A KINCSKERESÉS 400 ÉVE MAGYARORSZÁGON (Kézikönyvek és olvasóik)
Angol cím
400 years of treasure hunting in Hungary (handbooks and their readers)
magyar kulcsszavak
Kora újkori kéziratos források, kincskeresés, varázskönyvek
angol kulcsszavak
Early modern manuscripts, treasure hunting, books of magic
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
40 %
Ortelius tudományág: Újkori történelem
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
40 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
L'Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft.
projekt kezdete
2009-01-01
projekt vége
2009-06-30
aktuális összeg (MFt)
0.924
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kétszerzős könyv egyfelől a kora-újkori magyar kincskereső kézikönyvek eddig csak kis részben kutatott, és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be, másfelől pedig olyan okleveles forrásokat publikál, amelyek ilyen kézikönyvek használatáról árulkodnak. A szövegkiadás első részében négy kézikönyvet ad közre (Szeged, Somogyi-könyvtár, Hg 387, OSZK analekta 11.012, Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MS II. 102d, Baranya Megyei Levéltár IV. 8. b. 1780), második részében pedig olyan, kincskeresőkről szóló okleveles forrásokat, amelyek valamilyen írott anyag, varázskönyv használatáról tanúskodnak, összesen tizenkét esettel kapcsolatban 1520 és 1796 közt (az adatok megtalálhatók a mellékelt tartalomjegyzékben). Egyes kivételes esetekben még arra is van lehetőség, hogy egymás mellé kerüljön az okleveles forrás, és az az adott varázskönyv, amelynek használatáról a peranyag tudósít. A szövegkiadást részletes bevezető tanulmány előzi meg, amely a forrás-együtteshez intézhető kérdéseket vizygálja, tipologizálja a kincskeresés módjait, a megidézett szellemeket, angyalokat, a kincskeresésre alkalmas eszközöket, vizsgálja a kizárólagosan kéziratos hagyományozódás okait, valamint feltárja a kincskeresők szociokulturális hátterét, külön kitérve idegen vagy helyi mivoltukra. A vizsgálat egyfajta demokratizálódási folyamatot azonosít a kincskeresés történetében és a gyakorlók státuszában az évszázadok során.
angol összefoglaló
The co-authored book presents and discusses the thus-far little researched genre of early modern handbooks on treasure hunting, and presents charters testifying to the concrete use of such books. The first part of the text edition publishes four handbooks (Szeged, Somogyi-könyvtár, Hg 387, OSZK analekta 11.012, Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MS II. 102d, Baranya Megyei Levéltár IV. 8. b. 1780), while the second part shows charters that explicitly mention the usage of such a handbook for the purpose of treasure hunting altogether related to 12 cases between 1520 and 1796. In some exceptional cases the two kinds of sources are related to each other. The introduction preceding the text edition surveys the main questions concerning this kind of sources, gives a typology of methods of treasure hunting, the summoned spirits, the used tools, researches the main reasons of the fact that this genre survived only in manuscripts, and presents the sociocultural background of the practicioners pointing out a certain democratization process.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kétszerzős könyv egyfelől a kora-újkori magyar kincskereső kézikönyvek eddig csak kis részben kutatott, és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be, másfelől pedig olyan okleveles forrásokat publikál, amelyek ilyen kézikönyvek használatáról árulkodnak. A szövegkiadás első részében négy kézikönyvet ad közre (Szeged, Somogyi-könyvtár, Hg 387, OSZK analekta 11.012, Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MS II. 102d, Baranya Megyei Levéltár IV. 8. b. 1780), második részében pedig olyan, kincskeresőkről szóló okleveles forrásokat, amelyek valamilyen írott anyag, varázskönyv használatáról tanúskodnak, összesen tizenkét esettel kapcsolatban 1520 és 1796 közt (az adatok megtalálhatók a mellékelt tartalomjegyzékben). Egyes kivételes esetekben még arra is van lehetőség, hogy egymás mellé kerüljön az okleveles forrás, és az az adott varázskönyv, amelynek használatáról a peranyag tudósít.
A szövegkiadást részletes bevezető tanulmány előzi meg, amely a forrás-együtteshez intézhető kérdéseket vizygálja, tipologizálja a kincskeresés módjait, a megidézett szellemeket, angyalokat, a kincskeresésre alkalmas eszközöket, vizsgálja a kizárólagosan kéziratos hagyományozódás okait, valamint feltárja a kincskeresők szociokulturális hátterét, külön kitérve idegen vagy helyi mivoltukra. A vizsgálat egyfajta demokratizálódási folyamatot azonosít a kincskeresés történetében és a gyakorlók státuszában az évszázadok során.
kutatási eredmények (angolul)
The co-authored book presents and discusses the thus-far little researched genre of early modern handbooks on treasure hunting, and presents charters testifying to the concrete use of such books. The first part of the text edition publishes four handbooks (Szeged, Somogyi-könyvtár, Hg 387, OSZK analekta 11.012, Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MS II. 102d, Baranya Megyei Levéltár IV. 8. b. 1780), while the second part shows charters that explicitly mention the usage of such a handbook for the purpose of treasure hunting altogether related to 12 cases between 1520 and 1796. In some exceptional cases the two kinds of sources are related to each other.
The introduction preceding the text edition surveys the main questions concerning this kind of sources, gives a typology of methods of treasure hunting, the summoned spirits, the used tools, researches the main reasons of the fact that this genre survived only in manuscripts, and presents the sociocultural background of the practicioners pointing out a certain democratization process.
