A családi értékek és a demográfiai magatartás változásának kölcsönhatása
Title in English
Interrelationship between family values and demographic behaviour changes
Keywords in Hungarian
demográfiai magatartás, párkapcsolatok, gyermekvállalás, gyermektelenség, munka és család, értékek, értékváltozások
Keywords in English
demographic behaviour, partnership, fertility, childlessnes, work and family, values, changes of values
Discipline
Demography (Council of Humanities and Social Sciences)
60 %
Ortelius classification: Demography
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
40 %
Ortelius classification: Sociology
Panel
Society
Department or equivalent
HCSO Demographic Research Institute
Participants
Blaskó, Zsuzsa S. Molnár, Edit
Starting date
2008-10-01
Closing date
2011-10-31
Funding (in million HUF)
14.557
FTE (full time equivalent)
3.42
state
closed project
Summary in Hungarian
A családi értékek és a demográfiai magatartás változásának kölcsönhatása
Az elmúlt, mintegy 20-25 év empirikus vizsgálatait elemezve megfigyelhető, hogy az ország népesedési helyzetével, a párkapcsolat létesítésével, a gyermekvállalással, a női szerepekkel, a női munkavállalással kapcsolatos értékek, attitűdök és közvélemény-normatívák nincsenek mindig összhangban a demográfiai magatartás ténylegesen (statisztikailag) mért trendjeivel. Úgy tűnik azonban, az e kérdésekről kialakult normatívák és a tényleges demográfiai magatartás közötti kapcsolat kétirányú: egymást erősítő/gyengítő hatásokat foglal magában. Az ún. „érintett” (fiatalabb) népesség „modernizálódó magatartását” valamelyest visszafogják a közvélemény tradicionálisabb normatívái. Ám a tényleges demográfiai változásokat tapasztalva (mint amilyen pl. az élettársi kapcsolatok terjedése, a házasságon kívüli szülések gyakorisága, az első gyermekvállalás későbbi életkorra halasztása, stb.) a közgondolkodás is hajlamos arra, hogy hagyományos álláspontján módosítson, ami viszont az érintett népesség tradicionálistól eltérő választásait erősíti. A 2008-2009-re tervezett kérdőíves adatfelvétel az elmúlt 25 év során alkalmazott, legpregnánsabb kérdőív-kérdések újrakérdezésére ad módot a jelzett témakörökkel kapcsolatban. Az eredmények lehetővé teszik a tényleges demográfiai történések, valamint az értékek, attitűdök normák hosszabb távú együttmozgásának megfigyelését és a jövőben várható kölcsönhatások előrebecslését.
Summary
Interrelationship between family values and demographic behaviour changes
It has been revealed by the empiric analyses over the past 20-25 years that values, attitudes and accepted norms regarding demographic status of the country, establishment of partner relations, children, women’s role, employment of women are not always in harmony with the statistically supported actual trends of demographic behaviour. Nevertheless, there seem to be a two-way/reciprocal relationship between norms accepted in such issues and actual demographic behaviour involving impacts either strengthening or weakening each other. The spreading of “trendy behaviour patterns” of younger, so-to-speak “affected” population is somewhat hindered by more traditional norms of the general public. Experiencing the actual demographic changes though, like growing rate of partner relationships, frequency of childbirth out of wedlock, postponement of the first child, the public has a tendency to reconsider its traditional views encouraging affected population to make choices other than traditional.
Data collection planned for 2008-2009 will give us the opportunity to ask those questions of questionnaires applied over the past 25 years that proved to be of the greatest relevance to issues addressed above. Results will enable better understanding of actual demographic changes as well as parallel development of values, attitudes and norms in the longer run and also forecasting of expected interrelationships.
Final report
Results in Hungarian
Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a tradicionális értékrend és a tényleges népesedési magatartás során több évtizede fennálló feszültségnek népesedési szempontból pozitív vagy negatív irányú feloldódása várható el?
A kutatás eredményei alapján összefoglalva megállapítható, hogy a negatív változat bekövetkezésére, az értékek változására, a tradicionális értékrend visszaszorulására lehet számítani. A házasságkötés nélküli együttélések növekvő gyakorisága megváltoztatta a korábban elutasító társadalmi vélekedést ezen párkapcsolati formák iránt, a megnövekedett társadalmi tolerancia ugyanakkor az élettársi kapcsolat arányának további emelkedését, egyben a házasság elfogadottságának a csökkenését eredményezte.
A gyermekvállalási magatartásban előrejelezhető változások demográfiai szempontból még sötétebb jövőképet vetítenek fel. A gyermekvállalás életkorát halogató magatartás miatt napjainkban a 30-34 éves korcsoportba tartozó nők több mint egyharmada - bár a későbbiekben tervezi gyermek(ek) világrahozatalát - még gyermektelen, és várhatóan jelentős részük biológiai okok miatt gyermektelen is marad.
A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy számottevően megnőtt a gyermektelenséget nem helytelenítő, elfogadó vélemények aránya, ami előre vetíti a még nem tudatos gyermektelenség, akaratlagos gyermektelenséggé transzformálódásának lehetőségét, veszélyét.
Results in English
In our research we were interested in revealing whether this decades-long tension between the traditionalistic value system and the actual demographic behaviour will have positive or negative demographic consequences. Summarising the results of our inquiry we can state that we expect the realisation of the negative scenario: that is change in the value system and the decline of popularity of traditional views. Growing incidence of cohabitations has altered the formerly rejecting social attitude toward this form of partnership. Nevertheless, the increased social tolerance has contributed to further raise in the number of common-law marriages and to the decrease in the acceptance of marriages.
Predictable changes in childbearing behaviour reveal an even more pessimistic future demographic scenario. Due to postponement of the age of childbearing more than one third of women in age group 30-34 years – though intends to give birth to a child(ren) in the future – is still childless, and probably their significant proportion because of biological reasons will remain childless.
We found that the proportion of people claiming not to reject, accept or acknowledge childlessness has significantly increased, which projects the possibility and threat of transformation of not yet conscious childlessness to voluntary (intentional) childlessness. Emergence of conscious childlessness both in social value system and in demographic processes might inhibit non- or hardly-reversible unfavourable alterations, which might obstruct the country’s way out of the demographic crisis.
S.Molnár Edit: A gyermekszám-preferenciák alakulása Magyaroszágon az elmúlt évtizedekben, Demográfia, 2009
S.Molnár Edit: Életcélok - gyermekszám-preferenciák Magyarországon és az európai régió néhány országában., Látás-viszonyok, 2009
Blaskó Zsuzsa: Meddig maradjon otthon az anya? - a gyermekfejlődés szempontjai. Kutatási tapasztalatok és társadalompolitikai következtetések, Esély, 2010
Spéder Zsolt: Ellentmondó elvásárok között... Családi férfiszerepek, apaképek a mai Magyarországon., Szerepváltozások, 2011
Blaskó Zsuzsa: Három évig a gyermek mellett - de nem mindenáron. A közvélemény a kisgyermekes anyák munkába állásáról., Demográfia, 2011
Pongrácz Tiborné-S.Molnár Edit: Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása, Szerepváltozások, 2011
Pongrácz Tiborné, S.Molnár Edit, Blaskó Zsuzsa, Spéder Zsolt, Kapitány Balázs: A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai, Kutatási Jelentések 91, 2011
S.Molnár Edit: A gyermekszám-preferenciák alakulása Magyarországon az elmúlt évtizedekben., Demográfia, 4.szám 283-313., 2009
