Foglalkoztatottság, egészségi állapot és szubjektív jóllét  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
76867
típus K
Vezető kutató Molnár György
magyar cím Foglalkoztatottság, egészségi állapot és szubjektív jóllét
Angol cím Non-employment, Health Status and Subjective Well-being
magyar kulcsszavak foglalkoztatottság, egészségi állapot, szubjektív jóllét, rejtett gazdaság
angol kulcsszavak employment, health status, subjective well-being, hidden economy
megadott besorolás
Közgazdaságtan (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Mikroökonómia
zsűri Közgazdaságtan–Jövőkutatás–Statisztika
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Kapitány Zsuzsa
Lackó Mária
projekt kezdete 2008-10-01
projekt vége 2013-10-31
aktuális összeg (MFt) 12.894
FTE (kutatóév egyenérték) 6.91
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Magyarország a foglalkoztatottság szintje, a lakosság egészségi állapota és átlagos szubjektív jólléte (élettel való elégedettsége) tekintetében hosszú ideje a legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező országok közé tartozik. Feltevésünk szerint e három fontos terület egyidejű rossz helyzete nem véletlen egybeesés következménye. Mindegyik jelenségnek megvannak a maga speciális okai, ugyanakkor kölcsönösen erősítik egymást, így tartva fenn egyfajta „rossz egyensúlyt”. Tervezett kutatásunk alapvető célja a közöttük fennálló mikroszintű összefüggések feltárása, külön figyelmet fordítva a rejtett gazdaság szerepére, a nem-foglalkoztatottak alacsony képzettségi szintjére és a nemi szempontokra. Tudomásunk szerint a fenti három tényező közötti szimultán kölcsönhatást mikroszinten még nem vizsgálták előttünk Magyarországon, de a nemzetközi elemzések köre is szűk. Tervezett kutatásunk a tartósan alacsony magyar foglalkoztatási szint és gyenge egészségi állapot magyarázatához és a lehetséges kitörési pontok meghatározásához fontos eredményekkel szolgálhat. A szubjektív jóllét alkalmazása az elemzés során olyan újszerű eszköz, mely növeli a kutatás sikerének esélyét. A kutatás adatbázisa a magyar és az osztrák EU-SILC háztartáspanel, az elemzés fő eszköze az ökonometriai modellezés. A magyar-osztrák összehasonlítás a kutatási infrastruktúra (összehasonlítható, rendezett adatállományok) terén is fejlődést eredményez.
angol összefoglaló
Non-employment, Health Status and Subjective Well-being

With respect to employment, health status and subjective well-being (general satisfaction with life) of the population, Hungary belongs to the group of OECD countries having the worst indicators. Our hypothesis is that the simultaneous bad outcomes of these three features are not accidental; while each of them has their own causes, they also reinforce each other, maintaining a “bad equilibrium”. The research will investigate their interplay on the micro level, paying special attention to the role of the unofficial economy, low education level of the non-employed, and gender aspects. In the international literature, the interplay among these three factors was rarely analyzed, and it has never been investigated for Hungary. Our research intends to be an important contribution to explaining the causes of the persistent low employment level and bad health status in Hungary, and to finding ways of simultaneous improvements in them. In the application of the general satisfaction approach we will use econometric methods, including ordered logit models, both with fixed and random effects. Our database consists of two household panel surveys, the Hungarian and the Austrian EU-SILC ones. The planned international comparison based on Hungarian and Austrian data implies also building a useful research infrastructure to be used in possible further research.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Egészségtermelési függvények nemzetközi összehasonlító elemzésével megállapítottuk, hogy Magyarországon a felnőtt férfiak rossz egészségi állapota elsősorban az alkoholfogyasztással, a dohányzással és az önkizsákmányoló többletmunkával magyarázható. A rendszerváltás után a kiterjedt rejtett gazdaság a gyorsan bővülő munkanélküliséggel együtt járult hozzá a további egészségromlásához. Fontos szerepet játszott, hogy az egészségre káros javak relatív árai 1960-tól 1995-ig folyamatosan csökkentek és még 2010-re sem érték el az 1960-os szintet. A képzettség (az egyetemre belépők arányának növekedése) mindkét nem esetében a leghatásosabb mortalitást csökkentő tényező. A magyarok életükkel való elégedettsége is kirívóan alacsony. Magyar-osztrák összehasonlító elemzésünk szerint ennek okai a következők: - Relatíve rossz egészségi állapot. - Ausztriától eltérően sem a szakmunkás végzettség, sem az érettségi nem növeli az elégedettséget, a felsőfokú végzettségnek azonban fontos a pozitív hatása. - Az elégedettség-növelő társadalmi kapcsolatok intenzitása alacsony. A rokoni és baráti kapcsolatok ápolása hazánkban inkább a megélhetés biztonságát javító tényezőként, nem önértékük folytán növelik az elégedettséget. - A munkanélküliség a jövedelem-hatáson túl is rontja az elégedettséget, ami továbbterjed a családtagokra. - Egy megfelelően működő bérlakás-szektor a lakhatási biztonság megteremtésével hozzájárulna a szubjektív jóllét növeléséhez.
kutatási eredmények (angolul)
Based on international comparisons of health-production functions, we have identified consumption of alcohol, smoking and self-exploitative excess work as the main causes of bad health status characterising the adult male population in Hungary. Following the system change, extensive hidden economy together with rapidly growing unemployment contributed to the further deterioration of health. The continuous decrease in the relative prices of these harmful products between 1960 and 1995 – not reaching even by 2010 their level in 1960 – played also an important role. Education (share of school enrolment in tertiary education) proved to be the strongest factor decreasing the mortality rate in both gender. The life satisfaction is also on an extremely low level in Hungary. According to our Hungarian-Austrian comparison the main causes are the following: - Bad health status. - Unlike in Austria, neither vocational training nor upper secondary education increase satisfaction, but tertiary education has large positive effect. - The intensity of satisfaction-increasing social relations is low. Contacts with relatives and friends increase satisfaction more as factors improving the security of sustenance than in their intrinsic merits. - Unemployment decreases satisfaction above income effect and this effect spreads also to the family members. - Through the security of housing, a well-tuned residential tenancy system could improve satisfaction.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=76867
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kapitány Zsuzsa: Non-employment, Ill-being and Subjective Well-being. A review of literature on variables associated with subjective well-being, Discussion Papers, MT-DP 2009/22, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences, 2009
Lackó Mária: A magyarországi rossz egészségi állapot lehetséges magyarázó tényezői, Közgazdasági Szemle, 2010. szeptember, 753-778. o., 2010
Molnár György - Kapitány Zsuzsa: Unreported income, education and subjective well-being, Discussion Papers, MT-DP 2010/27, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences, p. 30., 2010
Lackó Mária: The Poor Health Status of the Hungarians; Comparative Macro-Analysis of the Likely Explanatory Factors on Hungarian and Austrian Data, 1960-2004, MT-DP 2011/6, Discussion Papers, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences, pp. 40., 2011
Lackó Mária: The Poor Health Status of the Hungarians, Danube Law and Economics Review 3 (2011) pp. 1-21., 2011
Lackó Mária: A magyarországi rossz egészségi állapot lehetséges magyarázó tényezői. Összehasonlító makroelemzés magyar és osztrák adatok alapján, 1960-2004., Mészáros J. és Harcsa I. (szerk): Helyzetkép a népesség egészségi állapotáról, Barankovics István Alapítvány - Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 35-74., 2011
Molnár György - Kapitány Zsuzsa: Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? A szubjektív jóllétet befolyásoló tényezők mikroszintű összehasonlító elemzése magyar és osztrák adatokon., Műhelytanulmányok, MT-DP 2013/47. MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, 2013





 

Projekt eseményei

 
2011-12-21 09:13:04
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Új kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).




vissza »