectivity was linked to their serotonin transporter promoter genotype. In turn, infant stress regulatory capacity was associated with mothers’ disrupted behavior (direction of causality is yet unclear) and with infants’ attachment at 12 months. The less infants were capable of regulating stress responses at age 4 and 9 months, the more anomalies were detected in their mothers’ behavior, and the more likely was infant attachment behavior disorganized (or resistant) at age 12 months. Nine-month-old infants’ sensitivity to facial expression of fear was related to atypical maternal behavior, as well as to disorganized (or resistant) infant attachment at age 12 month.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=73551
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gervai J: Environmental and genetic influences on early attachment, Child Adolesc Psychiatry Ment Health 3:25, 2009
Toth I, Lakatos K, Gervai J.: Gender differences in children’s responses to attachment story stems: true or artefacts?, ISSBD BULLETIN Number 1 Serial No. 63, pp. 2-5., 2013
Lakatos Krisztina: Az öröklés és a környezet hatásai az emberi viselkedésre, In: Bereczkei T, Hoffmann Gy (szerk) Gének, gondolkodás, személyiség pp. 187-216, 2012
Remete E, Tóth I, Gervai J, Lakatos K: Csecsemőkori érzelemregulációs kapacitás és anyai viselkedés megfigyelése fapofa (still-face) helyzetben, Pszichológia 32(2), 133–151, 2012
Remete E: Fejlődési változások a fapofa (Still-Face) helyzetben megfigyelt anya–csecsemő interakciókban, Pszichológia, 32(3), 211-228, 2012
Turi E, Lakatos K, Gervai J: Az érzelmek megkülönböztetésének fejlődése: elméleti áttekintés az empíria tükrében, Pszichológia, 32(3), 191-209, 2012
Fraedrich EM; Lakatos K; Spangler G: Brain activity during emotion perception: the role of attachment representation, Attach Hum Dev 12: 231-48, 2010
Gervai J; Lakatos K; Tóth I: PARADIGMAVÁLTÁS A KORAI KÖTŐDÉS KUTATÁSÁBAN: GENETIKAI TÉNYEZŐK ÉS GÉN–KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSOK VIZSGÁLATA, Magyar Tudomány, 2011
Horváth J, Czigler I, Birkás E, Winkler I, Gervai J.: Age-related differences in distraction and reorientation in an auditory task., Neurobiology of Aging 30, 1157-1172., 2009
Gervai J: Viselkedésgenetika a humán genom megfejtése előtt és után: Kvantitatív és molekuláris genetikai alapok, Pszichológia 29: 3-23, 2009
Lakatos K: A csecsemő- és gyermekkori temperamentum molekuláris genetikai háttere, Pszichológia, 29(1), 25-42., 2009
Gervai J: Einflüsse von Genetik und Umwelt auf die Entwicklung von Bindungsverhaltensweisen, In: Brisch K. H., Hellbrügge T (szerk.), Der Säugling – Bindung, Neurobiologie und Gene, pp. 185-206, Klett-Cotta, Stuttgart., 2008
Lakatos K: A GÉNEK ÉS A KÖRNYEZET SZEREPE AZ EMBERI VISELKEDÉSBEN, Biztos Kezdet Kötetek I. A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei, pp. 126-164, 2011
Lakatos K: MUTASD MEG ÉRZÉSEIDET, DE SZABÁLYOZD VISELKEDÉSEDET! – AZ ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSE, Biztos Kezdet Kötetek II. A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások, pp. 146-178, 2011
Tóth I: AZ ÉRZELMI-TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE: KORAI GONDOZÁS ÉS KÖTŐDÉS, Biztos Kezdet Kötetek I. A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei, pp. 320-372, 2011
Ribiczey N; Kalmár M; Tóth I.: Anyák és egyéves gyerekeik interakciója játékhelyzetben – számít-e, hogy a csecsemő koraszülött volt?, Pszichológia 30 (1), 43–58., 2010
Lakatos K, Birkás E; Tóth I; Gervai J: Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kérdőívekkel II.: A SWAN skála magyar változata, Psychiatria Hungarica, 25, 493-502., 2010
Turi E; Lakatos K; Stefanics G; Toth I; Kollod B: Infant and maternal contribution to subject loss in a multi-modal visual habituation procedure, XVII. Biennial ICIS, 2010
Remete E; Bekecs B; Tóth I; Lakatos K; Gervai J: Developmental Changes of Mother-Infant Dyadic Behavior in the Still-Face Paradigm, 2011 SRCD Biennial Meeting, 2011
Turi E; Lakatos K; Stefanics G; Gervai J: Development of Emotion Recognition in Infancy: A Longitudinal Analysis, 15th European Conference on Developmental Psychology, 2011
Tóth I; Bureau J-F; Lakatos K; Gervai J: Attachment in Infancy and Preschool Age in Firstborns With and Without a Sibling, 2011 SRCD Biennial Meeting, 2011
Remete E; Lakatos K; Bekecs B; Fodorné Szilágyi Á; Tóth I; Gervai J: A csecsemők korai érzelemszabályozása a temperamentum és a korai affektív környezet függvényében, p. 112, MPT XIX. Országos Nagygyűlés Kivonatkötet, 2010
Turi E; Lakatos K; Stefanics G; Köllőd B; Tóth I; Gervai J: Az anyai affektív környezet és a csecsemőkori temperamentum összefüggései 9 hónapos csecsemők érzelem-felismerésével, p. 111, MPT XIX. Országos Nagygyűlés Kivonatkötet, 2010
Tóth I; Lakatos K; Kovács K; Torma Z; Gervai J: Stress reactivity in infants: effects of infant temperament and maternal behavior, Int J Psychophysiol 77: 241, 2010
Tóth I; Lakatos K; Kovács K; Torma Z; Gervai J.: Stress reactivity in infants: effects of infant temperament and maternal behavior, International Journal of Psychophysiology, 77(3), 241., 2010





 

Projekt eseményei

 
2010-04-29 15:36:01
Résztvevők változása
2009-10-16 08:44:57
Résztvevők változása




vissza »