Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
75642
típus PD
Vezető kutató Gecser Ottó
magyar cím Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók
Angol cím Plague Epidemics in the Late Middle Ages: Religious and Medical Responses
magyar kulcsszavak középkortudomány, vallástörténet, orvostörténet, pestis, prédikáció, szentkultuszok
angol kulcsszavak medieval studies, religious history, medical history, plague, preaching, cults of saints
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)70 %
Ortelius tudományág: Középkori történelem
Tudomány- és Technikatörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Ortelius tudományág: Tudománytörténet
zsűri Történettudomány–Tudomány- és Technikatörténet
Kutatóhely Középkori Tudományok Tanszék (Közép-európai Egyetem)
projekt kezdete 2008-10-01
projekt vége 2012-09-30
aktuális összeg (MFt) 1.105
FTE (kutatóév egyenérték) 2.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A tervezett kutatás célja az orvosi és vallásos diskurzus összefüggéseinek vizsgálata a pestis reprezentációi és a pestisre adott válaszok alapján, a Fekete Halál és a középkor vége közötti időszakban. Olyan szöveges és képi forrásokra szeretnék támaszkodni, amelyeket a lehető legszélesebb közönségnek szántak, illetve sikerült eljutniuk ehhez a közönséghez. E források egyik csoportját olyan prédikációk, legendák és képek alkotják, amelyek a pestis elleni védekezéssel szorosan összefüggő szentek kultuszához kapcsolódnak, továbbá a bűnökről és a bűnbánatról szóló nagyböjti beszédciklusok, amelyekben bőséggel használtak orvosi analógiákat. A másik forráscsoport a gyógyítás és a megelőzés módszereit leíró, népszerű kézikönyvekből áll, amelyeket népnyelvekre is lefordítottak, és amelyek százával keringtek már a nyomtatás megjelenése előtt is.
angol összefoglaló
The aim of the research project is to explore the interrelatedness of medical and religious discourse by focusing on the representations of, and reactions given to, pestilence in the period between the Black Death and the end of the Middle Ages. I would like to rely on visual and textual sources which were intended for or succeeded to reach the widest possible audience. One group of such sources is constituted by sermons, legends and pictures related to the cult of certain saints who were closely associated with protection against the plague, as well as by preaching about sins and penance usually in the period of Lent, which was full of medical analogies. The other group consists of popular manuals of cures and preventive measures which were also translated in the vernaculars, and circulated in hundreds of exemplars already before the printing press.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a késő középkori pestisjárványok korabeli orvosi és vallási értelmezésével, a kétféle értelmezés egymáshoz fűződő viszonyával, illetve e viszony változásaival foglalkozott. Alapját olyan források (pestistraktátusok és prédikációk) képezték, amelyek sok mindenkihez eljuthattak, és kellően részletes értelmezéseket kínáltak. Ezen a tágabb forráscsoporton belül a kutatás öt fő kérdéskörre koncentrált: a pestistraktátusokban megjelenő magyarázatokra, pestistraktátusok kézirathagyományára, a pestisről szóló prédikációkra, a pestisszentekről szóló prédikációkra, továbbá legkorábbi magyar eredetű kéziratban (Aranyasi Gellértfi János kódexében) is fennmaradt pestistraktátusra. A kutatás fő megállapítása az, hogy a 15. században a pestisről szóló, széles körben hozzáférhető orvosi és vallási nézetek ahelyett, hogy egyre távolabb kerültek volna, egyre függetlenebbé váltak volna egymástól (növelve a kétféle értelmezési keret autonómiáját), egyre jobban összefonódtak, egyre nagyobb mértékben áthatották egymást.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the research was to study the contemporary medical and religious interpretations of medieval plague epidemics, the interrelatedness of the two kinds of interpretation, and the changes in their relationship. It was based on sources (plague tracts and plague sermons) which could reach many and offered sufficiently detailed interpretations. Within this broader group of sources the research focused on five sets of problems: the plague explanations appearing in plague tracts, the manuscript tradition of plague tracts, sermons about the plague, sermons about plague saints, and the earliest plague tract that has also survived in a manuscript of Hungarian origin (in that of János Gellértfi of Aranyas). The main thesis of the research is that widely available medical and religious views of the plague in the 15th century, instead of getting farther and farther, becoming more and more independent of each other (increasing the autonomy of the two frames of interpretation), became in fact more and more intertwined and interpenetrated each other to an ever greater extent.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=75642
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gecser Ottó: Doctors and Preachers against the Plague. Attitudes to Disease in Late Medieval Plague Tracts and Plague Sermons, The Sacred and the Secular in Medieval Healing, szerk. Barbara S. Bowers and Linda M. Keyser, Aldershot: Ashgate, előkészületben, 2013
Gecser Ottó: Perceptions of Pestilence in the Times of King Matthias: The Plague Tract in the Manuscript of János Gellértfi of Aranyas, Matthias Rex (1458-1490): Hungary at the Dawn of the Renaissance. Budapest, megjelenés alatt, 2013
Gecser Ottó: Sermons on St. Sebastian after the Black Death (1348-ca. 1500), Promoting the Saints: Cults and Their Contexts from Late Antiquity until the Early Modern Period , szerk. Gecser Ottó et al., Bp. és New York: CEU Press, pp. 261-272., 2010
Gecser Ottó: EXPLANATIONS OF THE PLAGUE IN THE LATE MIDDLE AGES, XXIII International Congress of History of Science and Technology: Ideas and Instruments in Social Context, 28 July - 2 August 2009, Budapest. Book of Abstracts, p. 435, 2009
Gecser Ottó: Pestis, Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, 9. köt. Budapest: Balassi., 2009




vissza »