A hegemónia gyakorlata - Az Egyesült Államok változó szerepvállalása a nemzetközi rendszerben (1945-2009)
Angol cím
The practice of hegemony - The changing role of the United States in the international system
magyar kulcsszavak
Egyesült Államok, külpolitika, nemzetközi tanulmányok, nemzetközi politika elmélet,
angol kulcsszavak
United States, foreign policy, international studies, international political theory
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Nemzetközi politika
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Politikatörténet
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Magyar Külügyi Intézet
résztvevők
Deák András György Romsics Gergely
projekt kezdete
2009-01-01
projekt vége
2011-12-31
aktuális összeg (MFt)
5.281
FTE (kutatóév egyenérték)
2.55
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás célja a hegemónia gyakorlatának vizsgálata 1945 utáni empíria segítségével, azaz a bipoláris és a poszt-bipoláris nemzetközi rend értelmezése révén. A vizsgálódás fókuszában az Egyesült Államok külpolitikai önképe és racionalitás-horizontja áll, amelyet elsősorban a külpolitikai preferencia-formáció és döntéshozatali folyamatok révén tervezünk feltárni, a kormányzat különböző tereiben zajló interakciókat egyaránt figyelembe véve. A kutatás alapvető kérdései a hegemónikus viselkedést szabályozó független változók értékváltozásait igyekeznek meghatározni, így mindenekelőtt a külpolitikai cselekvés hazai, kognitív kereteit, a nemzetközi interakciók további viselkedést kondicionáló hatásait, valamint az olyan általános folyamatok hatásait, mint a termelékenység, a növekedési ráta és a különböző módokon konceptualizált viszonylagos (tehát a rendszer többi szereplőjéhez képest meghatározott) gazdasági és politikai hatalom. Ezek vizsgálatának célja a függő változóként felfogott külpolitikai racionalitás és önkép, valamint a nemzetközi rendszerben követett intézményépítő stratégiák változásának magyarázata, amelyek az amerikai hegemónia különböző korszakaiban jelentős eltéréseket mutatnak.
angol összefoglaló
The research seeks to investigate the practices of hegemony as they emerged after 1945 in the context of the bipolar and subsequently in the post-bipolar world order. In the investigation, the focus will be directed at the identity and rationality horizon of the United States, analyzed through the foreign policy preference-formation and decision-making processes of various branches of the US government. Key questions of the research address the independent variables governing hegemonic behaviour, with a special emphasis on domestic cognitive determinants of foreign policy, the effects of experiences from international interactions and also the influence of long-term process variables such as trends of productivity, growth, relative economic and political power. The key dependent variables of the research aims to explain and also interpret are the prevailing modes of foreign policy rationality and identity in the United States and the patterns of institutionalization in the international system, which show considerable variation across the different eras of US hegemonic practice.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás feltárta az Egyesült Államok 1945 utáni hegemonikus törekvéseinek stratégiai és taktikai elemeit az elmélet és a gyakorlat síkján egyaránt. Elemezte az amerikai külpolitikát meghatározó nemzetközi környezetet, így, pl. a hidegháborút meghatározó amerikai-szovjet viszonyt, a stratégiai fontosságú energiahelyzetet, valamint az amerikai mainstream külpolitikai gondolkodás, a liberális internacionalizmus jegyében létrehozott multilaterális intézményeket. Foglalkozott az amerikai hegemónia „szolgáltató” jellegével és azzal a „realista alkuval”, amit Washington a szövetségeseivel kötött. A hidegháborús viszonyok között a liberális elképzeléseket a nemzetbiztonsági érdekek mind külföldön, mind belföldön felülírták és az Egyesült Államok külpolitikája egy hangsúlyozottabban realista irányba tolódott el. A hidegháború után sok tekintetben még inkább „nélkülözhetetlen” állammá vált az Egyesült Államok külső és belső (ideológiai) okokból, s a változás együtt járt az amerikai külpolitikában mindig is meglévő unilateralista tendenciák erősödésével. A hegemonikus törekvések az amerikai identitás számos eleméből is következnek, kezdve a választottság tudattól az erkölcsi felsőbbrendűség érzetén át a hidegháborús (sőt azt megelőző) a világot „jókra” és „rosszakra” osztó gondolkodásmódig és. részből ezekből adódóan, az egyoldalú lépésekig és a nemzetközi intézmények á la carte alapon való használatáig.
kutatási eredmények (angolul)
The project explored the strategic and tactical elements of the hegemonic aspirations of the United States after 1945 in both theory and practice. It analyzed the international environment in which the U.S. had to operate, with special reference to the American-Soviet relations and the strategically important energy questions. It discussed the various multilateral institutions created in the name of liberal internationalism after World War II. One of the defining elements of U.S. hegemonywas its ”service provider” character and the so-called realist bargain which Washington concluded with most of countries in its sphere of influence. The findings emphasize, among others, that the Cold War ”distorted” the liberal concepts both abroad and at home and there was a definitive shift towards a national security state at home and a foreign and security policy abroad more in the tradition of Realpolitik. After the Cold War, the U.S. became an ”indispensable” nation partly by default abroad, while at home the push for an unilateralist foreign policy got stronger. The hegemonic aspirations of the U.S. were rooted in a number of elements of the American identity, from the idea of the ”chosen people” to the myth of moral superiority as well as a strong tendency of dividing the world into ”Good” and ”Evil”. They became sources of unilateral steps and the use of international institutions on an á la carte basis during the post-Cold War era.
