A priori tudás és filozófiai megismerés  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
76865
típus K
Vezető kutató Forrai Gábor
magyar cím A priori tudás és filozófiai megismerés
Angol cím A priori knowledge and philosophical thought
magyar kulcsszavak a priori, naturalizmus, történetiség, metafizika, metafilozófia
angol kulcsszavak a priori, naturalism, historicity, metaphysics, metaphilosophy
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Ismeretelmélet
zsűri Filozófia
Kutatóhely Filozófiai Intézet (Miskolci Egyetem)
résztvevők Ambrus Gergely
Bognár László
Demeter Tamás
Gáspár Csaba László
Huoranszki Ferenc
Mezei Balázs
Nyírő Miklós
Schwendtner Tibor
Szegedi Nóra
Tőzsér János
Veres Ildikó
projekt kezdete 2009-01-01
projekt vége 2012-12-31
aktuális összeg (MFt) 5.428
FTE (kutatóév egyenérték) 11.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A filozófia egyik fontos, időről-időre visszatérő kérdése az, hogy mi is maga a filozófia. Van-e sajátos tárgya, módszertana, megállapításai rendelkeznek-e valamilyen jellegzetes státussal, illetve miképpen alapozhatók meg a filozófia ismeretigényei (ha vannak ilyenek). Az ilyen kérdésekre jóformán minden jelentős filozófus illetve filozófiai áramlat adott valamilyen választ, s a válaszok közül sokban központi szerepet játszik az a gondolat, hogy a filozófiai ilyen vagy olyan módon a priori. A pályázat célja, annak a kérdésnek körbejárása, hogy egy ilyen fajta válasz hogyan értelmezhető, és mennyiben védhető a legfontosabb kortárs filozófiai megközelítések, az analitikus filozófia, a fenomenológia és a hermeneutika tükrében. Ennek során elemezni fogjuk az a priorira vonatkozó különböző felfogásokat, a filozófia mibenlétére adott újabb keletű válaszokat, és a különböző megközelítések tényleges gyakorlatát. A vizsgálódás fő kérdéskörei a következők: (1) a filozófia és a tudományok viszonya, (2) az analitikus igazságok és az a priori tudás magyarázata, (3) az intuíció szerepe a filozófiai érvelésben, (4) a metafizika státusa, (5) az a priori és a történetiként való értelmezése, (6) a filozófiai megismerés értelmezése az analitikus és a kontinentális hagyományban.
angol összefoglaló
One important question in philosophy concerns the nature of philosophy itself. Has philosophy got an autonomous field of inquiry, has it got a special methodology, do its statements enjoy a characteristic status, how can its claims to knowledge be established (if it has a legitimate claim to knowledge at all)? These questions have been addressed by all major philosophers and schools of thought, and many of the answers are centred around the idea that philosophy is, in some sense of the term, a priori. The project is aimed to explore what the chief currents on the present philosophical scene, analytic philosophy, phenomenology and hermeneutics can say about the possibility of an answer of this kind. How can we best currently construe such an answer, and can such an answer be sustained? In addressing these issues we plan to analyse various conceptions of the a priori, recent views about the nature of philosophy, and the actual practice of the three currents just mentioned. The main problems to be taken up are as follows: (1) the relation between philosophy and the sciences, (2) analytic truth and the explanation of a priori knowledge, (3) the role of intuition in philosophical argument, (4) the status of metaphysics, (5) the historical understanding of the a priori, (6) the nature of the philosophical enterprise as understood in the analytic and the continental tradition.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázat keretében (1) felállítottunk egy konvencionalista elméletet a logikai igazságról, mely feltehetően kiterjeszthető a matematikaira igazságra; (2) elemeztük az intuíció szerepét Husserl és Heidegger munkásságában, és megvilágítottuk a kettejük közötti különbségeket; (3) védelmeztük az intuíciók filozófiai felhasználását a kísérleti filozófia nyújtotta kritika ellenében; (4) bíráltuk Chalmers felfogását az elgondolhatósági érvekről, és javaslatot tettünk Yablo elképzelésének továbbfejlesztésére; (5) védelmünkbe vettük az analitikus metafizikát mint alapvetően antikantiánus és revizionista vállalkozást; (6) fenomenológiai értelmezést kínáltunk Nietzsche genealógiájára, mely szerint a genealógiai a történeti a priori fellazítására irányuló szabadság-elvű vállalkozás; (7) feltártuk, hogy a filozófia Heidegger és Gadamer nevével fémjelzett hermeneutikai fordulata miként formálta át az a priori fogalmát és változtatta meg annak jelentőségét (8); válaszoltunk az analitikus filozófiai bizonyos fenomenológiai kritikáira, és megvizsgáltunk, hogy a fenomenológia miként járulhat hozzá az analitikus elmefilozófiához. Eredményeink azt sugallják, hogy az a felfogás, mely a filozófia és a tudomány elhatárolását az a priori és az empirikus megkülönböztetése révén szándékozik megtenni, nem különösképpen gyümölcsöző.
kutatási eredmények (angolul)
Within the framework of the project we (1) put forward a conventionalist account of logical truth, which can be possibly extended to mathematical truth; (2) explored the role of intuition in Husserl’s and Heidegger’s philosophy and highlighted how their accounts differ; (3) defended the use of intuitive judgments in philosophy against the criticism offered by experimental philosophy; (4) took issue with the Chalmers’s account of conceivability arguments and offered a new account which is an elaboration of Yablo’s approach; (5) described and defended the project of contemporary analytic metaphysics as a fundamentally anti-Kantian and revisionary enterprise; (6) offered a phenomenological interpretation of Nietzsche’s genealogy as an attempt at loosening the hold historical a priori has over us; (7) analyzed how the concept and the significance of the a priori has been transformed as a result of the hermeneutic turn in philosophy advocated by Heidegger and Gadamer; (8) defended analytic philosophy against some criticism by phenomenologists and explored the ways in which phenomenology may contribute to analytic philosophy of mind. Our results suggest the distinction between philosophy and science in terms of a priori and empirical character is not particularly revealing.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=76865
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Veres Ildikó: Mikrokozmosz a makrokozmoszban: Brandenstein Béla filozófiájának szegmensei 1944-ig: Mikrokosmos im Makrokosmos –Segmente der Philosophie Béla Brandensteins bis 1944., Kolozsvár: Pro Philosophia Kolozsvár, 2012
Ambrus Gergely: Modal Empiricism and Two-Dimensional Semantics, Munz, V. – Puhl, K. –Wang, J. (eds.), Language and World. Proceedings of the 32nd International Wittgenstein Symposium, 2009. Kirchberg am Wechsel, 22-24., 2010
Ambrus Gergely: Carnap korai metafizikája, Magyar Filozófiai Szemle 53 (2009), 3-4. 605-629., 2010
Ambrus Gergely: Juhos’ Antiphysicalism and his Views on the Psychophysical Problem, Stadler, F. (Hg.) The Vienna Circle and Hungary, Wien: Springer, 99-128., 2010
Ambrus Gergely: Gonosz Démonok, agyak a tartályban és zombik: szkepticizmus és a dualizmus melletti elgondolhatósági érvek, Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Philosophica, 17 (2012)/1, 7–14., 2012
Ambrus Gergely: A gondolat természete: intuicionizmus vagy szimbolizmus, Forrai Gábor (szerk.) Filozófiai intuíciók - filozófusok az intuícióról, Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Bács Gábor - Forrai Gábor - Molnár Gábor - Tőzsér János: Perlekedő rokonok? Analitikus filozófia és fenomenológia, Budapest: L’Harmattan, 2011
Demeter Tamás: Folk Psyhology Is Not a Metarepresentational Device, European Journal of Analytic Philosophy 5, 19-38., 2009
Demeter Tamás: Two Kinds of Mental Realism, Journal for General Philosophy of Science 40, 2009/1, 59-71., 2009
Demeter Tamás: A világnézet mint a priori: A fiatal Lukács és Mannheim tudásszociológiájáról, Pro Philosophia Évköny, 67-75., 2010
Demeter Tamás: In defence of empty realism, Journal for General Philosophy of Science 41:1, 195-197., 2010
Eszes Boldizsár, Tőzsér János: Analitikus filozófia és fenomenológia, Magyar Filozófia Szemle 54:2 133-156, 2010
Forrai Gábor: What Mathematicians Say Means: In Deferense of Hermeneutic Fictionalism, Magyar Filozófiai Szemle - Hungarian Philsophical Review 54:4, 191-203., 2010
Forrai Gábor: Matematika számok nélkül, Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében, szerk. Veres Ildikó, Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. 30-48., 2010
Forrai Gábor: Logikai konvencionalizmus, Magyar Filozófiai Szemle 55 (2011), 77-101, 2011
Forrai Gábor: Megvédhetők-e a zombik a kétdimenziós szemantikával, Bács Gábor - Forrai Gábor - Molnár Gábor - Tőzsér János: Perlekedő rokonok? Analitikus filozófia és fenomenológia, Budapest: L’Harmattan, 133-151., 2011
Forrai Gábor: Grounding Concepts: The Problem of Composition, Philosophia 39 (2011), 721-731, 2011
Forrai Gábor: Elgondolhatósági érvek, Magyar Filozófiai Szemle 56. (2012), 73-94., 2012
Forrai Gábor: Filozófiai intuíciók - filozófusok az intuícióról, Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Forrai Gábor: Filozófiai intuíciók és az experimentalista kihívás, Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók - filozófusok az intuícióról, Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Gáspár Csaba: Engedélyez-e a kereszténység "vallási a priori"-t?, Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében, Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében, szerk. Veres Ildikó, Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. 10-16, 2010
Huoranszki Ferenc: Filozófiai naturalizmus és természeti fajták, Magyar Filozófiai Szemle 54/1: 25–47., 2010
Mezei Balázs: The Crisis of Religion and the Concept of Revelation in 19th century German Thought, Acta Kierkegaardiana, vol. 5. (2011), 188-203., 2011
Mezei Balázs: Brains, Memes, and Possible Worlds: New Perspectives in the Study of Religion, James Cox - Peggy Morgan szerkesztésében a megjelenő kötetben, London: Bloomsbury, megj. alatt, 2013
Nyírő Miklós: Rorty szótárfogalma – Heidegger-olvasata tükrében Nyírő M. (szerk.): Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty. L’Harmattan, Budapest, 2010, 139-153., Nyírő M. (szerk.): Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty. L’Harmattan, Budapest, 139-153., 2010
Nyírő Miklós: A hermeneutikai fenoménről: képzés és ontológia, Nyírő M. (szerk.): Hans-Georg Gadamer - egy 20. századi humanista. L’Harmattan, Budapest, 2009, 151-169., 2009
Nyírő Miklós: Hermeneutika, nyelviség, szabadság, Dékány A. és Laczkó S. (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz. 8. A szabadság. Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – MFT, Szeged, 295-308., 2010
Nyírő Miklós: Rorty, Dewey, and the Issue of Metaphysics, Americana, 2010
Nyírő Miklós: ’Tartózkodás a radikalizmustól.’ Gadamer - Heideggeren és Derridán innen, Nyírő M. (szerk.): Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger & Derrida. L’Harmattan, Budapest, 2012. 269-286., 2012
Nyírő Miklós: A filozófia képzés-fordulata – I.: Rorty és Dewey, In. Jani A. és Lengyel Zs. (szerk.): (Főcím). Tanítványok írásai Fehér M. István tiszteletére. L'Harmattan, Budapest, 2012. 129-146., 2012
Nyírő Miklós: Rorty, Dewey, and Incommensurability, The Nordic Pragmatism Network, 2012
Nyírő Miklós: Hermeneutika, szellemtudományok, dialógus. Az Igazság és módszer tematikus hangsúlyai Gadamer 1931-es habilitációs tézise fényében, In. Fehér M. I.-Lengyel Zs. M. – Nyírő M. – Olay Cs. (szerk.): „Szót érteni egymással”. Hermeneutika, tudományok, dialógus. Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Nyírő Miklós: Incommensurability and Culture: Rorty’s Account of the Sciences of Nature and of Man, In: Ryder, J. és Mougan, C. (ed.): Society and Culture: Theory and Practice. Albany (NY, USA): Rodopi Press, megj. alatt, 2014
Schwendtner Tibor: A kategoriális szemlélet és a létkérdés. Néhány megfontolás a Logikai vizsgálódások heideggeri recepciójához, Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia, (szerk. Varga Péter, Zuh Deodáth), L’Harmattan, Budapest, 2009, 142-153. o., 2009
Schwendtner Tibor: A létmegértés módszertani jelentősége a heideggeri fenomenológiában, Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók - filozófusok az intuícióról, Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Schwendtner Tibor: Megalapozás és genealógia. A történeti önmegismerés programja a fiatal Heideggernél, Az alap problémája Heideggernél, (szerk. Pongrácz Tibor), Gond/Cura, megjelenés alatt, 2013
Szegedi Nóra: Platón, Kant és a Logikai vizsgálódások, Aspecto III/1., 225-242., 2011
Veres Ildikó: Varga Béla, a filozófus, Erdélyi Múzeum, 2009. 3-4.156-171., 2009
Veres Ildikó: Brandenstein Béla nyelvi játékai, Hiány - Filozófia - Kritika, Pro Philosophia, Kolozsvár, 2011.237-259, 2011
Schwendtner Tibor: Eljövendő múlt. Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél, L’Harmattan, Budapest, 125 o., 2011
Schwendtner Tibor: Nietzsche genealógiája, Idealizmus és hermeneutika. Tanulmányok Fehér M. István hatvanadik születésnapjára, (szerk. Olay Csaba), L’Harmattan, 59-93. o., 2010
Veres Ildikó: Rendszerfilozófia és filozófiai rendszer – Az a priori Zalai Béla és Brandenstein Béla gondolkodásában, Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében, 142-148., 2010
Veres Ildikó: Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében,, Pro Philosophia Füzetek 52. , Veszprém: Pro Societia Humana Vesprimiens, 2010
Tőzsér János: Hogyan kapcsolódhat az elme fenomenológiájához az elme metafizikája?, Bács Gábor - Forrai Gábor - Molnár Gábor - Tőzsér János: Perlekedő rokonok? Analitikus filozófia és fenomenológia, Budapest: L’Harmattan, 55-68., 2011
Tőzsér János: Az önismeret határa, Magyar Filozófiai Szemle 55. évf. 2011/1, 9-22., 2011
Veres Ildikó: Hiány- Filozófia- Kritika, Pro Philosophia, Kolozsvár, 319. o., 2011
Tőzsér János: Metaszkepszis: A filozófiai problémák természete, Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók - filozófusok az intuícióról, Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Veres Ildikó: Az intuíció fogalmának értelmezési körei a hazai filozófiában, in. Filozófiai intuíciók, Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók - filozófusok az intuícióról, Budapest: L'Harmattan, megj. alatt, 2013
Tőzsér János: Mi a metafizika, Budapest: Akadémiai, 2009. 18-28., 2009
Veres Ildikó: Az a priori értelmezésének problémája Zalai Béla és Brandenstein Béla rendszer-koncepciójában, Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében, Pro Philosophia Füzetek 52. Veszprém:Pro Societia Humana Vesprimiensi, 132-142., 2010




vissza »