Sylvester János nyelv- és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben
Angol cím
János Sylvester's Conception of Language and Literature in European and Hungarian Context
magyar kulcsszavak
nyelv, irodalom, poétika
angol kulcsszavak
language, literature, poetry
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
60 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
30 %
Ortelius tudományág: Történeti nyelvészet
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Tudománytörténet
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
MTA Irodalomtudományi Intézet
projekt kezdete
2008-01-01
projekt vége
2008-12-31
aktuális összeg (MFt)
0.621
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Sylvester János nyelv- és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben
A nyelv- és irodalomszemlélet leghatározottabb megfogalmazásai a 16. század első felében Sylvester János munkásságában találhatók. Ezért Sylvester személyét a kö-zéppontba állítva kerestem a választ arra, hogyan jelennek meg a humanista elképze-lések a magyar kortársaknál, és ezek hogyan élnek tovább a későbbiekben. A kitűzött cél megvalósításának alapfeltétele a humanizmus nyelvfelfogásának áttekintése, külö-nös tekintettel a vulgáris nyelvek és a nemzeti nyelvű irodalom megítélésére. Magyar vonatkozásban Janus Pannoniustól Gyöngyösi Istvánig kell figyelembe vennünk min-dazokat a jellemzőket, amelyek alapján képet kaphatunk irodalmunk önszemléletének alakulásáról. Munkám a friss nemzetközi szakirodalom hasznosítása mellett legnagyobbrészt a korábbi kutatás által figyelmen kívül hagyott, 15–16. századi kézikönyvek tanulmá-nyozására épül. Ezek alapján a jól ismert, sokat idézett fordulatokat is az eddigieknél árnyaltabban értelmezhetjük. Meglátásom szerint Sylvester nyelv- és irodalomszemléletének kulcsfogalmai a „lelés” és a „nem tulajdon jegyzésben vett” szavak alkalmazása. Sylvester kifejezései megfelelnek az inventio és az ornatus fogalmának. Ezek tartalmát vizsgáltam egyrészt az európai hagyományban, másrészt 16–17. századi magyar szerzők kritikatörténeti érdekű megjegyzéseiben. Mindezek alapján azt állítom, hogy Sylvester másokat jóval megelőzve azokat a szempontokat fogalmazta meg, amelyek legalább a 18. század közepéig meghatározták az irodalomról való gondolkozást.
angol összefoglaló
János Sylvester's Conception of Language and Literature in European and Hungarian Context
The most explicit formulation of the conception of language and literature can be found in János Sylvester’s works of the first half of the 16th century. Bringing Sylvester into focus, my research concentrates on the features and ideas of humanism in the works of then-contemporary Hungarian writers and on how these conceptions continue to live later on. Therefore, my research focuses on surveying the conception of language in humanism, more specifically on the authors’ opinions of vernacular language and national literature. We need to research all the features, changes and the development of these ideas in works starting from Janus Pannonius up to István Gyöngyösi. On the basis of all these features, we can form an opinion about the shaping of the self-definition of literature. My research is partly based on recent international scientific literature, but mostly centers on reference books of the 15th and 16th century which were ignored by earlier research. On the basis of the survey, we can interpret the well-known facts and often-quoted phrases more thoroughly and precisely. In my opinion, Sylvester’s key linguistic and literary concepts are ‘inventio’ and ‘metaphor’. Sylvester’s Hungarian terms are equivalent to the concept of ‘inventio’ and ‘ornatus’ in international literature. I have researched the content of these concepts in European literary tradition, on the one hand, and in the works of Hungarian writers of the 16th and 17th century, on the other hand. My claim is that Sylvester was a pioneer in literary thinking in Hungary, and his concepts and theory strongly influenced the perception and conception of literature until the middle of the 18th century.
