A Gravetti kultúra kőeszközkészítésési technológiájának alapesetei Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
75579
típus PD
Vezető kutató Lengyel György
magyar cím A Gravetti kultúra kőeszközkészítésési technológiájának alapesetei Magyarországon
Angol cím Lithic technology of the Gravettian in Hungary
magyar kulcsszavak felső paleolitikum, Gravetti, kőnyersanyag gazdálkodás, kőtechnológia
angol kulcsszavak upper palaeolithic, Gravettian, lithic economy, lithic technology
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító régészet
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Őstörténet
zsűri Régészet–Magyar Őstörténet
Kutatóhely Történettudományi Intézet (Miskolci Egyetem)
projekt kezdete 2008-10-01
projekt vége 2011-12-31
aktuális összeg (MFt) 1.126
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Magyarország területén a Gravetti kultúra megjelenése 29 ezer évvel napjaink előtti időszakra tehető, s élete mintegy 20 ezer évet ölel át. Ez idő alatt három csoportja mutatható ki:
1. Pavlovien 29-23 ezer éves;
2. Epigravettien, 19-10,5 ezer éves;
3. Ságvárien, 20-17 ezer éves;
A Gravettinek, mint minden más őskőkori kultúrának, leggyakoribb leletei a kőeszközök. Ezek a pattintott kődarabok az őskőkori ember kőeszközkészítési tevékenységének a termékei, ezért a kőleletek nem csak önmagukról, hanem az azokat készítő emberről is sokat elárulnak. Ahhoz, hogy ezeket az emberi összetevőket megismerjük, a leletek feldolgozásához a kőeszközkészítés technológiai módszertanát kell alkalmazni. Ez a módszertan nemzetközileg széles körben használt, Magyarországon viszont csak az elmúlt években kezdett meghonosodni. A Gravettiről született Magyarországon tanulmányok eddig alaposan feldolgozták a kőeszközök formáit, méreteit és a felhasznált kőnyersanyagok spektrumát, viszont nem tárták fel, hogy ez a népesség:
1) mi alapján választotta kőnyersanyagát,
2) milyen általános technikai tudás és fogások birtokában volt a kőnyersanyag feldolgozásához,
3) ezt hogyan alkalmazta helyben található és messziről hozott kőnyersanyagokhoz,
4) hányféle módon dolgozta fel kőnyersanyagait a kőeszközei elkészítéséhez,
5) változtatott-e a feldolgozás módszerén a különböző kőnyersanyagok felhasználása során,
6) preferált-e bizonyos kőnyersanyagot egyes kőeszközök készítésére, és
7) milyen technológiai tradíciókat követett a korszak kezdete és vége közötti időben.
A tervezett kutatás célja, hogy a fenti kérdésekre válaszokat adjon. Ezzel a Gravetti kultúra életének eddig ismeretlen területei kerülnek feltárásra. Az új eredmények birtokában lehetőség nyílik a magyarországi Gravetti teljesebb összehasonlításra Európa más részein található csoportjaival, szélesebb felületen kapcsolódva ezzel a nemzetközi kutatáshoz.
angol összefoglaló
The appearance of the Gravettian in the territory of Hungary dates back to 29 thousand (k) years before present (BP). Its life covers a 20,000 years period, during which three groups can be distingushed:
1. Pavlovian, between 29 and 23 k years BP;
2. Epigravettian, between 19 and 10,5 k years BP;
3. Ságvárian, between 20 and 17 kyears BP;
Likewise in the case of any other palaeolithic culture, the most abundant relicts of the Gravettian are knapped stone tools. Stone tools are products of a sequence operated by humans, therefore the finds bear information not only about themselves, but about the human being who produced them. In order to see the human behind the lithics, the methodology of lithic technology studies must be applied to the investigation of knapped stones. This methodology is widely applied in studies of the European palaeolithic. However, in Hungary, the method is new, and the theoretical background of the lithic technology studies has only recently been established. Although studies on the Gravettian in Hungary thoroughly investigated the tool typology, size of the tools, and the type of the lithic raw materials, the following issues remained unanswered:
1) Aspects that guided the raw material selection.
2) Technical knowledge and skills applied to processing stones by knapping.
3) The way of application of knowledge and skills for local and distant stone raw materials.
4) The modes of stone processing by knapping during making tools.
5) Changes in modes of stone processing.
6) Preferences in the choice of raw material for making certain tool types.
7) Traditions of lithic technology during the 20,000 years period of Gravettian.
The aim of the proposed research is to answer above seven questions, in order to discover yet unknown aspects of the Gravettian. The expected results make a possibility to compare the Gravettian of Hungary to the European groups on a wider interface.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás feltárta a Gravetti egység elnevezés alatt csoportosított három időszak, a Pavlovi (29-28 ezer éves), Ságvári (19-18 ezer éves) és az Epigravetti (18-13 ezer éves) pattintott kőmegmunkálási technológia alapeseteit. Az eredmények szerint három különböző kőpattintási szemlélet uralkodott a tárgyalt korszakokban. A legidősebb egyszerű pengekészítésből és csekély szilánkelőállításból áll, melyben a Kárpát-medencén túli nyersanyagokat gazdaságosabban használta ki, mint a helyieket. A Ságvári fázist is egyszerű pengegyártás jellemez, melyet erősen befolyásolt a kavics nyersanyag mérete. Ezen felül egy szisztematikus szilánkelőállítást is használt. Nyersanyag-felhasználására nem jellemző a Kárpát-medencén túli források kiaknázása. Az Epigravetti speciális módon, készítette pengéit. Ez a technológia alapvetően különbözik az előbbi kettőtől. Emellett, technológiájában elenyésző a szilánkelőállítás is. Nyersanyagai között a helyi típusokat viszonylag gazdaságtalanul, nagy mennyiségű melléktermék és hulladék termelésével használta fel, de jobban hasznosították a Kárpát-medencén túlról származó nyersanyagokat, mint a helyileg hozzáférhetőket. Az alapkutatásban elért eredmények felhasználhatók a magyarországi Gravetti, Ságvári és Epigravetti új, technológiai szemléletű összegzésére a lelőhelyeken talált nyersanyagok által kirajzolt földrajzi területen elhelyezkedő, hasonló korú és kultúrájú leletanyagok hasonló szempontú összefüggésében.
kutatási eredmények (angolul)
The research revealed the lithic technology of the three members of the Gravettian Entity. According to the results three distinct operational schemas characterize the technologies. The oldest member, the Gravettian (29-28 k years old) applied a simple blade technology accompanied with a moderate flake production. This was based upon both local and distant raw materials. Latter were more economically used than the former ones. The Ságvárian (19-18 k years old)is also characterized by a simple blade technology, but the flake production is more pronounced and systematic. The blade technology was strongly affeted by the small size of the pebbles used in the production. The raw material procurement exploited mainly sources within the arch of the Carpathians. The Epigravetti was specialized on straight blades which was the result of a special blade technology involving opposite striking platform cores. Flake production played a minor role. Local raw materials were used up uneconomically, producing masses of waste flakes, while distant origin flints prove high economic technological process. The results achieved can further be used to review the Gravettian, Ságvárian, and Epigravettian in technological perspective in relation with the contemporaneous sites situating in the range of the raw material source areas of the studied sites.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=75579
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Lengyel György: An aspect to the re-evaluaion of Ságvár (Lyukas-domb) Upper Palaeolithic site., Folia Archaeologica 54 (2008-2010), 26-37, 2010
Lengyel György: A ságvári felső paleolit telep és a Kárpát-medencei Gravetti kőnyersanyagai., In: Ilon G. (szerk.) MOMOSZ VI. Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Szombathely. pp. 223-231., 2009
Lengyel György: Radiocarbon dates of the "Gravettian Entity" in Hungary., Praehistoria 9-10 (2008-2009). 241-263., 2011
Ringer Árpád, Lengyel György: The Upper Palaeolithic Site at Budapest Corvin-tér., Praehistoria 9-10 (2008-2009). 205-211., 2011
Lengyel György: Lithic technology of the Gravettian, Ságvárian, and Epigravettain of Hungary., Praehistoria 11 (2010) sajtó alatt, 2012
Lengyel György: The pebble, the block and the tabular. Lithic raw material use at Ságvár Lyukas-domb Upper Palaeolithic site, In: T. Biró K., Markó A. (Szerk.) Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in Honour of Viola T. Dobosi. magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 93-, 2011
Lengyel György: Gravettian lithic technology at Bodrogkeresztúr Henye, Northeastern Hungary., sajtó alatt In: T. Biró K., Markó A (szerk.) Aeolikus írások - Windblown papers, Inventaria Praehistorica Hungariae sorozat, Magyar Nemzeti Múzeum, 2012




vissza »